¹Prófétálának pedig Aggeus próféta és Zakarias, Addo fia, jövendölvén a zsidóknak, kik Judeában és Jerusalemben valának, Izrael Istene nevében.

²Akkor fölkelének Szalátiel fia, Zorobabel, és Jozedek fia, Józue, és épiteni kezdék az Isten templomát Jerusalemben, és velök az Isten prófétái, segítvén őket.

³Az időben pedig hozzájok jöve Tatanai, ki fejedelem vala a folyóvizen túl, és Starbuzanai és ezek tanácsosai, és szólának nekik: Ki adta nektek tanácsúl, hogy e házat fölépitsétek és annak kerítéseit megújitsátok?

⁴Mire felelvén, megmondók nekik, mi nevök azon embereknek, kik az épités eszközlői.

⁵Az ő Istenök szeme pedig a zsidók vénein lőn, és el nem tilthaták őket. És tetszék, hogy a dolgot Darius elé vigyék, és ekkor megfeleljenek azon vádra.

⁶Mása a levélnek, melyet Darius királynak küldött Tatanai, a folyóvizen túli tartomány fejedelme, és Starbuzanai, és az ő tanácsosai, az arfaszakeusok, kik a folyóvizen túl valának.

⁷A beszéd, melyet neki küldöttek, igy vala írva: Darius királynak minden békeség!

⁸Tudva legyen a királynál, hogy mi elmentünk Júdea tartományába, a nagy Isten házához, mely faragatlan kőből épittetik, és fák tétetnek a falakba; és az az épűlet szorgalmasan épűl és növekedik kezeik alatt.

⁹Megkérdők tehát azon véneket, és így szólánk nekik: Ki adott nektek hatalmat, hogy e házat fölépitsétek, és e kőfalakat megújitsátok?

¹⁰De azok nevét is megkérdezők tőlök, hogy megjelentsük neked; és fölirtuk azon férfiak neveit, kik fejedelmek közöttük.

¹¹Ilyen beszéddel felelének pedig nekünk, mondván: Mi a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és azt a templomot épitjük, mely sok esztendő előtt emeltetett, és melyet Izrael nagy királya épitett és emelt vala.

¹²Miután pedig haragra indították atyáink a menny Istenét, a kaldeus Nabukodonozor, a babiloni király kezeibe adta őket, és e házat is lerontotta, és népét elvitte Babilonba.

¹³Círus, a babiloni király első esztendejében pedig, Círus király parancsot ada ki, hogy Istennek e háza épittessék föl.

¹⁴Mert az Isten templomának arany és ezüst edényeit is, melyeket Nabukodonozor elvitt a templomból, mely Jerusalemben vala, és elvitte azokat Babilon templomába, eléhozá Círus király Babilon templomából, és név szerint Szasszabázárnak adá, kit fejedelemmé is rendele,

¹⁵és mondá neki: Ez edényeket vedd föl és menj, és tedd azokat a templomba, mely Jerusalemben vagyon, és az Isten háza épitessék föl az ő helyén.

¹⁶Akkor tehát az a Szasszabázár eljöve és letevé alapját az Isten templomának Jerusalemben, és az időtől mindeddig épűl, és még nincs elvégezve.

¹⁷Most azért, ha jónak látja a király, keresse meg a királyi könyvtárban, mely Babilonban vagyon, ha Círus király parancsolta-e meg, hogy épittessék az Isten háza Jerusalemben; és a király akaratát e dologról küldje meg hozzánk.