XIV. század

1301-1310

Az Árpád-ház kihalása után a magyar főpapok csak lassanként sorakoznak fel Anjou Károly Róbert (1308-1342) mögé. 1303-ban VIII. Bonifác pápa döntőbírói ítélete a nápolyi Anjouk trónigényét támogatja.

1305

Megkezdi működését a domonkosok budai főiskolája (studium generale).

1308-1311

Gentilis bíboros, pápai legátus Magyarországon tartózkodik Károly Róbert hatalmának megszilárdítása végett.

1308

A pápai legátus által elnökölt budai zsinat egyházi vonatkozásban is megerősíti Károly Róbert helyzetét. – A zsinaton Gentilis bíboros az ágostonos regula követését írja elő a pálosoknak.

1312 után

A feloszlatott templomos lovagrend javait a johanniták kapják meg.

1318

A magyar püspökök kalocsai gyűlésükön határozatokat hoznak az egyházi javak és tizedek jogtalan birtoklóival szemben, egyszersmind tiltakoznak az ellen, hogy a király lefoglalta a győri püspökség javait.

1332-1337

Pápai adószedők működnek Magyarországon. A tizedjegyzékek a korabeli plébánia-hálózatra vonatkozó legfőbb források.

1338

A püspökök panaszlevele XII. Benedek pápához Károly Róbert intézkedései ellen (az egyházi javak lefoglalása, a klerikusok megadóztatása, a káptalani választás mellőzése a püspöki székek betöltésénél, a klerikusok ítélkezési kiváltságának /privilegium fori/ megsértése, világi kegyurak visszaélései). A panaszlevél hatástalan marad.

1345-1350

VI. Kelemen pápa nem támogatja I. (Nagy) Lajos király (1342-1382) trónigényét Nápolyban.

1363 után

Nagy Lajos jelentős építkezésbe kezd Mariazellben, ahová maga is elzarándokol 1377-ben.

1365 után

Nagy Lajos missziós püspökségek felállításával erősíti a magyar befolyást a Balkánon, a bodonyi (vidini, 1365), a szörényi (1376), és az árgyesi (Curtea de Argeº, 1382) püspökség azonban rövid életűnek bizonyul.

1367

Ekkor kerül sor a Nagy Lajos által jelentősen megadományozott aacheni magyar kápolna felszentelésére. A király 1374-ben látogatja meg Nagy Károly sírját.

1367

V. Orbán pápa megalapítja a pécsi egyetemet, ami talán 1390-ig áll fenn.

1372

A kármeliták megtelepednek Budán.

1376

Nagy Lajos rokonát, Piast Ulászló herceget teszi szentmártonhegyi apáttá. Ő Pannonhalma első kommendáns apátja.

1378 után

A nyugati egyházszakadás során Nagy Lajos a „római” pápát támogatja az „avignonival” szemben.

1381

A torinói békében Nagy Lajos megszerzi Velencétől a pálosoknak Remete Szent Pál ereklyéjét, amit a budaszentlőrinci kolostor templomában helyeznek el.

1391 után

Budai János barsi főesperes megalapítja a Krisztus-társulatot, amely szegény diákok külföldi iskoláztatását támogatja.

1395

IX. Bonifác pápa megalapítja az óbudai egyetemet, amely 1403-ig áll fenn.

1399

Meghal Nagy Lajos leánya, Hedvig lengyel királynő. Jagelló Ulászlóval kötött házassága hozzájárul a litvánok megtéréséhez. Szentté avatására 1997-ben kerül sor.