Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) legújabban akövetkezőképpen szabályozza a böjti fegyelem megtartását hívei körében:
1249. kánon - Isteni törvény folytán minden krisztushívő köteles a magamódján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenekvalamilyen közös bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előírva;ezeken a krisztushívők különösen is törődjenek az imádsággal,gyakorolják a vallásosság és a segítő szeretet cselekedeteit,végezzenek önmegtagadásokat sajátos kötelezettségeiket hűségesebbenteljesítve és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat az ittkövetkező kánonok szerint.
A bűnbánati napokon az Egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadásszellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneinkterhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogysaját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzikKrisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogya kísértéseknek könnyebben ellenálljunk.
E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkelhozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyházhagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmesáldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralomjelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. VI. Pál pápaintelmével).
Bár a keresztény ernber egész életét átjárja a bűnbánat szelleme ésgyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogyegymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illetőliturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. Ez idő szerint e napok akövetkezők:
Szigorú böjti nap: hamvazószerdán és nagypénteken. (Egyszeriétkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamiterősítésül; hústól való tartózkodás.)
CIC 1252. kánon - A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedikéletévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezihatvanadik életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőkneklegyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelméremegtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtreés a hústilalomra.
Hústól való tartózkodás: nagyböjt péntekjein.
Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagymás önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetvebűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepetülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai)alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.
1250. kánon - Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összespéntekjei és a nagyböjt ideje.
1253. kánon - A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja aböjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részbenhelyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival,főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.
Az irgalmasság cselekedetei
1249. kánon - Isteni törvény folytán minden krisztushívő köteles a magamódján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenekvalamilyen közös bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előírva;ezeken a krisztushívők különösen is törődjenek az imádsággal,gyakorolják a vallásosság és a segítő szeretet cselekedeteit,végezzenek önmegtagadásokat sajátos kötelezettségeiket hűségesebbenteljesítve és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat az ittkövetkező kánonok szerint.
A bűnbánati napokon az Egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadásszellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneinkterhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogysaját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzikKrisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogya kísértéseknek könnyebben ellenálljunk.
E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkelhozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyházhagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmesáldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralomjelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. VI. Pál pápaintelmével).
Bár a keresztény ernber egész életét átjárja a bűnbánat szelleme ésgyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogyegymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illetőliturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. Ez idő szerint e napok akövetkezők:
Szigorú böjti nap: hamvazószerdán és nagypénteken. (Egyszeriétkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamiterősítésül; hústól való tartózkodás.)
CIC 1252. kánon - A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedikéletévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezihatvanadik életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőkneklegyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelméremegtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtreés a hústilalomra.
Hústól való tartózkodás: nagyböjt péntekjein.
Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagymás önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetvebűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepetülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai)alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.
1250. kánon - Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összespéntekjei és a nagyböjt ideje.
1253. kánon - A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja aböjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részbenhelyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival,főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.
Az irgalmasság cselekedetei
