Kedves Paptestvérek, Kedves Hívek!
II. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt Hungarorum Gens kezdetű Apostoli Konstitúciójával a magyar katolikus egyház szervezeti átalakításáról intézkedett. A Püspöki Kar szükségesnek tartja, hogy a szervezeti átalakításról, annak indokairól és időszerűségéről a híveknek tájékoztatást adjon
A magyar katolikus egyház szervezetét Szent István király, az ország akkori területén, tíz egyházmegye alapításával állította fel. Ez a beosztás az idők folyamán többször megváltozott. Új egyházmegyék jöttek létre, többek között Szent László, Mária Terézia, I. Ferenc királyok idejében.
Magyarország területében és népességi eloszlásában nagy változások történtek, amelyek lelkipásztori szempontból az egyházi szervezet átalakítását is megkívánták volna. A módosításokkal már előzőleg is többen foglalkoztak A második világháború után Mindszenty József bíboros konkrét javaslatot terjesztett fel az Apostoli Szentszékhez három új egyházmegye megalapítására. Az elmúlt időszak azonban nem tette lehetővé a rendezést. Tehát régóta sürgető kérdés megoldása indította az Apostoli Szentszéket arra, hogy a magyarországi egyházmegyék határai a II. Vatikáni Zsinat előírásainak és a lelkipásztori szempontoknak jobban megfeleljenek.
A rendezés lényeges szempontjai a következők voltak: a történelmi hagyományok megmaradjanak; Budapest egy egyházmegye keretéhez tartozzék; a túl nagy területű egyházmegyék megosztásával könnyebbé váljék a püspökök, a papok és a hívek közti személyes kapcsolat; a kívánatos módosítások egyszerre történjenek meg; végül az egyházmegyék kettős elnevezésével a történelmi hagyomány, ill. a jelentős városok kiemelést nyerjenek. (Ez az elnevezési mód nem csak a katolikus egyházban, hanem a polgári életben is szokásos.)
Az Apostoli Szentszék határozata a Szombathelyi és a Hajdúdorogi egyházmegye kivételével minden egyházmegyét többé-kevésbé érint. Ezen kívül két új püspökség alapítása történt debreceni és kaposvári székhellyel. Veszprém pedig, mint Boldog Gizellának és a királynőknek a városa, ősi történelmi hagyományának az elismeréseként érseki rangot kapott.
A magyar katolikus egyház szervezeti felépítése ennek megfelelően a következőképpen alakul:
l. Esztergom-Budapesti Érsekség. (Európa fővárosai közül eddig csak Budapest nem szerepelt az, egyházmegyei elnevezésben, ezért lett az érsekség kettős nevű.) Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Az érseki tartományhoz tartoznak a Győri, a Székesfehérvári és a Hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyék.
II. Kalocsa-Kecskeméti Érsekség. (Az új elnevezés Kecskemét város rangját hangsúlyozza) Székesegyháza a kalocsai székesegyház, társszékesegyháza a kecskeméti főplébánia temploma. Az érseki tartományhoz tartoznak a Szeged-Csanádi és a Pécsi egyházmegyék.
III. Egri Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Váci és az új alapítású Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. (A kettős név Nyíregyháza város rangjának a kiemelése.)
IV. Veszprémi Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Szombathelyi és az újonnan alapított Kaposvári egyházmegye.
V. A Szentszéknek közvetlenül alárendelt Pannonhalmi Területi Apátság néhány plébánia kivételével változatlan marad.
Az új Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza a debreceni Szent Anna-templom, társszékesegyháza pedig a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-templom. Első megyéspüspökévé a Szentatya Bosák Nándort, az Egri Papnevelő Intézet rektorát nevezte ki. Püspökszentelése és hivatalos beiktatása 1993. június 15-én du. 5 órakor lesz a debreceni Szent Anna székesegyházban.
A Kaposvári Egyházmegye székesegyháza a kaposvári Nagyboldogasszony templom lett. Első megyéspüspökévé a Szentatya Balás Béla veszprémi segédpüspököt nevezte ki. Hivatalos beiktatása 1993. június 16-án du. 5 órakor lesz a kaposvári Nagyboldogasszony székesegyházban.
(Figyelem: az alábbi bekezdés a plébánia helyzetének megfelelően behelyettesítendő!)
Az egyházmegyei határok rendezésével a mi plébániánk
(A. változat:) a ............................................. érsekséghez/püspökséghez tartozik továbbra is.
(B. változat:) a ............................................. érsekséghez/püspökséghez kerül,
amelynek főpásztora ............................................. érsek/megyéspüspök.
Bizonyára többen lesznek papok és hívek között olyanok, akiket a változás érzelmileg érint, egyénileg másfajta megoldást jobbnak tartanának. Ésszerű meggondolás azonban megkívánja, hogy a mai körülményeket, sőt a jövő alakulását tekintve módosuljanak az egyházmegyei határok. A most történt változások régóta meglévő problémákat oldanak meg: a történelmi hagyományok megőrzése mellett szolgálják a területi egységek jobb kialakítását, a püspökök, a papok és a hívek közötti jobb személyes kapcsolat lehetőségét, ezzel együtt a lelkipásztori feladatok hatékonyabb ellátását.
A módosítást a Szentatya kezdeményezte a világegyházban meglévő gyakorlat szerint és a magyarországi lelkipásztori látogatása során szerzett tapasztalatai alapján. Kérjük, hogy a mostani változásokat a papok és a hívek Szent Péter apostol utóda iránti tisztelettel és a magyar egyház jövőjéért érzett felelősséggel fogadják. így Isten áldása fogja kísérni törekvéseinket a hitélet megújítására
Budapest, 1993. június 1.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar
II. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt Hungarorum Gens kezdetű Apostoli Konstitúciójával a magyar katolikus egyház szervezeti átalakításáról intézkedett. A Püspöki Kar szükségesnek tartja, hogy a szervezeti átalakításról, annak indokairól és időszerűségéről a híveknek tájékoztatást adjon
A magyar katolikus egyház szervezetét Szent István király, az ország akkori területén, tíz egyházmegye alapításával állította fel. Ez a beosztás az idők folyamán többször megváltozott. Új egyházmegyék jöttek létre, többek között Szent László, Mária Terézia, I. Ferenc királyok idejében.
Magyarország területében és népességi eloszlásában nagy változások történtek, amelyek lelkipásztori szempontból az egyházi szervezet átalakítását is megkívánták volna. A módosításokkal már előzőleg is többen foglalkoztak A második világháború után Mindszenty József bíboros konkrét javaslatot terjesztett fel az Apostoli Szentszékhez három új egyházmegye megalapítására. Az elmúlt időszak azonban nem tette lehetővé a rendezést. Tehát régóta sürgető kérdés megoldása indította az Apostoli Szentszéket arra, hogy a magyarországi egyházmegyék határai a II. Vatikáni Zsinat előírásainak és a lelkipásztori szempontoknak jobban megfeleljenek.
A rendezés lényeges szempontjai a következők voltak: a történelmi hagyományok megmaradjanak; Budapest egy egyházmegye keretéhez tartozzék; a túl nagy területű egyházmegyék megosztásával könnyebbé váljék a püspökök, a papok és a hívek közti személyes kapcsolat; a kívánatos módosítások egyszerre történjenek meg; végül az egyházmegyék kettős elnevezésével a történelmi hagyomány, ill. a jelentős városok kiemelést nyerjenek. (Ez az elnevezési mód nem csak a katolikus egyházban, hanem a polgári életben is szokásos.)
Az Apostoli Szentszék határozata a Szombathelyi és a Hajdúdorogi egyházmegye kivételével minden egyházmegyét többé-kevésbé érint. Ezen kívül két új püspökség alapítása történt debreceni és kaposvári székhellyel. Veszprém pedig, mint Boldog Gizellának és a királynőknek a városa, ősi történelmi hagyományának az elismeréseként érseki rangot kapott.
A magyar katolikus egyház szervezeti felépítése ennek megfelelően a következőképpen alakul:
l. Esztergom-Budapesti Érsekség. (Európa fővárosai közül eddig csak Budapest nem szerepelt az, egyházmegyei elnevezésben, ezért lett az érsekség kettős nevű.) Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Az érseki tartományhoz tartoznak a Győri, a Székesfehérvári és a Hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyék.
II. Kalocsa-Kecskeméti Érsekség. (Az új elnevezés Kecskemét város rangját hangsúlyozza) Székesegyháza a kalocsai székesegyház, társszékesegyháza a kecskeméti főplébánia temploma. Az érseki tartományhoz tartoznak a Szeged-Csanádi és a Pécsi egyházmegyék.
III. Egri Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Váci és az új alapítású Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. (A kettős név Nyíregyháza város rangjának a kiemelése.)
IV. Veszprémi Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Szombathelyi és az újonnan alapított Kaposvári egyházmegye.
V. A Szentszéknek közvetlenül alárendelt Pannonhalmi Területi Apátság néhány plébánia kivételével változatlan marad.
Az új Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza a debreceni Szent Anna-templom, társszékesegyháza pedig a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-templom. Első megyéspüspökévé a Szentatya Bosák Nándort, az Egri Papnevelő Intézet rektorát nevezte ki. Püspökszentelése és hivatalos beiktatása 1993. június 15-én du. 5 órakor lesz a debreceni Szent Anna székesegyházban.
A Kaposvári Egyházmegye székesegyháza a kaposvári Nagyboldogasszony templom lett. Első megyéspüspökévé a Szentatya Balás Béla veszprémi segédpüspököt nevezte ki. Hivatalos beiktatása 1993. június 16-án du. 5 órakor lesz a kaposvári Nagyboldogasszony székesegyházban.
(Figyelem: az alábbi bekezdés a plébánia helyzetének megfelelően behelyettesítendő!)
Az egyházmegyei határok rendezésével a mi plébániánk
(A. változat:) a ............................................. érsekséghez/püspökséghez tartozik továbbra is.
(B. változat:) a ............................................. érsekséghez/püspökséghez kerül,
amelynek főpásztora ............................................. érsek/megyéspüspök.
Bizonyára többen lesznek papok és hívek között olyanok, akiket a változás érzelmileg érint, egyénileg másfajta megoldást jobbnak tartanának. Ésszerű meggondolás azonban megkívánja, hogy a mai körülményeket, sőt a jövő alakulását tekintve módosuljanak az egyházmegyei határok. A most történt változások régóta meglévő problémákat oldanak meg: a történelmi hagyományok megőrzése mellett szolgálják a területi egységek jobb kialakítását, a püspökök, a papok és a hívek közötti jobb személyes kapcsolat lehetőségét, ezzel együtt a lelkipásztori feladatok hatékonyabb ellátását.
A módosítást a Szentatya kezdeményezte a világegyházban meglévő gyakorlat szerint és a magyarországi lelkipásztori látogatása során szerzett tapasztalatai alapján. Kérjük, hogy a mostani változásokat a papok és a hívek Szent Péter apostol utóda iránti tisztelettel és a magyar egyház jövőjéért érzett felelősséggel fogadják. így Isten áldása fogja kísérni törekvéseinket a hitélet megújítására
Budapest, 1993. június 1.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar
