¹És te, ember fia! végy magadnak borotvakés-élű kardot; és vedd azt, és vond át fejeden és szakálladon; és végy mérleget, és ezzel oszd el azokat.

²Harmadrészét tűzzel égesd meg a város közepén, a megszállás napjainak teljesedése szerint; és vedd harmadrészét, és vagdald össze karddal köröskörűl; többi harmadrészét pedig ereszd szélnek, és kardot rántok utánok.

³És végy onnan egy keveset, és kösd azt palástod szélébe;

⁴és végy ismét azokból, és vesd a tűz közepére, és égesd meg azokat tűzzel; abból tűz megyen ki egész Izrael házára.

⁵Ezeket mondja az Úr Isten: Ez Jerusalem, a népek közé helyeztem őt, és körülötte a földeket;

⁶de ő megvetette itéleteimet, és istentelenebb lett a nemzeteknél, – és az én parancsaimat inkább, mint a körötte levő tartományok; mert az én itéleteimet elvetették, és nem jártak parancsolatimban.

⁷Azért ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy fölűlhaladtátok a nemzeteket, kik körűletek vannak, és parancsaimban nem jártatok, és itéleteimet nem cselekedtétek, de a köröttetek levő nemzetek itéletei szerint sem cselekedtetek,

⁸azért ezeket mondja az Úr Isten: Ime én ellened kelek, és magam teszek itéletet a nemzetek szemei előtt;

⁹és azt cselekszem rajtad, mit még nem cselekedtem, és mikhez hasonlókat többé nem cselekszem minden te utálatosságod miatt.

¹⁰Azért az atyák megeszik tebenned fiaikat, és a fiúk megeszik atyáikat; és itéletet teszek rajtad, és minden maradványodat széthányom minden szélre.

¹¹Igen, élek én! úgymond az Úr Isten: épen azért, hogy az én szentélyemet megfertőztetted minden vétkeddel és minden utálatosságoddal, én is összerontalak, és nem kimél meg szemem, és nem könyörűlök.

¹²Harmadrészed mirígyhalállal hal meg, és éhséggel emésztetik meg tebenned; és harmadrészed fegyver alatt hull el körötted; harmadrészedet pedig szétszórom minden szélre, és kardot rántok utánok.

¹³És eleget teszek haragomnak és meghűtöm rajtok boszúságomat, és megvigasztaltatom; tudják meg, hogy én, az Úr, szólottam haragomban, mikor kitöltöm rajtok boszúságomat.

¹⁴És pusztává teszlek téged és gyalázattá a nemzeteknek, melyek körűled vannak, minden melletted elmenő láttára.

¹⁵És gyalázattá leszesz és átokká, példává és álmélkodássá a nemzetek között, melyek körűled vannak, mikor itéletet teszek rajtad haraggal és búsulással és boszús dorgálásokkal.

¹⁶Én, az Úr, szólottam. Mikor rájok bocsátom az éhségnek igen gonosz nyilait, melyek halálosak lesznek, s melyeket azért bocsátok, hogy elveszítselek titeket, éhséget gyüjtök rátok, és összetöröm köztetek a kenyér botját.

¹⁷Éhséget bocsátok rátok és igen gonosz vadakat kiirtástokra; mirígyhalál és vér vonúl keresztűl rajtad, és fegyvert hozok rád. Én, az Úr, szólottam.