| 1903 | Fővárosi hittanárok – Prohászka Ottokár tanítványai – megalapítják a Regnum Marianum papi közösséget. |
| 1907 | A lex Apponyi néven ismert népiskolai törvény értelmében a hitoktatást is magyarul kell végezni a nemzetiségi többségű iskolákban. A törvény e szakaszát 1914-ben hatályon kívül helyezik. |
| 1907 | A szlovák nemzeti mozgalmat támogató felvidéki papság ellen a püspökök az állami szervekkel karöltve lépnek fel. Az Andrej Hlinka pap-politikus mellett tüntető csernovai hívekre a csendőrök a templom előtt tüzet nyitnak (csernovai eset). |
| 1907 | A katolikus eszmék társadalmi érvényesítése céljából megalakul a Katolikus Népszövetség, a sajtóapostolkodás előmozdítása érdekében pedig a Katolikus Sajtóegyesület. |
| 1909 | X. Pius pápa rendelkezése folytán Magyarországra nem terjed ki az előző évben kiadott Ne temere dekrétum hatálya, így továbbra is érvényesek a protestáns lelkész előtt megkötött vegyes házasságok (a kedvezmény az 1917-es Kánonjogi Kódex bevezetésével 1918-ban hatályát veszti). |
| 1910 | A Trianon előtti utolsó népszámlálás szerint Magyarország lakosságának (Horvátország nélkül) felekezeti megoszlása a következő: 60,3 % katolikus (49,3 % római katolikus, 11 % görög katolikus), 12,8 % ortodox, 14,3 % református, 7,1 % evangélikus, 0,4 % unitárius, 5 % izraelita. |
| 1911 | Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök három műve indexre kerül. |
| 1912 | A magyar anyanyelvű görög katolikusok részére felállítják a hajdúdorogi püspökséget (székhelye rövid ideig Debrecen, majd Nyíregyháza). Ez tiltakozást vált ki a magyarosítástól félő román görög katolikusok részéről, amivel összefüggésben 1914-ben merényletet kísérelnek meg Miklósy István püspök ellen. |
| 1912 | Bangha Béla jezsuita szerkesztésében megindul a Magyar Kultúra című katolikus világnézeti folyóirat. |
| 1912 | Megalakul a Magyar Cserkészszövetség. |
| 1918 | Bangha Béla szervezésében megalakul a Központi Sajtóvállalat (KSV), amely a két világháború között számos politikai és hitbuzgalmi lapot ad ki. |
| 1918 | Novemberében a katolikus püspökök támogatásukról biztosítják az őszirózsás forradalom nyomán kialakult új politikai berendezkedést. A forradalom erjesztően hat az alsópapság körében is, létrejön a Papi Tanács. A politikai katolicizmus erőinek összefogása végett megszervezik az Országos Katolikus Tanácsot. A korábbi katolikus autonómia-törekvések hirtelen ismét aktuálissá válnak, Csernoch János prímás támogatja az autonómia legalsó fokának, az egyházközségi szervezetnek a kiépítését. A Károlyi-kormány kapcsolatot keres a Szentszékkel, amely gyakorlatilag megszűntnek tekinti a főkegyúri jogot. |
| 1919 | Március 21.-augusztus 1. a Tanácsköztársaság hónapjaiban kimondják az állam és az egyház szétválasztását, államosítják az összes egyházi tulajdont és a felekezeti iskolákat, beszüntetik a hitoktatást. Az egyházi ügyeket a Vallásügyi Likvidáló Bizottság intézi. |
| 1919 | Augusztus 1. után hatályon kívül helyezik a Tanácsköztársaság intézkedéseit, keresztény pártok alakulnak, amelyek a politikai élet meghatározó erőivé válnak. A „keresztény-nemzeti kurzus”, amelynek propagálásában nagy szerepet játszik a keresztény sajtó (KSV lapjai), kedvezően hat a vallási élet fellendülésére. Budapesten új plébániák alapítására kerül sor, megszervezik az egyházközségeket, előbb a fővárosban, a következő évek során pedig vidéken is. |
| 1920 | A nemzetgyűlés törvényben határozza meg Horthy Miklós kormányzó jogkörét, amely a főkegyúri jogot nem érinti. A trianoni békeszerződés aláírása után a magyar kormány diplomáciai kapcsolatot létesít a Szentszékkel. |
| 1920 | Felállítják a tábori püspökséget, melynek első vezetője Zadravecz István ferences szerzetes, aki 1926-ban belekeveredik a frankhamisítási botrányba, és lemond. |
| 1920 | A Trianon utáni első népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának felekezeti megoszlása a következő: 66,1 % katolikus (63,9 % római katolikus, 2,2 % görög katolikus), 21 % református, 6,2 % evangélikus, 0,6 % ortodox, 5,9 % izraelita, 0,2 % egyéb. |
| 1922 | Száműzetésben meghal az utolsó magyar király, IV. Károly (1916-1918), akit 2004-ben avatnak boldoggá. |
| 1922-1923 | A Szentszék rendezi a magyarországi egyházmegyék trianoni határokon túlra került részeinek egyházkormányzati helyzetét (gyakorlatilag elválasztják őket az eredeti egyházmegyéktől). |
| 1923 | Slachta Margit, aki 1920-ban az első nőként került be a nemzetgyűlésbe, megalapítja a világi életben apostolkodó Szociális Testvérek Társaságát. |
| 1924 | Az eperjesi görög katolikus egyházmegye Magyarországon maradt plébániáiból a Szentszék létrehozza a Miskolci Apostoli Kormányzóságot. |
| 1924 | A Római Magyar Intézet keretében Egyházi Kollégium nyílik, amely 1936-ban önállósul, 1940-től pedig Pápai Magyar Intézet néven működik. |
| 1926 | Elhangzik az első szentbeszéd a rádióban, az apostolkodás e formájának nagy alakja Tóth Tihamér. |
| 1927 | A Szentszék és a magyar kormány megegyezik a püspökkinevezések módjáról: a kormány előzetes konzultáció során politikai kifogást emelhet a pápa jelöltje ellen (ún. intesa semplice). |
| 1927 | A szegénygondozás intézményes megoldásaként kidolgozzák az Egri Normát, amelyet a városokban a ferences szegénygondozó nővérek valósítanak meg. |
| 1931 | Meghal Batthyány-Strattmann László herceg, a „szegények orvosa”. Boldoggá avatására 2003-ban kerül sor. |
| 1932 a katolikus egyesületek összefogása végett, az Országos Katolikus Szövetség helyett a püspöki kar életre hívja az Actio Catholica-t. | |
| 1935 | Megjelenik a Vigilia című folyóirat, a modern katolikus törekvések orgánuma. |
| 1936 | Szegeden Kerkai Jenő jezsuita a parasztifjúság keresztény elkötelezettségének erősítése végett életre hívja a KALOT-ot (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, később Testülete). A szervezet népfőiskolái a fiatalok lelki, szellemi és szakmai fejlődését szolgálják. Ugyanekkor kezd szerveződni a falusi lányok számára a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége). |
| 1937 | Jezsuita vezetéssel létrejön az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) nevű szervezet, amely a hivatásrendiséget tűzi zászlajára. |
| 1938 | Az államalapító király halálának 900. évfordulóján Szent István évet tartanak, amelynek csúcspontja az Eucharisztikus Világkongresszus. |
| 1938-1941 | Míg az első két zsidótörvénnyel (1938, 1939), amelyek a gazdasági és kulturális élet „arányosítását” tűzték ki célul, a keresztény felekezetek vezetői egyetértettek, a harmadik zsidótörvényt (1939), amely megtiltotta a „zsidó fajúak” és a nem zsidók házasságát, már tiltakozással fogadták. A zsidótörvények által sújtott katolikusok megsegítésére 1939-ben jön létre a Magyar Szent Kereszt Szövetség. |
| 1943 | Apor Vilmos püspök meghívására titokban ülésezik a katolikus közéleti személyiségek győri tanácskozása, amelyen a háború utáni politikai lehetőségeket latolgatják. |
| 1944 | A zsidók deportálása ellen Angelo Rotta pápai nuncius mellett több főpap is tiltakozik nyilvánosan és beadványok útján. Az üldözöttek mentéséből elsősorban szerzetesközösségek veszik ki a részüket, Salkaházi Sára szociális testvért ezért a nyilasok kivégzik (boldoggá avatására 2006-ban kerül sor). A Dunántúl főpásztorai memorandumban kérik a nyilasokat a még el nem pusztított országrész megkímélésére. |
| 1945 | Az ország hadszíntérré válása jelentős veszteségeket okoz az egyháznak is. Az orosz katonák megérkezésekor nők védelmében hal vértanúhalált Apor Vilmos győri püspök, akinek boldoggá avatására 1997-ben kerül sor. |
| 1945 | A földreform megfosztja anyagi alapjaiktól az egyházi intézményeket. A pápai nuncius kiutasításával megszakad a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Magyarország között. A püspöki kar első körlevelében elfogadja az új politikai berendezkedést. Megjelenik az Új Ember című hetilap, ami évtizedeken át a magyar katolikus egyház „hivatalos” sajtóorgánuma lesz. XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezi ki esztergomi érsekké. |
| 1946 | A Teréz körúti gyilkosság ürügyén sor kerül az egyházi egyesületek feloszlatására (a legjelentősebb a félmillió tagot számláló KALOT, a cserkészetet 1947-1948 folyamán számolják fel). A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályán (ÁVO) belül létrejön az egyházpolitikai osztály. Az egyház titkosszolgálati ellenőrzése a kommunista rendszer összeomlásáig fennmarad (1956 után a BM III/III. csoportfőnökség keretében, amely a belső reakció elhárításával foglalkozik). |
| 1947-1948 | A „fordulat éve” előtti utolsó nagyszabású katolikus rendezvénysorozat a Boldogasszony Éve, amelyen becslések szerint 4,6 millió hívő vesz részt. Az ünnepségek fő szónoka rendszerint Mindszenty bíboros. |
| 1947 | Az országgyűlési választáson a kereszténydemokrata irányultságú Demokrata Néppárt a második legtöbb szavazatot kapja, annak ellenére, hogy a püspöki kar nem támogatja kifejezetten, mivel a pártnak a kommunistákkal szembeni stratégiája eltér Mindszenty irányvonalától. |
| 1948 | Miután a református és evangélikus egyház – hiteles vezetőitől (Ravasz László és Ordass Lajos püspökök) megfosztva – egyezményt írt alá az állammal, egyre nagyobb nyomás nehezedik a katolikus egyházra is. Nyáron a pócspetri eset ürügyével sor kerül az egyházi iskolák államosítására, ősszel hajszát indítanak Mindszenty bíboros ellen, akit karácsony másnapján letartóztatnak. |
| 1949 | A Mindszenty-per után kiteljesedik a papok és a hívek megfélemlítése, bár az új alkotmány kimondja a vallás- és lelkiismereti szabadságot, valamint az állam és az egyház elválasztásának elvét. Ősztől bevezetik a fakultatív hitoktatást. |
| 1949 | Utoljára kötelező kérdés a népszámláláson a felekezeti hovatartozás. A lakosság felekezeti megoszlása a következő: 70,5 % katolikus (67,8 % római katolikus, 2,7 % görög katolikus), 21,9 % református, 5,2 % evangélikus, 1,5 % izraelita, 0,8 % egyéb, 0,1 % felekezet nélküli. |
| 1950 | Nyarán előbb sor kerül a szerzetesek elhurcolására rendházaikból, majd állami közreműködéssel megalakul a békepapi mozgalom. Ennek hatására a püspöki kar nevében Grősz József kalocsai érsek „egyezményt” ír alá a kormánnyal, amelyben az egyház vállalja, hogy nem helyezkedik szembe az államrenddel. Az egyezmény nyomán feloszlatják a szerzetesrendeket, csak négy rend (bencés, ferences, piarista, iskolanővérek) működhet tovább korlátozottan, és vezethet nyolc katolikus gimnáziumot. A teológiai kart leválasztják a budapesti egyetemről, létrejön a Hittudományi Akadémia. A papságtól államesküt követelnek az államsegély (kongrua) további biztosítása fejében. |
| 1951 | A teljes állami egyházirányítás szerveként felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt, amelynek megbízottai a békepapokkal karöltve átveszik a püspökségek irányítását. A főkegyúri jog szellemének megfelelően a püspökök és rendfőnökök kinevezését előzetes állami hozzájáruláshoz kötik. A kalocsai érsek ellen folyó Grősz-perben és a hozzákapcsolt mellékperekben 30 egyházi személyt ítélnek börtönbüntetésre (köztük Endrédy Vendel zirci apátot is, Vezér Ferenc pálos szerzetest pedig halálra ítélik). Ennek hatására a megfélemlített püspökök is leteszik az államesküt. |
| 1952 | Sor kerül négy szeminárium bezárására. 1952-1956 között újabb papi perek zajlanak (Bulányi-per, veszprémi szemináriumi per, jezsuita perek). |
| 1953 | A Nagy Imre-kormány alatt némileg mérséklődik az állami beavatkozás az egyházkormányzatba. |
| 1956 | A forradalom napjaiban az egyház azonosul a nemzeti célokkal. Mindszenty bíboros néhány napra kiszabadul fogságából, majd az amerikai nagykövetségre menekül. A forradalom leverése utáni megtorlás az egyházat is sújtja. |
| 1957 | A Zsinati Kongregáció két dekrétuma elrendeli a püspökeiknek nem engedelmeskedő békepapok kiközösítését. Ennek ellenére a békemozgalom a Püspöki Kar felügyelete alatt újjászerveződik (Opus pacis), és az egyházi életben bekövetkezik a teljes visszarendeződés. Állami részről a középszintű egyházi állások betöltését is előzetes hozzájáruláshoz kötik. |
| 1959 | Miután a kispapok nem hajlandók részt venni egy békegyűlésen, a Központi Szemináriumból szinte az összes növendéket elbocsátják (Központi-ügy). A felsőbb éveseknek Tabódy István megszervezi az illegális képzést, és 1960-ban sor kerül titkos szentelésekre is. |
| 1961 | A legnagyobb létszámú egyházi perben kisközösségi tevékenységért 76 főt ítélnek el (ciszterciek, regnumi papok és világiak). A perbefogottakat állami nyomásra főpásztoraik is megbélyegzik. |
| 1962-1965 | A II. Vatikáni Zsinaton az állam által engedélyezett számban részt vehetnek magyar főpapok is. |
| 1964 | A Szentszék és a Magyar Népköztársaság részleges megállapodásban rögzíti a püspökkinevezések rendjét (a jelöltekről a két fél egyeztet, a pápa az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával nevezhet ki püspököket), a Szentszék tudomásul veszi az államesküt, újra a püspöki kar felügyelete alá kerül a Pápai Magyar Intézet Rómában. A felek nem nyilvános jegyzőkönyvben rögzítik azokat a kérdéseket, amelyekben nem sikerült megállapodni. Elkezdődik az üresedésben lévő püspöki székek betöltése. |
| 1965 | Újabb persorozatban 30 egyházi személyt ítélnek börtönbüntetésre. |
| 1965-1970 | Bevezetik hazánkban a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformjait. |
| 1971-1972 | Az utolsó papi, kisközösségi perekben regnumi papokat és világiakat, illetve domonkosokat ítélnek el. |
| 1971 | A Szentszék és a Magyar Népköztársaság megegyezése alapján Mindszenty bíboros távozik az Egyesült Államok budapesti követségéről (saját elhatározásából Bécsben telepszik le). Ezzel egy időben a Szentszék feloldozza a békepapokat a még 1957-ben kimondott kiközösítés alól. |
| 1976 | Kiadják az új katolikus bibliafordítást. |
| 1974-1976 | Miután Mindszenty bíboros a pápa felszólítására sem hajlandó lemondani érseki tisztségéről, VI. Pál az esztergomi széket üresnek nyilvánítja (a bíboros 1975-ben hal meg). Ezt követően esztergomi érsekké nevezik ki Lékai Lászlót, ezzel a magyar hierarchia teljessé válik. A következő másfél évtizedben az állam és az egyház viszonyát a Lékai bíboros nevével fémjelzett „kis lépések politikája” jellemzi. |
| 1977 | A Vatikánban VI. Pál pápa fogadja Kádár Jánost, az MSZMP első titkárát. A pápa közbenjárására kiszabadul az utolsó politikai okból elítélt katolikus pap, Lénárd Ödön piarista, aki közel 18 évet töltött a kommunisták börtöneiben. |
| 1978 | A Hittudományi Akadémia keretében elindul a világiak teológiai képzését szolgáló Levelező Tagozat. |
| 1980 | A római Szent Péter Bazilika altemplomában II. János Pál pápa felszenteli a Magyarok Nagyasszonya kápolnát. |
| 1982 | A püspöki kar teológiai és politikai nézetei miatt elítéli Bulányi György piaristát, a Bokor kisközösségi mozgalom vezetőjét, akinek írásait a Hittani Kongregáció is vizsgálni kezdi. A Bulányi-ügy megosztja a papságot és a kisközösségeket. A konfliktus 1996-ban zárul le. |
| 1986 | Nemzetközi katolikus-marxista párbeszéd zajlik Budapesten. |
| 1988 | Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely akkor tesz szert hazai és nemzetközi ismertségre, amikor a következő évben a segélyszervezet vezetője, Kozma Imre zugligeti plébániáján befogadja a keletnémet menekülteket. |
| 1989 | A rendszerváltozás folyamatában megszűnik az Állami Egyházügyi Hivatal és a békepapság szervezete, ismét működési engedélyt kapnak a szerzetesrendek és az egyházi iskolák, cenzúrázás nélkül jelenhetnek meg az egyházi lapok és könyvek. |
| 1990 | Az utolsó pártállami parlament elfogadja a vallásügyi törvényt, hatályon kívül helyezik az 1950-es és 1964-es egyezményt, valamint diplomáciai kapcsolat létesül a Szentszékkel. A püspöki kar körlevelet ad ki „A keresztények részvétele a társadalmi megújulásban” címmel, amely számba veszi a magyar egyház előtt álló feladatokat. A püspöki kar új Paskai László bíboros, esztergomi érsek helyett Seregély István egri érseket választja elnökévé. |
| 1991 | II. János Pál pápa apostoli látogatást tesz Magyarországon: Budapesten, Esztergomban, Pécsen, Máriapócson, Debrecenben és Szombathelyen találkozik a hívekkel, a politikai és kulturális élet képviselőivel, a nagyobb felekezetek vezetőivel. – Az országgyűlés törvényt fogad el az államosított egyházi ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezéséről (egyházi kárpótlás). |
| 1992 | Megalakul a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. |
| 1993 | II. János Pál bullája alapján sor kerül az egyházmegyék határainak módosítására, két új püspökség jön létre (debrecen-nyíregyházi és kaposvári püspökség), Veszprém érsekség rangjára emelkedik. |
| 1994 | Újra felállítják a tábori püspökséget. |
| 1996 | Az apátság 1000 éves fennállása alkalmából II. János Pál Pannonhalmán tesz látogatást. – A püspöki kar kiadja az „Igazságosabb és testvériesebb világot!” című körlevelet, amely a magyar társadalom égető kérdéseivel foglalkozik. |
| 1997 | Létrejön a vatikáni-magyar szerződés, amely az egyházi intézmények állami finanszírozásának kérdéseit és az ingatlankárpótlás lezárását szabályozza. |
| 2000 | A magyar egyház a kereszténység felvételének ezredik évfordulóját ünnepli (millennium). |
