1Alleluja! Kijövén Izrael Egyiptomból, Jákob háza az idegen nép közől,
2lőn Judea az ő szenthelyévé, Izrael az ő birodalmává.
3A tenger látta ezt, és futott; a Jordán visszafordúlt.
4A hegyek szökdeltek, mint a kosok, és a halmok, mint a juhok bárányai.
5Mi lelt téged, tenger, hogy futottál? és téged, Jordán, hogy visszafordúltál?
6és titeket hegyek, hogy szökdeltetek, mint a kosok, ti halmok, mint a juhok bárányai?
7az Úr színe előtt megrendűlt a föld, Jákob Istene előtt,
8Ki a sziklát tavakká változtatta, és a kőszirtet vízforrásokká.
1(1.) Ne nekünk, Uram! ne nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget,
2(2.) a te irgalmad és igazságod miatt, nehogy valaha mondják a pogányok: Hol vagyon az ő Istenök?
3(3.) Mert a mi Istenünk mennyben vagyon; a mit akar, mindent végbevisz.
4(4.) A pogányok bálványai ezűst és arany, emberi kezek alkotványai.
5(5.) Szájok vagyon, és nem szólnak; szemök vagyon, és nem látnak.
6(6.) Fülök vagyon, és nem hallanak; orruk vagyon, és nem szagolnak.
7(7.) Kezeik vannak, és nem tapintanak; lábaik vannak, és nem járnak; nem kiáltanak torkukkal.
8(8.) Hasonlók legyenek hozzájok, kik azokat csinálják, és mind, kik azokban bíznak.
9(9.) Izrael háza az Úrban bízik; ő segítőjök és oltalmazójok.
10(10.) Áron háza az Úrban bizik; ő segítőjök és oltalmazójok.
11(11.) Kik az Urat félik, az Úrban bíznak; ő segítőjök és oltalmazójok.
12(12.) Az Úr megemlékezett rólunk, és megáldott minket; megáldotta Izrael házát, megáldotta Áron házát.
13(13.) Megáldotta mind, kik félik az Urat, a kicsinyeket a nagyokkal.
14(14.) Gyarapítson az Úr titeket, titeket és fiaitokat.
15(15.) Áldottak legyetek ti az Úrtól, ki a mennyet és földet teremtette.
16(16.) Az egek ege az Úré; a földet pedig az emberek fiainak adta.
17(17.) Nem a holtak dicsérnek téged Uram! sem azok, kik a föld alá szállanak.
18(18.) Hanem mi, kik élünk, áldjuk az Urat, mostantól és mindörökké.