Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú

október 31.

Munkács görög katolikus püspökeként szenvedett vértanúságot 1947 november 1-én.

Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú (1911-1947)

Romzsa Teodor 1911. április 14-én született Nagybocskón (Velikij Bicskov), Kárpátalja Máramaros vármegye rahói járásának községében. A huszti reálgimnázium után hat éven át Rómában, a pápai Gergely Egyetemen tanult.

1936-ban pappá szentelték, 1937 júliusában tér haza Kárpátaljára. Hegyi falvak lelkipásztora és az ungvári papi szeminárium professzora. 1944. szeptember 24-én püspökké szentelték. Egy hónap múlva a vörös hadsereg megszállta Kárpátalját és a Szovjetunióhoz csatolták.

Megkezdődött a katolikusok üldöztetése: Rágalomhadjárat, templomfoglalás, letartóztatás, kirakatperek, szibériai száműzetés, börtönbüntetés, gyilkos merényletek.

A szovjethatalom a görög katolikus egyházmegyét meg akarja semmisíteni, de Romzsa püspök híveivel hősiesen ellenáll. Szovjetukrajna kommunista vezetője N. Sz. Hruscsov kezdeményezi Romzsa püspök meggyilkolását. 1947. X. 27-én, a brutális merénylet után a súlyosan sérült püspököt a munkácsi kórházba szállítják, ahol november 1-jén a szovjet NKVD ügynökei méreggel megölik.

2001. júniusában Romzsa Teodort, Kárpátalja vértanú püspökét II. János Pál pápa boldoggá avatja.

Szentmise: saját (ÚSzM),
pref. a vértanúkról v. a lelkipásztorokról.
saját olv. : 2Kor 4,7-15; Mt 10,17-22 [ÚSzO]

Ima szentté avatásáért
Uram, nagy dolgot műveltél velünk. Tódor szolgádban olyan pásztort adtál nekünk a veszedelemben, aki életét adta juhaiért, nevében Isten ajándékát, életében a helytálló és bátor tanítót, halálában a hűségben kitartó vértanút. Akik könnyek közt vetnek, örömmel aratnak. Szomorúan temettük püspökünket, de ma örömmel látjuk Egyházunk feltámadását. A földbe vetett búzaszem elhalt, de termést hozott. Add meg Uram, hogy Tódor püspököt mennyei pártfogóként mielőbb szentjeid között tisztelhessük, dicsőítve a Te neved, Atya, Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.