1Szerelmesim! ime e második levelemet írom nektek, melyekben intés által fölserkentem a ti őszinte lelketeket:
2hogy megemlékezzetek azokról, miket a szent próféták igéiből előre megmondottam, és a ti apostolitoknak, az Úrnak és Üdvözítőnek parancsairól.
3Először is ezt tudván: hogy az utolsó napok alatt csalárdságban járó gúnyolódók jőnek, kik tulajdon kivánságaik szerint élnek,
4mondván: „Hol van az igéret, vagy az ő eljövetele? Mert mióta az atyák elaludtak, minden úgy marad, mint volt a teremtés kezdetétől.“
5De ezek készakarva nem tudják, hogy először voltak az egek, és a föld vizből és víz által állott elő az Isten igéjére,
6melyek által az akkori világ vízözönnel elboríttatván, elveszett;
7az egek pedig és a föld, melyek most vannak, ugyanazon igével meghagyattak, fentartatván a tűzre az itéletnek és az istentelen emberek elvesztének napjára.
8Ez egyet pedig jegyezzétek meg, szerelmesim! hogy egy nap az Úrnál annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.
9Nem késik az Úr igéretével, mint némelyek állítják, hanem türelemmel van irántatok, nem akarván, hogy valaki elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatra térjen.
10Az Úr napja pedig úgy jön el, mint a tolvaj; akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőség miatt elolvadnak, a föld pedig és a rajta levő alkotmányok megégnek.
11Mivel tehát mindezek eloszolnak, minőknek kell lennetek a szent életben és istenességben,
12kik várjátok és óhajtjátok az Úr napjának eljövetelét, melyben az egek megégvén eloszolnak, és az elemek a tűz hőségétől elolvadnak.
13Mi pedig az ő igérete szerint új egeket és új földet várunk, melyekben az igazság lakik.
14Annakokáért, szerelmesim! ezeket várván, azon igyekezzetek, hogy vétek nélkül és feddhetlenűl találtassatok őtőle békeségben;
15és a mi Urunk hosszúvárakozását üdvösségnek tartsátok, mint nektek, a mi szeretett atyánkfia, Pál is megírta a neki adott bölcseség szerint;
16a mint minden leveleiben is szól ezekről, melyekben némelyeket nehéz megérteni, miket a tudatlanok és állhatatlanok meghamisítanak, mint egyéb irásokat is, a magok veszedelmére.
17Ti tehát, atyámfiai! ezeket előre tudván, őrizkedjetek, nehogy az esztelenek tévelygéseitől elragadtatván, saját erősségtekből kiessetek;
18sőt inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk és üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Kinek dicsőség mind most, mind az örökkévaló időben. Amen.