A tanítványok versengése.

¹Abban az időben a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Mit gondolsz, ki a legnagyobb a mennyek országában?”

²Ő odahívott egy gyermeket, közéjük állította és így szólt:

³„Bizony mondom nektek: ha meg nem változtok és olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába.

⁴Aki tehát kicsinnyé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.

⁵Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be.

A bűnre csábítás.

⁶Aki csak egyet is bűnre csábít a bennem hívő kicsinyek közül, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakára s a tengerbe dobnák.

⁷Jaj a világnak a botrányok miatt! Elkerülhetetlen ugyan, hogy botrányok forduljanak elő, de jaj annak, aki botrányt okoz!

⁸Ha kezed vagy lábad bűnre csábít, vágd le és vesd el magadtól. Jobb csonkán vagy sántán bemenned az életre, mint két kézzel vagy két lábbal az örök tűzre kerülnöd.

⁹Ha pedig szemed csábít bűnre, vájd ki és vesd el magadtól. Jobb fél szemmel bemenned az életre, mint két szemmel a gehenna tüzére kerülnöd.

¹⁰Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.

¹¹Az Emberfia azért jött,hogy megmentse, ami elveszett.

Az eltévedt bárány.

¹²Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van s egy elcsatangol közülük, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a hegyen és nem megy, hogy megkeresse az eltévedtet?

¹³Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek.

¹⁴Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.

Testvéri feddés.

¹⁵Ha vétkezik ellened testvéred, menj, fedd meg őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet.

¹⁶De ha nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két másikat, hogy két vagy három tanú bizonyítsa az ügyet.

¹⁷Ha azokra sem hallgat, mondd meg az egyháznak. Ha pedig a közösségre sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.

¹⁸Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, megkötött lesz a mennyben is, és amit föloldotok a földön, a mennyben is föloldott lesz.

¹⁹Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek egyetértve kérnek valamit a földön, meg fogják kapni mennyei Atyámtól.

²⁰Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”

A szívtelen szolga.

²¹Akkor hozzálépett Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom? Talán hétszer?”

²²Jézus így felelt: „Nem mondom: hétszer, hanem hetvenhétszer.”

²³„Hasonlít ugyanis a mennyek országa egy királyemberhez, aki számot akart vetni szolgáival.

²⁴Mikor elkezdte a számvetést, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott.

²⁵Mivel nem volt miből visszafizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt feleségestül, gyermekestül, vagyonostul, és úgy fizessen.

²⁶De a szolga leborulva kérlelte: légy türelemmel irántam, mindent vissza fogok fizetni.

²⁷Az úr megkönyörült a szolgán, elbocsátotta s tartozását is elengedte.

²⁸Amint a szolga kiment, találkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte és követelte: add meg, amivel tartozol.

²⁹Szolgatársa leborulva kérlelte: légy türelemmel irántam, mindent vissza fogok fizetni.

³⁰De ő nem engedett, hanem fogta, tömlöcbe vetette, amíg meg nem fizeti tartozását.

³¹Szolgatársai a történtek láttára igen elszomorodtak s menten elmondták uruknak mindazt, ami történt.

³²Az úr maga elé idézte őt és így szólt hozzá: te gonosz szolga! Kérésedre elengedtem minden tartozásodat.

³³Nem kellett volna neked is megszánnod szolgatársadat, mint ahogy én megszántalak téged?

³⁴Erre haragjában átadta őt a poroszlóknak, amíg meg nem fizeti minden tartozását.

³⁵Így tesz mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát felebarátjának.”