Intés egyetértésre.

Buzdítás a méltó keresztény életre.

¹Kérlek tehát én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy méltóan éljetek ahhoz a hivatáshoz, amelynek részesei lettetek,

²igaz alázatosságban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel.

³Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fönntartsátok a lelki egységet.

⁴Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy a hivatástok is egy reményre szól.

⁵Egy az Úr és egy a hit, egy a keresztség.

⁶Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki minden fölött áll, mindent átjár és mindenben benne van.

⁷Mindegyikünk annyi kegyelmet kapott ajándékba, amennyit Krisztus adott.

⁸Ezért mondja az Írás:
„Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, S osztott az embereknek ajándékokat.”

⁹Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt az alsó földi tájakra?

¹⁰Aki leszállt, ugyanaz emelkedett minden ég fölé, hogy a mindenséget betöltse.

¹¹Ő egyeseket apostolokká, másokat prófétákká, ismét másokat evangelistákká, pásztorokká és tanítókká tett,

¹²hogy istenszolgálatra neveljék a szenteket és fölépítsék Krisztus testét,

¹³amíg mindnyájan el nem jutunk a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére és meglett emberré nem leszünk Krisztus teljességének mértékében.

¹⁴Akkor nem leszünk többé éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele ide-oda hány és tovasodor.

¹⁵Inkább igazságban fogunk élni és szeretetben teljesen egybe fogunk nőni a fővel: Krisztussal.

¹⁶Ő az, aki az egész testet egybekapcsolja és összetartja, a különböző ízek segítségével és minden tag arányos együttműködésével. Így növekszik a test és építi föl önmagát a szeretetben.

Az új élet kialakulása.

¹⁷Azt mondom tehát, és kérve kérlek titeket az Úrban: ne éljetek már úgy, mint a pogányok, akik hiúságokon jártatják az eszüket.

¹⁸Sötétség borult az elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől. Tudatlanság tartja őket fogva és szívük megátalkodott.

¹⁹Reményüket vesztve fajtalanságra adták magukat, s nyereségvágyból mindenféle ocsmányságot űznek.

²⁰Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztusról.

²¹Hiszen hallottátok és megtanultátok, hogy Jézusban van az igazság.

²²Korábbi életetekkel ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztő kívánság romlásba dönt.

²³Újuljatok meg lelketekben és gondolkodástokban,

²⁴s öltsétek magatokra az új embert, aki Isten hasonlóságára tiszta igazságban és szentségben alkotott teremtmény.

A felebaráti szeretet kötelességei.

²⁵Szakítsatok ezért a hazudozással, s beszéljen mindenki őszintén felebarátjával, hiszen egymásnak tagjai vagyunk.

²⁶Ha haragusztok is, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött.

²⁷Ne engedjetek az ördögnek.

²⁸Aki lopott, ne lopjon többé, hanem dolgozzék és keze munkájával keresse kenyerét, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek is.

²⁹Semmiféle rossz beszéd el ne hagyja ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas a (hitben való) épülésre, ahol szükséges, hogy kegyelmet közvetítsen a hallgatók számára.

³⁰Meg ne szomorítsátok Isten Szentlelkét, akinek jegyét viselitek a megváltás napjára.

³¹Távol legyen tőletek minden keserűség, indulatosság, haragtartás, szóváltás és káromkodás, minden egyéb rosszal.

³²Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.