¹Szerelmesim! ne higyetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-e; mert sok hamis próféta jött e világra.

²Erről ismertetik meg az Isten lelke: A mely lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben megjelent, Istentől vagyon.

³És a mely lélek megosztja Jézust, nincsen Istentől, és ez az antikrisztus, kiről hallottátok, hogy eljött, és már most e világon vagyon.

⁴Ti az Istentől vagytok, fiacskáim! és amazt legyőztétek; mert nagyobb az, ki bennetek, mint az, ki e világon vagyon.

⁵Ők e világból valók, azért e világról szólnak, és e világ hallgatja őket.

⁶Mi az Istentől vagyunk. A ki ismeri az Istent, hallgat minket; a ki nincs az Istentől, nem hallgat minket; erről ismerjük meg az igazság Lelkét és a tévelygés lelkét.

⁷Szerelmesim! szeressük egymást, mert a szeretet Istentől vagyon. És a ki szeret, Istentől született, és ismeri az Istent.

⁸A ki nem szeret, nem ismeri az Istent; mert az Isten szeret.

⁹Abból tűnt ki Isten szeretete mihozzánk, hogy az ő egyszülött Fiát küldötte Isten e világra, hogy általa éljünk.

¹⁰Ebben áll a szeretet; nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem mivel ő előbb szeretett minket, és elküldötte Fiát engesztelésűl a mi bűneinkért.

¹¹Szerelmesim! ha így szeretett minket az Isten, nekünk is kell egymást szeretnünk.

¹²Az Istent soha senki sem látta. De ha szeretjük egymást, az Isten mibennünk lakik, és az ő szeretete mibennünk tökéletes.

¹³Abból ismerjük meg, hogy benne lakunk, és ő mibennünk, hogy az ő Lelkéből adott nekünk.

¹⁴És mi láttuk, és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldötte Fiát e világ Üdvözítőjét.

¹⁵A ki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, az Isten lakik abban, és ő az Istenben.

¹⁶És mi megismertük és hittük az Istennek hozzánk való szeretetét. Szeretet az Isten, és a ki szeretetben marad, Istenben marad, és az Isten őbenne.

¹⁷Azáltal tökéletes az Isten szeretete mibennünk, ha a mint ő van, mi is úgy vagyunk e világon, hogy az itélet napján bizodalmunk legyen.

¹⁸Félelem nincs a szeretetben, hanem a tökéletes szeretet kizárja a félelmet; mert a félelemmel gyötrelem jár; a ki pedig fél, nem tökéletes a szeretetben.

¹⁹Mi tehát szeressük az Istent, mert az Isten előbb szeretett minket.

²⁰Ha ki azt mondja: „Szeretem az Istent,“ és felebarátját gyülöli, hazug az. Mert a ki nem szereti felebarátját, a kit lát, Istent, a kit nem lát, hogyan szeretheti?

²¹Az a parancsolatunk van pedig Istentől: hogy a ki szereti az Istent, szeresse felebarátját is.