Jaj nektek, farizeusok!
1Akkor Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz:
2„Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítószékében ülnek.
3Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan, de nem teszik.
4Elviselhetetlen nehéz terhet rónak és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta.
5Minden tettükkel arra törekszenek, hogy föltűnjenek az emberek előtt. Szélesre szabják imaszíjukat és hosszabbra eresztik köntösük bojtjait.
6Szívesen foglalják el a főhelyeket a lakomákon és az első székeket a zsinagógákban,
7és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik és rabbinak szólítják őket az emberek.
8Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
9Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei.
10Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, a Krisztus.
11A legnagyobb köztetek legyen a szolgátok.
12Aki fölmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják.
13Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt. Magatok nem mentek be, s az oda igyekvőket sem hagyjátok bejutni.
14(Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Nagyokat imádkozva fölélitek az özvegyek házait. Ezért súlyosabb ítélet vár rátok.)
15Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Tengert és szárazföldet bejártok, hogy csak egy embert is zsidóvá tegyetek, s ha azzá lett, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.
16Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok: ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára esküszik, az kötelezi.
17Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany-e vagy a templom, mely megszenteli az aranyat?
18Továbbá: ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta lévő áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi.
19Ti vakok! Hát mi több, az ajándék-e, vagy az oltár, mely megszenteli az ajándékot?
20Aki tehát az oltárra esküszik, esküszik rá és mindarra, ami rajta van.
21Aki a templomra esküszik, esküszik rá és a benne lakóra.
22Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és magára a trónon ülőre.
23Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Tizedet adtok mentából, ánizsból és köményből, de elhanyagoljátok, ami fontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni.
24Ti vak vezetők! Kiszűritek a szúnyogot, a tevét meg lenyelitek.
25Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohár és a tál külsejét, de belül rablott holmival és szennyel vannak tele.
26Te vak farizeus! Tisztítsd ki előbb a pohár és a tál belsejét, akkor majd külseje is tiszta lesz.
27Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről ékeseknek látszanak, de belül holtak csontjaival és mindenféle undoksággal vannak tele.
28Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
29Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak síremlékeit fölékesítitek
30és azt mondjátok: ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében.
31Ezzel magatok is megvalljátok, hogy próféták gyilkosainak fiai vagytok.
32Töltsétek csak be ti is atyáitok mértékét.
33Kígyók, viperák fajzata! Hogyan is kerülnétek el a kárhoztató ítéletet?
34Ezért küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat. Némelyeket közülük megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógákban és városról városra üldöztök.
35Így rátok száll minden földön kiontott igaz vér, az igaz Ábel vérétől, Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit megöltetek a templom és az oltár között.
36Bizony mondom nektek: mindez eljön erre a nemzedékre.
Jaj neked, Jeruzsálem!
37Jeruzsálem! Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, megkövezed a hozzád küldötteket! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit – de ti nem akartátok.
38Meglátjátok, elhagyatott lesz házatok.
39Mondom nektek, nem láttok engem mostantól mindaddig, amíg így nem kiáltotok: Áldott, ki az Úr nevében jön!”