XX. század

1903 Fővárosi hittanárok – Prohászka Ottokár tanítványai – megalapítják a Regnum Marianum papi közösséget.
1907 A lex Apponyi néven ismert népiskolai törvény értelmében a hitoktatást is magyarul kell végezni a nemzetiségi többségű iskolákban. A törvény e szakaszát 1914-ben hatályon kívül helyezik.
1907 A szlovák nemzeti mozgalmat támogató felvidéki papság ellen a püspökök az állami szervekkel karöltve lépnek fel. Az Andrej Hlinka pap-politikus mellett tüntető csernovai hívekre a csendőrök a templom előtt tüzet nyitnak (csernovai eset).
1907 A katolikus eszmék társadalmi érvényesítése céljából megalakul a Katolikus Népszövetség, a sajtóapostolkodás előmozdítása érdekében pedig a Katolikus Sajtóegyesület.
1909 X. Pius pápa rendelkezése folytán Magyarországra nem terjed ki az előző évben kiadott Ne temere dekrétum hatálya, így továbbra is érvényesek a protestáns lelkész előtt megkötött vegyes házasságok (a kedvezmény az 1917-es Kánonjogi Kódex bevezetésével 1918-ban hatályát veszti).
1910 A Trianon előtti utolsó népszámlálás szerint Magyarország lakosságának (Horvátország nélkül) felekezeti megoszlása a következő: 60,3 % katolikus (49,3 % római katolikus, 11 % görög katolikus), 12,8 % ortodox, 14,3 % református, 7,1 % evangélikus, 0,4 % unitárius, 5 % izraelita.
1911 Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök három műve indexre kerül.
1912 A magyar anyanyelvű görög katolikusok részére felállítják a hajdúdorogi püspökséget (székhelye rövid ideig Debrecen, majd Nyíregyháza). Ez tiltakozást vált ki a magyarosítástól félő román görög katolikusok részéről, amivel összefüggésben 1914-ben merényletet kísérelnek meg Miklósy István püspök ellen.
1912 Bangha Béla jezsuita szerkesztésében megindul a Magyar Kultúra című katolikus világnézeti folyóirat.
1912 Megalakul a Magyar Cserkészszövetség.
1918 Bangha Béla szervezésében megalakul a Központi Sajtóvállalat (KSV), amely a két világháború között számos politikai és hitbuzgalmi lapot ad ki.
1918 Novemberében a katolikus püspökök támogatásukról biztosítják az őszirózsás forradalom nyomán kialakult új politikai berendezkedést. A forradalom erjesztően hat az alsópapság körében is, létrejön a Papi Tanács. A politikai katolicizmus erőinek összefogása végett megszervezik az Országos Katolikus Tanácsot. A korábbi katolikus autonómia-törekvések hirtelen ismét aktuálissá válnak, Csernoch János prímás támogatja az autonómia legalsó fokának, az egyházközségi szervezetnek a kiépítését. A Károlyi-kormány kapcsolatot keres a Szentszékkel, amely gyakorlatilag megszűntnek tekinti a főkegyúri jogot.
1919 Március 21.-augusztus 1. a Tanácsköztársaság hónapjaiban kimondják az állam és az egyház szétválasztását, államosítják az összes egyházi tulajdont és a felekezeti iskolákat, beszüntetik a hitoktatást. Az egyházi ügyeket a Vallásügyi Likvidáló Bizottság intézi.
1919 Augusztus 1. után hatályon kívül helyezik a Tanácsköztársaság intézkedéseit, keresztény pártok alakulnak, amelyek a politikai élet meghatározó erőivé válnak. A „keresztény-nemzeti kurzus”, amelynek propagálásában nagy szerepet játszik a keresztény sajtó (KSV lapjai), kedvezően hat a vallási élet fellendülésére. Budapesten új plébániák alapítására kerül sor, megszervezik az egyházközségeket, előbb a fővárosban, a következő évek során pedig vidéken is.
1920 A nemzetgyűlés törvényben határozza meg Horthy Miklós kormányzó jogkörét, amely a főkegyúri jogot nem érinti. A trianoni békeszerződés aláírása után a magyar kormány diplomáciai kapcsolatot létesít a Szentszékkel.
1920 Felállítják a tábori püspökséget, melynek első vezetője Zadravecz István ferences szerzetes, aki 1926-ban belekeveredik a frankhamisítási botrányba, és lemond.
1920 A Trianon utáni első népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának felekezeti megoszlása a következő: 66,1 % katolikus (63,9 % római katolikus, 2,2 % görög katolikus), 21 % református, 6,2 % evangélikus, 0,6 % ortodox, 5,9 % izraelita, 0,2 % egyéb.
1922 Száműzetésben meghal az utolsó magyar király, IV. Károly (1916-1918), akit 2004-ben avatnak boldoggá.
1922-1923 A Szentszék rendezi a magyarországi egyházmegyék trianoni határokon túlra került részeinek egyházkormányzati helyzetét (gyakorlatilag elválasztják őket az eredeti egyházmegyéktől).
1923

Slachta Margit, aki 1920-ban az első nőként került be a nemzetgyűlésbe, megalapítja a világi életben apostolkodó Szociális Testvérek Társaságát.

1924 Az eperjesi görög katolikus egyházmegye Magyarországon maradt plébániáiból a Szentszék létrehozza a Miskolci Apostoli Kormányzóságot.
1924 A Római Magyar Intézet keretében Egyházi Kollégium nyílik, amely 1936-ban önállósul, 1940-től pedig Pápai Magyar Intézet néven működik.
1926 Elhangzik az első szentbeszéd a rádióban, az apostolkodás e formájának nagy alakja Tóth Tihamér.
1927 A Szentszék és a magyar kormány megegyezik a püspökkinevezések módjáról: a kormány előzetes konzultáció során politikai kifogást emelhet a pápa jelöltje ellen (ún. intesa semplice).
1927 A szegénygondozás intézményes megoldásaként kidolgozzák az Egri Normát, amelyet a városokban a ferences szegénygondozó nővérek valósítanak meg.
1931 Meghal Batthyány-Strattmann László herceg, a „szegények orvosa”. Boldoggá avatására 2003-ban kerül sor.
  1932 a katolikus egyesületek összefogása végett, az Országos Katolikus Szövetség helyett a püspöki kar életre hívja az Actio Catholica-t.
1935 Megjelenik a Vigilia című folyóirat, a modern katolikus törekvések orgánuma.
1936 Szegeden Kerkai Jenő jezsuita a parasztifjúság keresztény elkötelezettségének erősítése végett életre hívja a KALOT-ot (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, később Testülete). A szervezet népfőiskolái a fiatalok lelki, szellemi és szakmai fejlődését szolgálják. Ugyanekkor kezd szerveződni a falusi lányok számára a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége).
1937 Jezsuita vezetéssel létrejön az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) nevű szervezet, amely a hivatásrendiséget tűzi zászlajára.
1938 Az államalapító király halálának 900. évfordulóján Szent István évet tartanak, amelynek csúcspontja az Eucharisztikus Világkongresszus.
1938-1941 Míg az első két zsidótörvénnyel (1938, 1939), amelyek a gazdasági és kulturális élet „arányosítását” tűzték ki célul, a keresztény felekezetek vezetői egyetértettek, a harmadik zsidótörvényt (1939), amely megtiltotta a „zsidó fajúak” és a nem zsidók házasságát, már tiltakozással fogadták. A zsidótörvények által sújtott katolikusok megsegítésére 1939-ben jön létre a Magyar Szent Kereszt Szövetség.
1943 Apor Vilmos püspök meghívására titokban ülésezik a katolikus közéleti személyiségek győri tanácskozása, amelyen a háború utáni politikai lehetőségeket latolgatják.
1944 A zsidók deportálása ellen Angelo Rotta pápai nuncius mellett több főpap is tiltakozik nyilvánosan és beadványok útján. Az üldözöttek mentéséből elsősorban szerzetesközösségek veszik ki a részüket, Salkaházi Sára szociális testvért ezért a nyilasok kivégzik (boldoggá avatására 2006-ban kerül sor). A Dunántúl főpásztorai memorandumban kérik a nyilasokat a még el nem pusztított országrész megkímélésére.
1945 Az ország hadszíntérré válása jelentős veszteségeket okoz az egyháznak is. Az orosz katonák megérkezésekor nők védelmében hal vértanúhalált Apor Vilmos győri püspök, akinek boldoggá avatására 1997-ben kerül sor.
1945 A földreform megfosztja anyagi alapjaiktól az egyházi intézményeket. A pápai nuncius kiutasításával megszakad a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Magyarország között. A püspöki kar első körlevelében elfogadja az új politikai berendezkedést. Megjelenik az Új Ember című hetilap, ami évtizedeken át a magyar katolikus egyház „hivatalos” sajtóorgánuma lesz. XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezi ki esztergomi érsekké.
1946 A Teréz körúti gyilkosság ürügyén sor kerül az egyházi egyesületek feloszlatására (a legjelentősebb a félmillió tagot számláló KALOT, a cserkészetet 1947-1948 folyamán számolják fel). A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályán (ÁVO) belül létrejön az egyházpolitikai osztály. Az egyház titkosszolgálati ellenőrzése a kommunista rendszer összeomlásáig fennmarad (1956 után a BM III/III. csoportfőnökség keretében, amely a belső reakció elhárításával foglalkozik).
1947-1948 A „fordulat éve” előtti utolsó nagyszabású katolikus rendezvénysorozat a Boldogasszony Éve, amelyen becslések szerint 4,6 millió hívő vesz részt. Az ünnepségek fő szónoka rendszerint Mindszenty bíboros.
1947 Az országgyűlési választáson a kereszténydemokrata irányultságú Demokrata Néppárt a második legtöbb szavazatot kapja, annak ellenére, hogy a püspöki kar nem támogatja kifejezetten, mivel a pártnak a kommunistákkal szembeni stratégiája eltér Mindszenty irányvonalától.
1948 Miután a református és evangélikus egyház – hiteles vezetőitől (Ravasz László és Ordass Lajos püspökök) megfosztva – egyezményt írt alá az állammal, egyre nagyobb nyomás nehezedik a katolikus egyházra is. Nyáron a pócspetri eset ürügyével sor kerül az egyházi iskolák államosítására, ősszel hajszát indítanak Mindszenty bíboros ellen, akit karácsony másnapján letartóztatnak.
1949 A Mindszenty-per után kiteljesedik a papok és a hívek megfélemlítése, bár az új alkotmány kimondja a vallás- és lelkiismereti szabadságot, valamint az állam és az egyház elválasztásának elvét. Ősztől bevezetik a fakultatív hitoktatást.
1949 Utoljára kötelező kérdés a népszámláláson a felekezeti hovatartozás. A lakosság felekezeti megoszlása a következő: 70,5 % katolikus (67,8 % római katolikus, 2,7 % görög katolikus), 21,9 % református, 5,2 % evangélikus, 1,5 % izraelita, 0,8 % egyéb, 0,1 % felekezet nélküli.
1950 Nyarán előbb sor kerül a szerzetesek elhurcolására rendházaikból, majd állami közreműködéssel megalakul a békepapi mozgalom. Ennek hatására a püspöki kar nevében Grősz József kalocsai érsek „egyezményt” ír alá a kormánnyal, amelyben az egyház vállalja, hogy nem helyezkedik szembe az államrenddel. Az egyezmény nyomán feloszlatják a szerzetesrendeket, csak négy rend (bencés, ferences, piarista, iskolanővérek) működhet tovább korlátozottan, és vezethet nyolc katolikus gimnáziumot. A teológiai kart leválasztják a budapesti egyetemről, létrejön a Hittudományi Akadémia. A papságtól államesküt követelnek az államsegély (kongrua) további biztosítása fejében.
1951 A teljes állami egyházirányítás szerveként felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt, amelynek megbízottai a békepapokkal karöltve átveszik a püspökségek irányítását. A főkegyúri jog szellemének megfelelően a püspökök és rendfőnökök kinevezését előzetes állami hozzájáruláshoz kötik. A kalocsai érsek ellen folyó Grősz-perben és a hozzákapcsolt mellékperekben 30 egyházi személyt ítélnek börtönbüntetésre (köztük Endrédy Vendel zirci apátot is, Vezér Ferenc pálos szerzetest pedig halálra ítélik). Ennek hatására a megfélemlített püspökök is leteszik az államesküt.
1952 Sor kerül négy szeminárium bezárására. 1952-1956 között újabb papi perek zajlanak (Bulányi-per, veszprémi szemináriumi per, jezsuita perek).
1953 A Nagy Imre-kormány alatt némileg mérséklődik az állami beavatkozás az egyházkormányzatba.
1956 A forradalom napjaiban az egyház azonosul a nemzeti célokkal. Mindszenty bíboros néhány napra kiszabadul fogságából, majd az amerikai nagykövetségre menekül. A forradalom leverése utáni megtorlás az egyházat is sújtja.
1957 A Zsinati Kongregáció két dekrétuma elrendeli a püspökeiknek nem engedelmeskedő békepapok kiközösítését. Ennek ellenére a békemozgalom a Püspöki Kar felügyelete alatt újjászerveződik (Opus pacis), és az egyházi életben bekövetkezik a teljes visszarendeződés. Állami részről a középszintű egyházi állások betöltését is előzetes hozzájáruláshoz kötik.
1959 Miután a kispapok nem hajlandók részt venni egy békegyűlésen, a Központi Szemináriumból szinte az összes növendéket elbocsátják (Központi-ügy). A felsőbb éveseknek Tabódy István megszervezi az illegális képzést, és 1960-ban sor kerül titkos szentelésekre is.
1961 A legnagyobb létszámú egyházi perben kisközösségi tevékenységért 76 főt ítélnek el (ciszterciek, regnumi papok és világiak). A perbefogottakat állami nyomásra főpásztoraik is megbélyegzik.
1962-1965 A II. Vatikáni Zsinaton az állam által engedélyezett számban részt vehetnek magyar főpapok is.
1964 A Szentszék és a Magyar Népköztársaság részleges megállapodásban rögzíti a püspökkinevezések rendjét (a jelöltekről a két fél egyeztet, a pápa az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával nevezhet ki püspököket), a Szentszék tudomásul veszi az államesküt, újra a püspöki kar felügyelete alá kerül a Pápai Magyar Intézet Rómában. A felek nem nyilvános jegyzőkönyvben rögzítik azokat a kérdéseket, amelyekben nem sikerült megállapodni. Elkezdődik az üresedésben lévő püspöki székek betöltése.
1965 Újabb persorozatban 30 egyházi személyt ítélnek börtönbüntetésre.
1965-1970 Bevezetik hazánkban a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformjait.
1971-1972 Az utolsó papi, kisközösségi perekben regnumi papokat és világiakat, illetve domonkosokat ítélnek el.
1971 A Szentszék és a Magyar Népköztársaság megegyezése alapján Mindszenty bíboros távozik az Egyesült Államok budapesti követségéről (saját elhatározásából Bécsben telepszik le). Ezzel egy időben a Szentszék feloldozza a békepapokat a még 1957-ben kimondott kiközösítés alól.
1976 Kiadják az új katolikus bibliafordítást.
1974-1976 Miután Mindszenty bíboros a pápa felszólítására sem hajlandó lemondani érseki tisztségéről, VI. Pál az esztergomi széket üresnek nyilvánítja (a bíboros 1975-ben hal meg). Ezt követően esztergomi érsekké nevezik ki Lékai Lászlót, ezzel a magyar hierarchia teljessé válik. A következő másfél évtizedben az állam és az egyház viszonyát a Lékai bíboros nevével fémjelzett „kis lépések politikája” jellemzi.
1977 A Vatikánban VI. Pál pápa fogadja Kádár Jánost, az MSZMP első titkárát. A pápa közbenjárására kiszabadul az utolsó politikai okból elítélt katolikus pap, Lénárd Ödön piarista, aki közel 18 évet töltött a kommunisták börtöneiben.
1978 A Hittudományi Akadémia keretében elindul a világiak teológiai képzését szolgáló Levelező Tagozat.
1980 A római Szent Péter Bazilika altemplomában II. János Pál pápa felszenteli a Magyarok Nagyasszonya kápolnát.
1982 A püspöki kar teológiai és politikai nézetei miatt elítéli Bulányi György piaristát, a Bokor kisközösségi mozgalom vezetőjét, akinek írásait a Hittani Kongregáció is vizsgálni kezdi. A Bulányi-ügy megosztja a papságot és a kisközösségeket. A konfliktus 1996-ban zárul le.
1986 Nemzetközi katolikus-marxista párbeszéd zajlik Budapesten.
1988 Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely akkor tesz szert hazai és nemzetközi ismertségre, amikor a következő évben a segélyszervezet vezetője, Kozma Imre zugligeti plébániáján befogadja a keletnémet menekülteket.
1989 A rendszerváltozás folyamatában megszűnik az Állami Egyházügyi Hivatal és a békepapság szervezete, ismét működési engedélyt kapnak a szerzetesrendek és az egyházi iskolák, cenzúrázás nélkül jelenhetnek meg az egyházi lapok és könyvek.
1990 Az utolsó pártállami parlament elfogadja a vallásügyi törvényt, hatályon kívül helyezik az 1950-es és 1964-es egyezményt, valamint diplomáciai kapcsolat létesül a Szentszékkel. A püspöki kar körlevelet ad ki „A keresztények részvétele a társadalmi megújulásban” címmel, amely számba veszi a magyar egyház előtt álló feladatokat. A püspöki kar új Paskai László bíboros, esztergomi érsek helyett Seregély István egri érseket választja elnökévé.
1991 II. János Pál pápa apostoli látogatást tesz Magyarországon: Budapesten, Esztergomban, Pécsen, Máriapócson, Debrecenben és Szombathelyen találkozik a hívekkel, a politikai és kulturális élet képviselőivel, a nagyobb felekezetek vezetőivel. – Az országgyűlés törvényt fogad el az államosított egyházi ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezéséről (egyházi kárpótlás).
1992 Megalakul a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
1993 II. János Pál bullája alapján sor kerül az egyházmegyék határainak módosítására, két új püspökség jön létre (debrecen-nyíregyházi és kaposvári püspökség), Veszprém érsekség rangjára emelkedik.
1994 Újra felállítják a tábori püspökséget.
1996 Az apátság 1000 éves fennállása alkalmából II. János Pál Pannonhalmán tesz látogatást. – A püspöki kar kiadja az „Igazságosabb és testvériesebb világot!” című körlevelet, amely a magyar társadalom égető kérdéseivel foglalkozik.
1997 Létrejön a vatikáni-magyar szerződés, amely az egyházi intézmények állami finanszírozásának kérdéseit és az ingatlankárpótlás lezárását szabályozza.
2000 A magyar egyház a kereszténység felvételének ezredik évfordulóját ünnepli (millennium).