¹Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, Szedeciásnak, Júda királyának tizedik esztendejében, mely tizennyolczadik esztendeje Nabukodonozornak.

²Akkor Babilon királyának serege megszállva tartá Jerusalemet, és Jeremiás próféta be volt zárva a tömlöcz tornáczában, mely Júda királyának házában vala.

³Mert bezáratta volt őt Szedeciás, Júda királya, mondván: Miért jövendölsz, mondván: Ezeket mondja az Úr: Ime én e várost Babilon királyának kezeibe adom, s ő beveszi azt;

⁴és Szedeciás, Júda királya nem menekszik meg a kaldeusok kezéből, hanem a babiloni király kezeibe adatik, s ez szájról szájra fog amazzal szólani, és szemtől szembe látja azt.

⁵És Babilonba viszi Szedeciást, és ott leszen, mígnem meglátogatom őt, úgymond az Úr; ha pedig harczoltok a kaldeusok ellen, semmi szerencsétek sem leszen.

⁶És szóla Jeremiás: Lőn az Úr igéje énhozzám, mondván:

⁷Ime Hanámeel, Szellumnak, a te nagybátyádnak fia jő hozzád, mondván: Vedd meg az én szántóföldemet, mely Anatótban vagyon; mert téged illet rokonság szerint, hogy megvegyed.

⁸És hozzám jöve Hanámeel, az én nagybátyám fia, az Úr beszéde szerint, a tömlöcz tornáczába, és mondá nekem: Vedd meg az én szántóföldemet, mely Anatótban vagyon, Benjamin földén, mert téged illet az örökség, és te vagy a legközelebb rokon, hogy bírjad azt. Akkor értém meg, hogy az az Úr igéje volt.

⁹És megvevém Hanámeeltől, az én nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban vagyon, és megfizetém neki a hét ezüst siklust és a tíz ezüst pénzt.

¹⁰És levelet írék róla és bepecsételém, és tanúkat állíték, és megmérém a pénzt mérlegben.

¹¹És vevém a bepecsételt birtoklevelet, és a szerződés pontjait és megerősitéseit, és a nyilt jelentést;

¹²és adám a birtoklevelet Baruknak, Neri fiának, ki Maaziás fia volt, Hanámeelnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt, a tanúk szemei előtt, kik be voltak írva a vétellevélben, és mindazon zsidóknak szemei előtt, kik a tömlöcz tornáczában ültenek.

¹³És parancsolám Baruknak előttök, mondván:

¹⁴Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Vedd e leveleket, e bepecsételt vétellevelet és e nyilt levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy megmaradhassanak sok ideig.

¹⁵Mert ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Még bírni fognak házakat és mezőket és szőllőket e földön.

¹⁶És könyörögtem az Úrhoz, miután a birtoklevelet Baruknak, Neri fiának adtam, mondván:

¹⁷Ah, ah, ah, Uram Isten! ime te teremtetted az eget és földet a te nagy erőddel és kinyujtott karoddal, és nincs előtted semmi nehéz dolog,

¹⁸ki irgalmasságot cselekszel ezrekkel, és az atyák gonoszságait az ő fiaik kebelébe fizeted vissza utánok; Te legerősebb, nagy és hatalmas! seregek Ura a te neved;

¹⁹nagy a tanácsban, megfoghatatlan a végzésben, kinek szemei nyitvák Ádám fiainak minden útjokra, hogy megfizess kinek-kinek az ő utai szerint, és ármányainak gyümölcse szerint;

²⁰ki jeleket cselekedtél és csodákat Egyiptom földén mind e napiglan, és Izraelen és az embereken, és nevet szerzettél magadnak, mint ez napon vagyon;

²¹és kihoztad népedet, Izraelt, Egyiptom földéről jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyujtott karral és nagy rémüléssel;

²²és nekik adtad e földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy tejjel és mézzel folyó földet adsz nekik.

²³És bementek és bírták azt; de nem engedelmeskedtek a te szódnak, és nem jártak törvényedben; mind a miket parancsoltál nekik, hogy megcselekedjék, nem cselekedték; és rájok jött mindezen rosz.

²⁴Ime sánczok hányattak a város ellen, hogy bevétessék; és a város a kaldeusok kezeibe adatott, kik hadakoznak az ellen fegyverrel és éhséggel és mirígyhalállal; és a mit szólottál, mind megtörtént, mint magad látod.

²⁵És te, Uram Isten! azt mondod nekem: Végy mezőt pénzen, és fogadj tanúkat, holott a város a kaldeusok kezébe adatott?

²⁶És lőn az Úr igéje Jeremiáshoz, mondván:

²⁷Ime én vagyok minden test Ura Istene; vajjon nekem nehéz-e valami dolog?

²⁸Azért ezeket mondja az Úr: Ime én a várost a kaldeusok kezeibe adom, és a babiloni király kezeibe, és beveszik azt.

²⁹És eljőnek a kaldeusok, harczolandók e város ellen, és fölgyujtják tűzzel, és leégetik azt és a házakat, melyeknek tetőin Baalnak áldoztak, és italáldozatokat tettek idegen isteneknek az én ingerlésemre.

³⁰Mert Izrael fiai és Júda fiai szüntelen roszat cselekvők valának szemeim előtt ifjúságuktól; Izrael fiai, kik egész mostanig boszantanak engem kezeik cselekedeteivel, úgymond az Úr.

³¹Mert haragomra és boszúságomra lett nekem e város, az naptól, melyen azt építették, mind ezen napig, melyen elvétetik színem elől,

³²Izrael fiainak és Júda fiainak gonoszsága miatt, melyet cselekedtek, haragra ingerelvén engem ők és királyaik, fejedelmeik és papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jerusalem lakói.

³³És háttal fordúltak hozzám, és nem arczczal, mikor tanítottam őket korán reggel és oktattam, és nem akarták hallani, hogy elfogadják a fegyelmet.

³⁴És bálványaikat ama házban állították föl, melyben segitségűl hivatott az én nevem, és megfertőztették azt.

³⁵És Baalnak magas helyeket építettek, melyek Ennom fia völgyében vannak, hogy fiaikat és leányaikat Moloknak áldozzák, mit nem parancsoltam nekik, s eszembe sem jutott, hogy ez utálatosságot cselekedjék, és Júdát bűnre vigyék.

³⁶És most mind e mellett is, ezeket mondja Izrael Ura Istene e városnak, melyről ti azt mondjátok, hogy a babiloni király kezeibe adatik fegyver és éhség és mirigyhalál által:

³⁷Ime én egybegyüjtöm őket mindazon földekről, melyekre kivetettem őket búsulásomban és haragomban, és a nagy boszúságban; és visszahozom őket e helyre, és bizvást hagyom őket lakni.

³⁸És népemmé lesznek, és én nekik Istenök leszek.

³⁹És egy szivet adok nekik és egy utat, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és utánok fiaiknak.

⁴⁰És örök szövetséget kötök velek, és nem szűnök meg velök jót tenni; és szivökbe adom félelmemet, hogy el ne távozzanak tőlem.

⁴¹És örvendeni fogok rajtok, midőn jót teszek velök; és elültetem őket e földön igazságban teljes szivemből és teljes lelkemből.

⁴²Mert ezeket mondja az Úr: A mint ráhoztam e népre mindezen nagy roszat, úgy hozom rája mindazon jót, melyet nekik mondok.

⁴³És bírni fognak mezőket e földön, melyről ti azt mondjátok, hogy elpusztúlt, mivel nem maradt ember és barom, és a kaldeusok kezeibe adatott.

⁴⁴Venni fognak pénzen földeket, és levelet irnak arról, és megpecsételik és tanút fogadnak hozzája Benjamin földén és Jerusalem körűl, Júda városaiban és a hegyi városokban, a rónaság városaiban és a délre fekvő városokban; mert visszatérítem az ő foglyaikat, úgymond az Úr.