Isten dicsőségének látomása.

Első látomás: a hétpecsétes könyvtekercs

¹Ezután láttam, hogy megnyílt egy kapu a mennyben. Az előbbi hang, mely harsonaként szólt hozzám, így folytatta: „Jöjj föl ide! Megmutatom neked, aminek ezután kell megtörténnie.”

²Nyomban elragadtatásba estem. Íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki.

³Az ott ülő úgy ragyogott, akár jáspis és kárneol drágaköve. A trón fölött smaragd színéhez hasonló szivárvány ívelt.

⁴A trón körül huszonnégy szék. A székeken huszonnégy vén ült fehér ruhába öltözve, fejükön aranykorona.

⁵A trónból villám és mennydörgő szózat tört elő. Hét fáklya égett a trón előtt: Isten hét szelleme.

⁶A trón előtt kristályhoz hasonló, üvegként csillogó tenger terült el. Középen a trón előtt és a trón körül négy élőlény, elöl-hátul csupa szem.

⁷Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második tulokhoz, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik szárnyaló sashoz hasonlított.

⁸A négy élőlény mindegyikének hat szárnya volt, körös-körül és belül csupa szem. Éjjel-nappal szüntelenül kiáltották: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt és aki van és aki eljövendő!”

⁹Miközben az élőlények dicsőséget, tiszteletet és áldást mondtak a trónon ülőnek, az örökkön-örökké élőnek,

¹⁰a huszonnégy vén leborult a trónon ülő előtt és imádta az örökkön-örökké élőt. Letették koronájukat a trón elé és így kiáltottak:

¹¹„Méltó vagy Urunk Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te alkottad a mindenséget: akaratod hívott létre és teremtett mindent.”