¹Az napon pedig olvastaték Mózes könyvéből a nép hallatára, és írva találtaték benne, hogy az ammonita és moabita az Isten gyülekezetébe ne menjen be mindörökké:

²mivelhogy nem mentek Izrael fiai elé kenyérrel és vizzel, és ellenök felbérlék Bálaámot, hogy őket átkozza meg; de a mi Istenünk az átkot áldásra forditotta.

³Lőn pedig, mikor hallották a törvényt, elválasztának minden idegent Izraelből.

⁴És ezelőtt Eliaszib pap vala a mi Istenünk tárházának gondviselője, és Tóbiás rokona.

⁵Ő tehát ennek nagy tárházat ada, hova azelőtt rakták vala az ajándékokat és a tömjént és edényeket, és a gabona, bor és olaj tizedét, a leviták és ajtónállók részét, és a papi zsengéket.

⁶De mindezek alatt nem voltam Jerusalemben; mert Artaxerxes, a babiloni király harminczkettedik esztendejében mentem a királyhoz; és a napok végén könyörögtem a királynak.

⁷És Jerusalembe jövék, és megértém a gonoszt, melyet Eliaszib cselekedett vala Tóbiás kedvéért, hogy neki tárházat engedett az Isten háza tornáczaiban.

⁸Ezt én igen gonosznak láttam; és kihányám Tóbiás házának edényeit a tárházból,

⁹és parancsolám, és megtisztíták a tárházakat; és visszavivém oda az Isten házának edényeit, az eledeláldozatot és a tömjént.

¹⁰És értésemre esett, hogy a leviták részei meg nem adattak, és kiki az ő tartományába szökött a leviták és énekesek és azok közől, kik szolgálnak vala;

¹¹és megfeddém a birákat, és mondám: Miért hagytuk el az Isten házát? És egybegyüjtém őket, és helyeikre állítám.

¹²És egész Júda behordá a gabona, bor és olaj tizedét a tárházakba.

¹³És gondviselőkké rendelők a tárházakon Szelemiás papot és az irástudó Szádokot, és a leviták közől Fadaiát, és melléjök Hánánt, Zakurnak, Mataniás fiának fiát, mert hiveknek találtattak, és rájok bízák atyjokfiai részeit.

¹⁴Emlékezzél meg rólam, Istenem! ezért, és ne töröld el jótéteményeimet, melyeket cselekedtem az én Istenem házában és az ő szertartásaiban.

¹⁵Ama napokban látám Júdában, hogy szombaton sajtókat nyomnak, kévéket hordanak, és szamarakat terhelnek borral és szőlővel, fügével és mindenféle teherrel, és Jerusalembe viszik szombatnapon. És bizonyságot tevék, hogy az napon árúljanak, melyen szabad árúlni.

¹⁶Tírusiak is laknak vala abban, kik halakat és minden árút behordván, szombatokon eladák Júda fiainak Jerusalemben.

¹⁷És megfeddém Júda főembereit, és mondám nekik: Micsoda gonosz dolog ez, melyet ti cselekesztek, hogy megszegitek a szombatnapot?

¹⁸Nem ezeket mívelték-e atyáink, és a mi Istenünk mind e veszedelmet ránk hozta és e városra? És ti nevelitek a haragot Izrael ellen, megszegvén a szombatot.

¹⁹Lőn pedig, midőn megnyugodtak Jerusalem kapui szombatnap, szólék, és bezárák az ajtókat, és parancsolám, hogy meg ne nyissák azokat, hanem csak a szombat után; és szolgáim közől rendelék a kapukhoz, hogy senki se vigyen be terhet szombatnapon.

²⁰És kinn maradának a kereskedők és minden árúk árusai Jerusalemből egyszer vagy kétszer.

²¹És bizonyságot tevék és mondám nekik: Miért maradtok a kőfal előtt? ha még másszor ezt mívelitek, kezet vetek rátok. Az időtől tehát nem jövének el szombaton.

²²Mondám még a levitáknak, hogy tisztúljanak meg, és jőjenek a kapuk őrzésére és a szombatnap megszentelésére. Tehát emlékezzél meg ezért is rólam, én Istenem! és kegyelmezz nekem könyörűleted sokasága szerint.

²³De azt is látám az napokon, hogy a zsidók azotusi, ammoni és moábi feleségeket vevének.

²⁴És fiaik félen azotúsúl szólnak, és nem tudnak zsidóúl szólani, és egyik vagy másik nép nyelvén szólnak vala.

²⁵És megfeddém őket és megátkozám; és megverék közőlük némely férfiakat, és megkopaszítám őket, és megesketém az Istenre, hogy ne adják leányaikat amazok fiainak, és ne vegyenek azok leányaiból fiaiknak és magoknak, mondván:

²⁶Nem ilyen dologban vétkezett-e Salamon, Izrael királya? És bizonyára sok nemzet között nem vala hasonló király hozzá, és szerette őt Istene, és királylyá tette őt Isten egész Izraelen: és mégis az idegen asszonyok bűnre vitték.

²⁷Vajjon mi, engedetlenek lévén, megcselekedjük-e mind e nagy gonoszt, hogy vétkezzünk a mi Istenünk ellen, és idegen feleségeket vegyünk?

²⁸Jojadának pedig, Eliaszib főpap fiának fiaiból egyik, veje volt a horoni Szanaballátnak, és elűzém őt tőlem.

²⁹Emlékezzél meg, Uram Istenem! azokról, kik megfertőztetik a papságot s a papok és leviták tisztét.

³⁰S igy megtisztitám őket minden idegentől, és megállapítám a papok és leviták rendeit, mindenkit az ő szolgálatára,

³¹és bizonyos időben az áldozathoz való fák és zsengék behordására; emlékezzél meg rólam javamra, én Istenem! Amen.