1Mint a vizek folyásai, úgy a király szive az Úr kezében, a hová akarja, oda hajtja azt.
2A férfiú, minden útja igaznak látszik előtte; de az Úr a szíveket méri.
3Irgalmasságot és itéletet cselekedni, inkább tetszik az Úrnak, mint az áldozatok.
4A szemek fönhéjázása a szivnek fölfuvalkodása; az istentelenek szövétneke a bűn.
5Az erősnek gondolatai mindig bővelkedéssel járnak; minden rest pedig mindenkor szűkölködésben vagyon.
6Ki a hazudság nyelvével gyüjt kincseket, hiábavaló és esztelen, és a halál tőrébe akad.
7Az istentelenek ragadományai megbuktatják őket, mert nem akarják tenni, a mi igaz.
8A férfiúnak elveteműlt útja idegen út; a ki pedig tiszta, annak cselekedete igaz.
9Jobb a padlás szegletében ülni, mint a versengő asszonynyal, és még közös házban.
10Az istentelen lelke gonoszt kiván, nem könyörűl felebarátján.
11Megbüntettetvén az istentelen, bölcsebb lesz az együgyű; és ha a bölcset követi, tudományt szerez.
12Az igaz gondolkodik az istentelen házáról, hogy az istenteleneket elvonja a gonoszoktól.
13A ki bedugja fülét a szegény kiáltására, ő is kiáltani fog, de nem hallgattatik meg.
14A titkon adott ajándék eloltja a haragot, és a kebelbe rejtett adomány a legnagyobb boszankodást.
15Az igaznak öröm itéletet tenni, és félelem a gonosztevőknek.
16A mely férfiú letéved a tudomány útjáról, az óriások gyülekezetében lesz lakása.
17A ki szereti a lakmározást, szűkölködni fog; a ki szereti a bort és kövéreket, nem gazdagúl meg.
18Az igazért adatik az istentelen, és a jámborokért a gonosz.
19Jobb a pusztaságon lakni, mint versengő és haragos asszonynyal.
20Kivánatos kincs és olaj van az igaz házában; és az esztelen ember azt eltékozolja.
21Ki az igazságot és irgalmasságot követi, életet talál, igazságot és dicsőséget.
22Az erősök városába fölmegy a bölcs, és lerontja erejét, melyben az bízott.
23A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg lelkét.
24A kevély és nagyravágyó, tudatlannak hivatik, a ki haragból gyakorolja a kevélységet.
25A kivánságok megölik a restet, mert kezei semmit sem akarnak munkálkodni;
26egész nap ohajt és kiván; a ki pedig igaz, adakozik és meg nem szünik.
27Az istentelenek áldozatai utálatosak, mert bűnből áldoztatnak.
28A hazug tanú elvesz, az engedelmes férfiú győzelemre szól.
29Az istentelen férfiú megkeményíti orczáját szemtelenűl; a ki pedig igaz, megjobbítja útját.
30Nincs bölcseség, nincs okosság, nincs tanács az Úr ellen.
31A ló fölkészíttetik a harcz napjára, de az Úr adja a győzedelmet.