| 1100 körül | Kálmán I. törvénykönyve számos, egyházat érintő cikkelyt tartalmaz. |
| 1104 és 1112 körül | A Kálmán-kori két esztergomi zsinat határozatai a gregoriánus reform szellemében erősítik a papság fegyelmét. |
| 1105 körül | A király nehezményezi a kalocsai érsek pápának tett hűségesküjét. |
| 1111-1113 körül | történik a nyitrai püspökség alapítása. |
| 1122 | Egy korabeli forrás szerint II. Calixtus pápa Pozsonyba látogat. |
| 1130 körül | II. István király (1116-1131) megalapítja az első premontrei prépostságot Váradhegyfokon. |
| 1142 | II. Géza király (1141-1162) megalapítja az első ciszterci apátságot Cikádoron (Bátaszék). |
| 1150 körül | II. Géza megalapítja a Szent István királyról nevezett (stefanita) ispotályos kanonokrendet. |
| 1161 | I. (Barbarossa) Frigyes császár és III. Sándor pápa konfliktusában II. Géza a pápa oldalára áll. A Szentszékkel kötött egyezményben a magyar király lemond a püspökök elmozdításának és áthelyezésének gyakorlatáról, viszont jelentős beleszólást nyer a magyar püspökök és a Szentszék kapcsolatába (az érseki pallium átadása, a pápához való fellebbezés és a pápai rendelkezések kihirdetése csak királyi beleegyezéssel történhet). |
| 1162-1163 | (Bánfi) Lukács esztergomi érsek (1158-1181) kulcsszereplője a trónharcoknak, és rendíthetetlenül védi az egyház érdekeit. Elutasítja mind II. László, mind IV. István ellenkirály megkoronázását, ezért kétszer bebörtönzik. |
| 1169 | III. István király (1161-1172) a Manfréd pápai legátussal kötött egyezményben megerősíti az 1161-es megállapodásnak a Szentszék számára kedvező részét, és további engedményeket tesz (a székesegyházak és királyi egyházak prépostjainak és apátjainak kinevezése a pápát illeti, a király lemond az egyházi javak világi célú felhasználásáról). |
| 1169 | A templomos lovagrend jelentős birtokadományt kap a magyar királytól (vránai perjelség) |
| 1172 | III. Béla (1172-1196) uralmának pápai elismertetése érdekében esküvel erősíti meg az 1169-es egyezményt. Lukács érsek azonban pápai felszólítás ellenére sem hajlandó őt megkoronázni. Az érsek csak 1179-ben békül ki a királlyal. – III. Béla uralkodása alatt veszi kezdetét a székes- és társaskáptalanok hiteleshelyi tevékenysége. Később a bencés, premontrei és johannita konventek egy része hasonló feladatot lát el. |
| 1182 | III. Béla megalapítja a ciszterciek zirci apátságát, a következő évben pedig a rendnek megadja azokat a kiváltságokat, amelyekkel az Franciaországban rendelkezik. |
| 1187 előtt | A johannita lovagrend (ispotályosok) letelepszik Székesfehérváron. |
| 1191 | Az erdélyi szászok számára megalapítják az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó szebeni prépostságot. |
