¹Dávid zsoltára s Jonadab fiaié és az előbbi foglyoké. Tebenned bízom, Uram! soha ne szégyenűljek meg;

²a te igazságod által szabadíts meg engem, és ments meg engem. Hajtsd hozzám füledet, és szabadíts meg engem.

³Légy nekem oltalmazó Istenem és erős helyem, hogy megszabadíts engem; mert erősségem és oltalmam te vagy.

⁴Én Istenem! ments meg engem a bűnös kezéből, és a törvény ellen cselekvő és a gonosz kezéből.

⁵Mert te vagy az én béketűrésem, Uram! Uram! én reményem ifjuságomtól.

⁶Teáltalad erősödtem meg anyám méhétől; anyám méhétől fogva vagy az én oltalmazóm. Felőled van éneklésem mindenkoron.

⁷Mintegy csodája lettem soknak, és te erős segítő voltál.

⁸Teljék meg az én szám dicsérettel, hogy énekeljem dicsőségedet, egész nap a te nagy voltodat.

⁹Ne vess el engem a vénség idején; midőn megfogyatkozik erőm, ne hagyj el engem.

¹⁰Mert szólanak rólam ellenségeim; és kik életemre leselkednek, együtt tartanak tanácsot,

¹¹mondván: Az Isten elhagyta őt, űldözzétek és fogjátok meg őt; mert nincs, ki megmentse.

¹²Isten! ne légy távol tőlem; én Istenem! tekints segítségemre.

¹³Szégyenűljenek meg és enyészszenek el az én lelkem rágalmazói; boríttassanak be gyalázattal és szégyennel, kik nekem roszat akarnak.

¹⁴Én pedig mindenkor bízom, és még többet teszek minden dicséretedre.

¹⁵Az én szám hirdeti igazságodat, egész nap a te szabadításodat, melynek számát nem tudom.

¹⁶Bemegyek az Úr hatalmasságába; Uram! egyedűl a te igazságodról fogok emlékezni.

¹⁷Isten! te tanítottál engem ifjuságomtól; és mind ez ideig beszélem csodáidat.

¹⁸És vénségemig és őszkoromig, Isten, ne hagyj el engem, míg minden jövendő nemzedéknek hirdetem a te karodat, hatalmadat,

¹⁹és igazságodat, mely a magasságig ér, Isten! mely nagyokat cselekedtél. Isten! ki hasonló hozzád?

²⁰Mily sok és gonosz szorongatást mutattál nekem! De megfordúlván, fölélesztettél engem, és a föld mélységeiből ismét visszahoztál engem.

²¹Megsokasítottad nagyvoltodat; és megfordúlván, megvigasztaltál engem.

²²Én is dicsérni fogom hangszerekkel a te hűségedet, Isten! énekelni fogok neked hárfával, Izrael Szente!

²³Örvendezni fognak ajkaim, midőn éneklek neked, és lelkem, melyet megváltottál.

²⁴De nyelvem is egész nap beszélni fogja igazságodat; mert megszégyenűlnek és megpirúlnak, kik nekem roszat akarnak.