¹Ezeket mondja az Úr Isten: A belső tornácz kapuja, mely napkeletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon; szombatnap pedig nyittassék meg, úgyszintén a hónak első napján nyittassék meg.

²És a fejedelem a külső tornáczkapu útján menjen be, és álljon meg a kapu küszöbén; és a papok áldozzák fel az ő égő- és hála-áldozatait; ő pedig imádkozzék a kapu küszöbénél, és menjen ki, de a kapu ne tétessék be estvéig.

³És a föld népe azon kapu ajtajánál imádkozzék szombatokon és a hó első napjain az Úr előtt.

⁴A fejedelem pedig ezt áldozza égő áldozatúl az Úrnak: szombatnapon hibanélküli hat bárányt, és egy hibanélküli kost.

⁵Egy éfi eledel-áldozatot a koshoz, a bárányokhoz pedig kezétől telhető eledel-áldozatot, és egy hin olajat minden éfihez.

⁶A hónak első napján pedig egy hiba nélküli borjút a csordából, és hibanélküli hat bárányt és hat kost.

⁷Egy éfit a borjúhoz és egy éfit a koshoz eledel-áldozatúl; a bárányokhoz pedig, a mi kezétől telik, és egy hin olajat minden éfihez.

⁸És mikor bemenend a fejedelem, a tornáczkapu útján menjen be, és azon úton jőjön ki.

⁹És mikor a föld népe menend be az Úr színe elé az ünnepeken: a ki az éjszaki kapun megyen be, hogy imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján megyen be, az éjszaki kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útján, melyen bement, hanem annak átellenében menjen ki.

¹⁰A fejedelem pedig a bemenők között menjen be, és a kimenőkkel menjen ki.

¹¹Az ünnepeken és más jeles napokon egy éfi eledel-áldozat legyen a borjúhoz, és egy éfi a koshoz; a bárányokhoz pedig annyi eledel-áldozat, mennyi kezétől telik, és egy hin olaj minden éfihez.

¹²Mikor pedig a fejedelem szabad akaratból teszen égő-áldozatot, úgy szabad akaratból hála-áldozatokat az Úrnak, nyittassék meg neki a kapu, mely napkeletre néz, és áldoztassék föl az ő égő-áldozata és hála-áldozatai, a mint szokott lenni szombatnapon; és menjen ki, és tétessék be a kapu, miután kiment.

¹³És esztendős hibanélküli bárányt áldozzon égő-áldozatúl naponkint az Úrnak; mindenkor reggel áldozza azt;

¹⁴és áldozza eledel-áldozatúl a fölött reggelenkint hatod részét az éfinek, és harmadrészét egy hin olajnak, hogy a lisztlánggal összevegyíttessék. Ez az Úrnak törvény szerinti, szüntelen és örök áldozata legyen.

¹⁵Áldozzon tehát egy bárányt és eledel-áldozatot és olajat reggelenkint örökös égő-áldozatúl.

¹⁶Ezeket mondja az Úr Isten: Ha a fejedelem ajándékot ad valamelyik fiának, legyen az ennek öröksége és fiaié, kik örökűl bírják azt.

¹⁷Ha pedig saját örökségéből valamelyik szolgájának ad ajándékot, ezé leszen az a fölszabadítás esztendejéig, azután visszatér a fejedelemhez, mert övé és fiaié az örökség.

¹⁸A fejedelem ne vegyen el erőszakkal a nép örökségéből és birtokából, hanem saját jószágából adjon örökséget fiainak, hogy népem közől senki se vettessék ki jószágából.

¹⁹És (a férfiú) bevezete engem a kapu oldalbejárásán a papokhoz a szentély kamaráiba, melyek éjszakra néznek, és vala ott egy napnyugatra hajló hely.

²⁰És mondá nekem: Ez az a hely, hol a papok a bűnért és vétekért való áldozatot főzni, s az eledel-áldozatot sütni fogják, nehogy azt a külső tornáczba kivivén, a nép szentet illessen.

²¹És kivive engem a külső tornáczba, és körülhordoza a tornácz négy szegletén; és ime egy kis tornácz vala a tornácz szegletein, mindenik szegletén a tornácznak egy-egy kis tornácz vala.

²²A tornácz négy szegletébe valának e kis tornáczok beosztva, negyven könyöknyi hosszaságban és harmincz könyöknyi szélességben; egy mértékű vala mind a négy.

²³És kőfal kerité be köröskörűl a négy kis tornáczot; és konyhák valának épitve a tornáczok alatt köröskörűl.

²⁴És mondá nekem: Ez a konyha-épület, melyben az Úr házának szolgái főzni fogják a nép áldozatait.