Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről

TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
MEGHATÁROZÁS
VALÓSÁG ÉS VÁLASZOK
     A) AZ EMBERKERESKEDELEM OKAI
         1. ÁRUCIKKÉ DEGRADÁLÁS ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS
         2. KERESLET
     B) AZ EMBERKERESKEDELEM FELISMERÉSE
         3. VONAKODÁS AZ EMBERKERESKEDELEM FELISMERÉSÉVEL SZEMBEN
         4. AZ EMBERKERESKEDELEM FELISMERÉSE ÉS BEJELENTÉSE
     C) AZ EMBERKERESKEDELEM DINAMIKÁI 
         5. KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÁSOK VILÁGÁVAL
         6. MUNKAFELTÉTELEK ÉS ELLÁTÁSI LÁNCOK
         7. EMBERKERESKEDELEM ÉS MIGRÁNSCSEMPÉSZET
     D) VÁLASZOK AZ EMBERKERESKEDELEMRE
         8. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGERŐSÍTÉSE
         9. AZ EMBERKERESKEDELEM TÚLÉLŐINEK TÁMOGATÁSA
         10. A REINTEGRÁCIÓ ELŐMOZDÍTÁSA
BEFEJEZÉS
IMÁDSÁG
Köszönetnyilvánítás
Jegyzetek

---

ELŐSZÓ

Ferenc pápa sosem rejtette el az emberkereskedelem jelenségével kapcsolatos rendkívüli aggodalmát. Az emberkereskedelem ugyanis milliónyi áldozatot szed - férfiakat, nőket, gyermekeket -, akik manapság a legkevésbé emberszámba vett és leginkább selejtként kezelt személyek közé sorolhatók szerte a világon. Az emberkereskedelem - a szentatya szerint - „szörnyű csapás”,[1] „súlyos eltévelyedés”[2], nyílt seb „a mai emberiség testén”.[3]

2015 elején Ferenc pápa a béke világnapjára küldött éves üzenetét az emberkereskedelem elleni harc témájának szentelte: „Olyan világméretű jelenséggel állunk szembe, amely meghaladja egyetlen közösség vagy egyetlen nemzet hatáskörét”, és ezért „olyan méretű mozgósítás szükséges, amely összemérhető magával a jelenséggel”.[4]

2015 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett beszédében a szentatya kijelentette, hogy az olyan bajokra, mint „az emberkereskedelem, az emberi szervekkel és szövetekkel való kereskedés, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a rabszolgamunka, ideértve a prostitúciót is”, nem lehet pusztán „hangzatos nyilatkozatokkal” válaszolni. „Gondoskodnunk kell arról, hogy intézményeink”, és összes erőfeszítéseink „valóban hatékonyak legyenek a mindezen csapás ellen folytatott küzdelemben.”[5]

A Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentum értelmezési kulcsot kíván adni az emberkereskedelem megértéséhez, mely megokolja és alátámasztja az ellene szükségszerűen és tartósan folytatott küzdelmet.

Az Elvándorlók és Menekültek Részleg 2017. január 1-én kezdte meg tevékenységét. Ferenc pápa hozta létre, aki időlegesen személyesen vállalta el vezetését. A részleg feladata az, hogy az emberkereskedelem témájával, valamint az elvándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzon. Küldetése az, hogy segítse a katolikus egyház püspökeit, és mindazokat, akik e kiszolgáltatott csoportok szolgálatába álltak.

Az emberkereskedelem és a rabszolgaság problémájának kezelése érdekében az Elvándorlók és Menekültek Részleg 2018 folyamán két tanácskozást szervezett püspökökkel, pasztorális koordinátorokkal, kutatókkal, szakmai szereplőkkel és az ágazatban tevékenykedő szervezetek képviselőivel. A résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat és álláspontjaikat a jelenség releváns szempontjairól. Az egyház globális válaszát szintén elemezték, meghatározva annak erősségeit és gyengéit, politikai és pasztorális lehetőségeit, és kiemelték a világszintű koordináció megerősítésének szükségességét.

Ennek a hat hónapig tartó folyamatnak a gyümölcse ez a szentatya által is jóváhagyott Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentum, mely irányt szab az Elvándorlók és Menekültek Részleg és munkatársai munkájának. Ezeknek az irányelveknek a címzettjei az egyházmegyék, az egyházközségek és a szerzetesközösségek, az iskolák és az egyetemek, a katolikus intézmények és a civil társadalom szervezetei, továbbá minden más csoport, mely kész ezen a területen dolgozni. Ez a dokumentum mindamellett, hogy irányokat jelöl ki a helyi szintű cselekvésre és a távolról történő együttműködésre, ötleteket is kínál homíliákhoz, képzési programokhoz, és a médiakommunikációhoz is.

Ennek a Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentumnak az elektronikus változata több nyelven és fájlformátumban is elérhető a következő oldalon: https://migrants-refugees.va/it/tratta-di-esseri-umani-e-schiavitu/
Az Elvándorlók és Menekültek Részleg reméli, hogy a képzési, a kommunikációs és operatív területeken mindenki elkötelezi magát az emberkereskedelem megelőzése és felszámolása mellett, és engedi, hogy inspirálják Ferenc pápa gondolatai, imája és tanításai.
Fabio Baggio CS és Michael Czerny SJ[6] segédtitkárok

BEVEZETÉS

1. Egy 2018 elején tartott pápai kihallgatáson[7] egy fiatal nő, aki túlélője az emberkereskedelemnek, feltett egy kérdést: „Az országomra gondolok, a sok fiatalra, akiket hamis ígéretekkel áltatnak, becsapnak, rabszolgává, prostituálttá tesznek; hogyan tudnánk segíteni ezeket a fiatalokat, hogy ne essenek az illúziók csapdájába és az emberkereskedők kezébe?”[8]

2. Ferenc pápa igen komolyan vette a kérdést, és azt válaszolta: „Mint mondtad, biztosítanunk kell, hogy a fiatalok ne essenek »az emberkereskedők kezébe«. Belegondolni is szörnyű, hogy sok fiatal áldozatot először a családjuk hagyott el, a társadalom selejtjének tartották őket! Sokukat saját rokonaik és úgynevezett barátaik juttatták az emberkereskedők kezébe. A Bibliában is megtörtént: emlékezzetek csak arra, hogy bátyjai eladták rabszolgának a fiatal Józsefet, és így elvitték rabszolgának Egyiptomba!” (vö. Tér 37,12-36). A fiatalasszony kérdése és a szentatya válasza összefoglalja a Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentum mozgatórugóit és szellemét.

3. „Az emberkereskedelem métely a mai emberiség testében, métely Krisztus testében.”[9] Ferenc pápának ez a 2014 áprilisában elhangzott határozott felszólalása sürgető figyelemfelhívás napjaink történelmének egyik legsötétebb oldalára, egy olyan jelenségre, amely szégyenszemre és tragikusan ma is folytatódik. Az emberkereskedelemnek sok millió ember válik áldozatává szerte a világon, és ma sok gazdasági ágazatnak ez széles körben elterjedt és alattomos valósága, különösen a háztartási munka, a gyártósori kétkezi munka, a szállodaipar és a mezőgazdaság területén. Az emberkereskedelem különböző módon és helyzetekben nyilvánul meg: szexuális kizsákmányolás, kényszerházasság, rabszolgaság, szolgaság, kényszerített koldulás, szervkereskedelem, reproduktív kizsákmányolás valamint a visszaélés és kizsákmányolás egyéb formái. Jelen van magán-, kereskedelmi, sőt állami és kormányzati vállalatokban is. Az emberkereskedelem olyan valóság, amely „a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait érinti: a nőket és a fiatal lányokat, a kisfiúkat és a kislányokat, a fogyatékkal élőket, a legszegényebbeket, azokat, akik szétesett családból, darabjaira hullott társadalmi környezetből jönnek.”[10] Az emberkereskedelem a férfiak és nők, fiúk és lányok méltóságának és emberi jogainak borzalmas megsértése.

4. Az emberkereskedelem rendkívül összetett probléma, formáinak sokszínűsége, áldozatainak heterogenitása és végrehajtóinak sokfélesége miatt. Akik tervezetten hatékony segítségnyújtásba akarnak fogni, azoknak azonnal jelentős kihívásokkal kell szembenézniük. Ez az összetettség multidiszciplináris megközelítést igényel annak érdekében, hogy megérthessük a jelenséget és annak okait, hogy felismerjük a folyamatokat és az érintett személyeket - áldozatokat, elkövetőket és (tudatos vagy kevésbé tudatos) fogyasztókat -, mielőtt a megfelelő válaszok megfogalmazásához fognánk.

5. Keresztény antropológiai szempontból ugyanis az emberi élet szentsége, a fogantatástól a természetes halálig, és minden emberi lény elidegeníthetetlen méltósága képezi minden kezdeményezés kiindulópontját és központi elemét. „A Biblia azt tanítja, hogy minden emberi lény szeretetből, Isten képére és hasonlatosságára teremtetett (vö. Tér 1,26). Ez a kijelentés rámutat minden emberi személy végtelen méltóságára, aki nem csupán valami, hanem valaki. Képes arra, hogy megismerje önmagát, uralkodjék önmagán, szabadon odaajándékozza önmagát és közösségre lépjen más személyekkel.”[11] Ahogyan II. János Pál mondta 1988-ban: „Amikor az emberi személyt nem ismerik el és nem szeretik azon méltóságában, hogy ő Isten élő képmása (vö. Tér 1,26), akkor az »eszközzé alacsonyítás« legmegalázóbb és legerkölcstelenebb formáinak van kitéve, melyek nyomorba döntve az erősebb szolgájává teszik.”[12]

6. A Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentum az egyház gondolkodásába és tanításába ereszti mély gyökereit, továbbá széleskörű gyakorlati tapasztalatába, melyet aközben szerez, miközben válaszolni próbál a múlt- és jelenbeli emberkereskedelem és rabszolgaság áldozatainak, férfi és nő, fiú és lány áldozatainak igényeire. A II. Vatikáni Zsinaton a katolikus egyház ismételten kifejezte a kényszermunkával kapcsolatos történelmi aggodalmát, kijelentve, hogy „rabszolgaság, a prostitúció, a leány- és fiúkereskedelem, a lealacsonyító munkakörülmények, melyek a munkásokat a haszonszerzés puszta eszközévé teszik, s nem szabad és felelős személyeknek tekintik [...], kétségkívül szégyenletes gaztettek” (Gaudium et spes, 27). Most „a katolikus egyház az emberkereskedelem minden szakaszába be akar avatkozni”, mondja Ferenc pápa; az egyház „meg akarja védeni az embereket a megtévesztéstől és a rászedéstől; meg akarja találni őket és ki akarja szabadítani őket, miközben elszállítják és rabszolgává teszik őket; és miután kiszabadultak, támogatni akarja őket”.[13]

7. Ferenc pápának az emberkereskedelemről adott szókimondó és határozott tanításai adják ezeknek a Pasztorális irányelveknek az alapját, melyek a területen tevékenykedő sok nemzetközi, katolikus civil szervezet széles körű gyakorlati tapasztalatából és a püspöki karok képviselőinek számos észrevételéből merítenek. Noha a szentatya elismerte, ezek az irányelvek nem kívánják az egyháznak az emberkereskedelemről szóló tanítását kimerítően bemutatni; inkább egy sor lényegi fontosságú megfontolást kínálnak, melyek hasznosak lehetnek az e téren tevékenykedő katolikusoknak és másoknak pasztorális szolgálatukban, a tervezésben és a konkrét megvalósításban, az érdek képviseletben és a párbeszédben.

8. Az emberkereskedelem nemzetközi jog által javasolt jogi meghatározásának megfontolása után a Pasztorális irányelveknek mind a tíz alfejezete a jelenség különféle aspektusainak mostoha valóságát és magával hozott nehézségeit elemzi. Azután egy sor választ javasol, melyek közül néhány különösen támogatja a találkozás kultúráját, amelyet Ferenc pápa szükséges lépésként szorgalmaz annak érdekében, hogy új élet szülessen az emberi élet igazságtalanságának és szenvedésének minden területén.

MEGHATÁROZÁS

9. Az Egyesült Nemzetek keretében a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve[14] (Palermói egyezmény) a következő, nemzetközileg is elfogadott jogi meghatározást adja az emberkereskedelemről. A 3. cikk a) bekezdésének meghatározása szerint az emberkereskedelem „személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, erőszakos elrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés útján, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával, vagy elfogadásával annak érdekében, hogy a kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználási formáját, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását”.[15]

10. A Palermói egyezmény valamivel eltérő módon határozza meg a gyermekkereskedelmet (vagyis 18 év alatti személyek kereskedelmét). Ezekben az esetekben nem szükséges bizonyítani, hogy erőszakot, megtévesztést alkalmaztak, vagy hogy a kényszerítésnek, a hatalommal vagy a kiszolgáltatottsággal való visszaélésnek bármilyen más formáját alkalmazták. Elegendő azt bizonyítani, hogy egy gyermeknek a toborozására, szállítására, átköltöztetésére, elrejtésére vagy befogadására irányuló tevékenység történt kizsákmányolás céljából.[16]

11. Ezen nemzetközileg elfogadott meghatározások elemei biztosítják azokat a kereteket, amelyek között az emberkereskedelemmel
kapcsolatos bűncselekményt jogszerűen büntetőeljárás alá lehet vonni. Tekintettel tehát arra, hogy a Palermói egyezmény magában foglalja a Transznacionális szervezett bűnözés elleni egyezményt, fontos megjegyezni, hogy az csak a szervezett bűnözést érintő transznacionális jellegű jogsértésekre alkalmazható. Mindenesetre a meghatározás hasznos kiindulási pontot kínál az eme csapásról folytatott további reflexióhoz és az ellene irányuló fellépéshez.

12. Az utóbbi időben gyakran használták a „modem rabszolgaság" kifejezést az emberkereskedelem szinonimájaként. Noha az emberkereskedelem áldozatai nemegyszer rabszolgaságba is kerülnek, az emberkereskedelem alattomosabb és a rabszolgaság szélsőséges példájánál szélesebb körű forgatókönyv szerint zajlik (vő. 9. §). Ezenkívül félrevezető lehet a „modern” melléknév hozzákapcsolása a „rabszolgaság” kifejezéshez, mert ez azt sugallhatja, hogy a mai jelenség különbözik attól, ami a múltban történt. A rabszolgaság minden korban és minden formában elembertelenítő és visszataszító, jóllehet a történelem folyamán látszólag azt az élet részeként fogadták el.

13. Tekintettel arra, hogy a tisztán nemzeti bűncselekmények kizárólag az egyes államok nemzeti joghatósága alá tartoznak, a Palermói egyezmény az emberkereskedelemnek a nemzeti határokon átlépő mozgásokkal járó eseteire és a szervezett bűnözésre összpontosít. Ugyanakkor hasonlóan szánalmas és az áldozatok számára ugyanolyan szörnyű következményekkel járó tevékenységek az egyes országokon belül is előfordulhatnak, és azokat olyan egyének (például rokonok, ismerősök, úgynevezett barátok) követhetik el, akik nem vesznek részt a szervezett bűnözésben. Általában ez a Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentum elfogadja a Palermói egyezmény által javasolt meghatározásokat, de bevezeti azt az alapmeggyőződést is, mely szerint az emberkereskedelem egyaránt bűncselekmény és súlyos bűn, mivel kényszerítést vagy visszaélést jelent, mely kizsákmányoláshoz vezet és kárt tesz a személy méltóságában.

14. Az emberkereskedelem és a migránscsempészet egymástól eltérő jelenségek. A migránsok csempészetének meghatározása: „valamely személynek - közvetett vagy közvetlen módon pénzügyi ellenszolgáltatás vagy egyéb vagyoni haszonszerzés végett - valamely olyan részes államba való illegális belépéséhez nyújtott segítség, amely államnak a személy nem állampolgára, vagy ott állandó tartózkodási jogosultsággal nem rendelkezik”.[17]

15. Az emberkereskedelem ellen küzdő sok szervezet annak ellenére, hogy a Palermói egyezmény meghatározását kiindulási pontnak tekinti, további fontos elemeket ad hozzá vagy hangsúlyoz, azok kommunikációs vagy pedagógiai értéke miatt, s ezáltal az emberkereskedelem jelentését, hatását és következményeit sokkal világosabbá teszi sok ember számára.[18] Az emberkereskedelem értelmezése folyamatosan változik.

VALÓSÁG ÉS VÁLASZOK

16. Az alábbiakban tíz csoportba rendezett megfigyelést fogalmazunk meg napjainkban az emberkereskedelemről. Ezek az emberkereskedelem mostoha valóságának és a hozzá kapcsolódó kihívásoknak az elemzéséből indulnak ki, aztán pedig válaszokat javasolnak, melyeket a jóakaratú emberek és szervezetek végrehajthatnak. A források a katolikus egyháznak az emberkereskedelem felszámolására irányuló jelenlegi elgondolásai és gyakorlatai, melyeket Ferenc pápa számos, e témáról szóló megnyilatkozása tartalmaz. Ezeket a megfigyeléseket négy részre osztottuk. Az A pont meghatározza az emberkereskedelemnek, valamint a 21. században is makacsul fennmaradó perverz rabszolgaságnak az okát. A B pont elmagyarázza, hogy az emberkereskedelem miért marad ennyire árnyékban. A C pont tisztázza az emberkereskedelem működését. Végül a D pont azt jelzi, hogy mit lehet tenni, és hogy amit teszünk, hogyan lehet jobban tenni.

E nyílt sebek közül az egyik legfájdalmasabb az emberkereskedelem, a rabszolgaság egyik modern formája, amely oly sok fivérünkben és nővérünkben megsérti a méltóságot, Isten ajándékát.
(Ferenc pápa: Beszéd a RENATE [Religious in Europe Networking against Trafficking and Exploitation] által szervezett, emberkereskedelemről szóló összejövetel résztvevőihez, 2016. november 7.)

A) AZ EMBERKERESKEDELEM OKAI

1. ÁRUCIKKÉ DEGRADÁLÁS ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS

17. Az emberkereskedelem átveszi az áldozatok feletti irányítást, olyan helyekre és helyzetekbe vezeti őket, ahol megvásárolható, eladható árucikként, kizsákmányolható dolgozóként vagy „nyersanyagként” kezelik őket, sokféle és elképzelhetetlen módokon.

Úgy tűnik, a világ sok részén nem szűnik az alapvető emberi jogok súlyos megsértése, főként az élethez és a vallásszabadsághoz való jog esetében. Ennek nyugtalanító példája az emberekkel való kereskedés.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2014-es, 47. világnapjára, 2013. december 8.)

A közelmúltig ezt a kereskedést a gyarmatosításhoz és a rabszolga-kereskedelemhez kapcsolták. Ez utóbbi hivatalos eltörlése ellenére az ember saját embertársa általi kizsákmányolása nem szűnt meg, hanem új, szörnyű formákat öltött, széles skálában. Ezek erkölcstelen társadalmi, kulturális és gazdasági rendszerek és gyakorlatok megnyilvánulásai, melyek fogyasztói magatartásformákat segítenek elő, és növelik az egyenlőtlenségeket a térségek között, de a térségeken belül is. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető korunkban az individualizmus és az egocentrizmus növekedése. Ezek a magatartásformák általában pusztán haszonelvű szemszögből tekintenek másokra, értéket csak a személyes kényelem és előny szempontjai szerint tulajdonítanak nekik.

A nárcizmus képtelenné teszi az embereket arra, hogy túltekintsenek önmagukon, saját vágyaikon és szükségleteiken.
(Ferenc pápa: Amoris laetitia szinódus utáni apostoli buzdítás. 2016. március 19., 39.)

Ami történik, az mások perverz kizsákmányolása, annak hallgatólagos elfogadása a gyönyörszerzés és a személyes haszonszerzés eszközeként, jóllehet a használt nyelvezet a piaci törvényekre utal: féktelen verseny az áruk vagy szolgáltatások bármilyen módon történő csökkentése érdekében. Az emberkereskedelem sok embert megfoszt identitásától és méltóságától, és kevesek érdekében árucikké teszi őket.

Minden évben férfiak, nők és gyerekek ezrei válnak kényszermunka, szexuális kizsákmányolás és szervkereskedelem ártatlan áldozatává, és szemlátomást olyannyira megszoktuk, hogy normális dolognak tartjuk ezeket. Pedig ez durva, kegyetlen dolog, ez bűncselekmény! Szeretnék elkötelezett munkára hívni mindenkit, hogy ezzel a súlyos eltévelyedéssel, a modern kori rabszolgaság eme formájával megfelelően szembeszálljunk.
(Ferenc pápa: Angelus. 2017. július 30.)

Ha az emberiség családja meg akarja szüntetni az emberkereskedelmet, magának a társadalomnak meg kell változnia. Ahhoz, hogy véget vessünk az emberkereskedelemnek, mindenkinek lentebb kell adnia igényeiből, felül kell vizsgálnia szokásait és határt kell szabnia vágyainak. „Az egyszerűségnek, a mértékletességnek, az önfegyelemnek és a lemondás szellemének kell meghatároznia a mindennapi életet, hogy ne legyen kénytelen mindenki elszenvedni néhány ember gondatlanságának negatív következményeit”, és ehhez „el kell kerülni a birtoklásnak és a gyönyörök puszta halmozásának dinamikáját”.[19]

18. A modern társadalmakat alakító gazdasági, társadalmi és kulturális jelenségeket alapos etikai vizsgálatnak kell alávetni.[20] Alapvető fontosságú az emberi személy méltóságának védelme, különösen azáltal, hogy valós lehetőségeket kínálunk az átfogó emberi fejlődésre és családtámogató gazdaságpolitikákat hajtunk végre. XVI. Benedek pápa kijelentette, hogy „ehhez a témához sajátos hozzájárulást nyújt az egyház társadalmi tanítása, melyet az egyház az embernek »Isten képmására« (Ter 1,27) történt teremtésére alapoz: olyan tényre, amelyből ugyanúgy ered az emberi személy sérthetetlen méltósága, ahogyan a természetes erkölcsi normák transzcendens értéke is. Az a gazdaságetika, amely eltekint e két pillértől, elkerülhetetlenül kiteszi magát annak a veszélynek, hogy elveszíti morális minőségét, és engedi magát eszközzé tenni; pontosabban fogalmazva: azt kockáztatja, hogy a fennálló gazdasági és pénzügyi rendszer egyik funkciójává válik, ahelyett, hogy annak hibáit javítaná.”[21] Állandóan törekedni kell minden emberi személy integritásának megőrzésére és előmozdítására. Amint azt a katolikus tanítás egyértelműen tartalmazza: az emberkereskedelem elleni küzdelem politikáinak és intézkedéseinek minden ember átfogó emberi fejlődésére kell irányulniuk, és olyan holisztikus megközelítésen kell alapulniuk, amely az embereket helyezi középpontba. „Szeretnék emlékeztetni mindenkit, de különösen azokat a kormányzásban résztvevő embereket, akik a világ gazdasági és társadalmi rendjének új arculatát törekszenek megrajzolni, hogy a legfontosabb tőke, amelyet elsősorban védeni és értékelni kell, az maga az ember, a személy a maga teljességében: az ember ugyanis az egész gazdasági és társadalmi élet forrása, középpontja és végcélja”.[22] Semmilyen politikai vagy gazdasági gyakorlat sem veheti el az emberi személy központi szerepét, hiszen minden politika és gazdaság végső céljának a személy méltóságának és alapvető jogainak kell lenniük.

A gazdasági szabadság ne kerüljön az ember konkrét szabadsága és jogai fölé, a piac pedig ne legyen abszolút értékű, hanem tartsa tiszteletben az igazságosság követelményeit.
(Ferenc pápa: Beszéd a Confindustriaban egymással összefogó vállalkozókhoz. 2016. február 27.)

19. Az egyház az egész világon azon munkálkodik, hogy felemelje szavát az emberek árucikké degradálásával és kizsákmányolásával szemben, melyek a „kidobás kultúrájának” következményei, amit a szentatya állandóan elítél és a „pénzistenhez” kapcsol.

Ez akkor fordul elő, amikor egy gazdasági rendszer középpontjában a pénzisten van, nem pedig az ember, az emberi személy. Igen, minden társadalmi és gazdasági rendszer középpontjában a személynek kell állnia, aki Isten képmása, s arra teremtetett, hogy uralkodjon a világmindenségen. Amikor az embert félresöprik, és a pénzisten érkezik helyébe, akkor jön létre az értékeknek ez a helycseréje.
(Ferenc pápa: Beszéd a népi mozgalmak világtalálkozójához. 2014. október 28.)

A katolikus közösségeknek fel kell emelni szavukat ez ellen a hamis isteniség ellen; sőt a társadalom kovászának kell lenniük, hogy jelentős változások elősegítői legyenek helyi szinten, mindenki átfogó emberi fejlődése felé haladva. Ezt az összes többi érdekelt is megteheti, egy közösségi gazdaság érdekében dolgozva.

Jobban eloszthatjátok a nyereséget annak érdekében, hogy legyőzzétek a bálványimádást, megváltoztassátok a struktúrákat, megelőzve, hogy újabb áldozatok és kidobott emberek legyenek; adjatok többet kovászotokból, hogy sokak kenyerét megkelesszétek. A nem egy olyan gazdaságra, amely öl, váljon igenné egy olyan gazdaságra, amely életet ad, mert megoszt, bevonja a szegényeket, a nyereséget közösségteremtésre használja fel.
(Ferenc pápa: Beszéd a közösségi gazdálkodásról szóló, a Fokoláre Közösség által szervezett találkozó résztvevőihez, 2017. február 4.)

2. KERESLET

20. A nyilvános vitában általában sok figyelmet szentelnek az emberkereskedőkre, akik az emberkereskedelem „kínálat” részét képezik, még ha keveset tartóztatnak is le és sokkal kevesebbet ítélnek is el közülük. Kevés szó esik viszont a „fogyasztókról”, akik a „kereslet” részt képezik, melyet az emberkereskedők kielégíteni szándékoznak. Figyelembe véve a különféle területeket, ahol az emberkereskedelem áldozatai dolgoznak vagy tevékenykednek (mezőgazdaság, háztartási munka, prostitúció stb.), kijelenthetjük, hogy a fogyasztók hatalmas tömeget alkotnak, mely, úgy tűnik, továbbra sem ismeri az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolását, miközben élvezi az általuk nyújtott előnyöket és szolgáltatásokat. Ha férfiak, nők és gyermekek az emberkereskedelem áldozatává válnak, annak alapvetően az az oka, hogy nagy a kereslet, ami hasznot hozóvá teszi kizsákmányolásukat.

Hogy olyan sok lány válik az emberkereskedelem áldozatává és kerül városaink utcáira, annak az az oka, hogy itt sok férfi - fiatal, középkorú, idős - igényli ezeket a szolgáltatásokat, és hajlandók fizetni az örömszerzésért. Felteszem hát a kérdést: vajon tényleg az emberkereskedők az emberkereskedelem fő okai? Úgy gondolom, hogy a kiváltó ok sok képmutató ember gátlástalan önzősége a világban. Az emberkereskedők letartóztatása természetesen törvényi kötelezettség. De az igazi megoldás a szívek megváltozása, a kereslet csökkentése a piac kiszárítása érdekében.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez. 2018. február 12.)

Az, aki keresletet támaszt, személyesen felelős viselkedésének más emberekre gyakorolt romboló hatásáért és az ebben a folyamatban megsértett erkölcsi értékekért.

21. Hogy az emberkereskedelem eredeténél álló keresletet csökkenteni tudjuk, biztosítani kell a felelősségek tisztázását, a kizsákmányolás teljes lánca szereplőinek üldözését és elítélését, a toborzóktól a fogyasztókig.

Nem tehetünk úgy, mintha szórakozottak lennék: fel kell hagynunk a képmutatás minden formájával, és szembe kell néznünk azzal a valósággal, hogy a probléma részei vagyunk. A probléma nem a szemközti járdán van: engem is magában foglal. Nem fordíthatjuk el a fejünket, és nem mondhatjuk, hogy tudatlanok vagy ártatlanok vagyunk!
(Ferenc pápa: Videoüzenet a modern rabszolgaságról rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez, 2018. május 7.)

A kizsákmányolt és csapdába ejtett személyek megbüntetése nem tűnik hatékony megoldásnak, mert végeredményben az áldozatokat hibáztatjuk és büntetjük. Ehelyett azt a hatalmas piacot kell feltárni, amely a szolgáltatások mögött áll. „Szexuális szolgáltatások” bármilyen formában történő vásárlása - ideértve a pornográfiát, a cyberszexet az interneten, a sztriptízt és az erotikus táncot - az emberi méltóság, az emberi integritás súlyos megsértése és az emberi szexualitás megkárosítása. Az államoknak mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy kriminalizálják azokat, akik kihasználják a prostitúciót vagy az emberkereskedelem áldozatai szexuális kizsákmányolásának egyéb formáit. Meg kell határozni a felelősséget a kizsákmányolás teljes lánca mentén, akkor is, amikor az emberkereskedelmet kényszerházassághoz, szolgasághoz, kényszerkolduláshoz, szervkereskedelemhez és reproduktív kizsákmányoláshoz használják. Érzékenyítő kampányokat kell elősegíteni az emberkereskedelem iránti keresletet támasztok törvényi felelősségének tudatosítása érdekében, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, az összes érdekelt fél együttműködésével.

A világnak a szolidaritás konkrét jeleire van szüksége, különösen a közömbösség kísértésével szemben.
(Ferenc pápa: Beszéd az irgalmasság szolgálatában állók jubileumának résztvevőihez, 2016. szeptember 3.)

22. Egy prostituált szexuális szolgáltatásai megvásárlásának semmi köze a szerelemhez; ezzel szemben ez a cselekmény az emberi méltóság súlyos megsértése.

A [prostitúció] egy nő kínzása. Ne keverjük össze a fogalmakat! Ez bűncselekmény. Beteg mentalitás. És szeretnék [...] bocsánatot kérni tőletek és a társadalomtól, minden katolikusért, akik ezt a bűncselekményt elkövetik.
(Ferenc pápa: Szinódus előtti találkozó a fiatalokkal, 2018. március 19.)

Ahogyan Ferenc pápa mondta egy fiatal nigériai asszonynak, az emberkereskedelem túlélőjének: a megtérésre a keresztény közösségekben is szükség van, mert ezeknek támogatniuk kell minden kezdeményezést, amely az emberkereskedelem kizsákmányolási láncát előhívó „kereslet” felszámolására irányul. „Kérdezem, hogyan lenne képes valaki, akit szembesítettek erőszakot és szexuális kizsákmányolást ténylegesen elszenvedő emberekkel, azt magyarázgatni, hogy ezeket a virtuálisan megismételt tragédiákat egyszerűen csak »szórakozásnak« kell tekinteni.”[23] XVI. Benedek pápának ez a kérdése minden katolikushoz intézett felszólítás arra, hogy dolgozzon a fogyasztók érzékenyítésén erkölcsi és polgári felelősségükről.

B) AZ EMBERKERESKEDELEM FELISMERÉSE

3. VONAKODÁS AZ EMBERKERESKEDELEM FELISMERÉSÉVEL SZEMBEN

23. Az államok és a civil társadalmi szervezetek által nyilvánosan vállalt elköteleződések és a számos érzékenyítő kampány ellenére továbbra is nagy tudatlanság tapasztalható az emberkereskedelem 20 természetével és dimenzióival kapcsolatban.

Biztos, hogy nagy a tudatlanság az emberkereskedelem témájáról. De néha úgy tűnik, az akarat is kevés a probléma mértékének megértéséhez. Miért? Mert közelről érinti lelkiismeretünket, mert durva, mert szégyennel tölt el minket. Vannak olyanok is, akik, még ha ismerik is, nem akarnak beszélni róla, mert a „fogyasztói lánc” végén vannak, mint az úton vagy az interneten kínált „szolgáltatások” igénybe vevői.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez, 2018. február 12.)

Az emberkereskedelem áldozatává váló személyek általában láthatatlanok maradnak; az emberkereskedelem nem könnyen észlelhető vagy felismerhető a környező társadalomban. Sok ember hajlandó elítélni az emberkereskedelmet más országokban, de nem képes észrevenni, hogy az szomszédságában és a virtuális valóságban is jelen van.

Különös figyelmet kell fordítani az elvándorló gyermekekre, családjaikra, az emberkereskedelmi hálózatok áldozataira és a fegyveres konfliktusok, természeti katasztrófák és üldöztetések miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerűitekre. Ők mindannyian remélik, hogy van bátorságunk arra, hogy lebontsuk annak a kényelmes és néma bűnrészességnek a falát, amely súlyosbítja elhagyatottságukat, és hogy feléjük fordulunk figyelmünkkel, együttérzésünkkel és odaadásunkkal.
(Ferenc pápa: Üzenet a nemzetközi elvándorlásról szóló „Szentszék-Mexikó" tanácskozás alkalmából. 2014. június 14.)

Sajnos az emberkereskedelem áldozatait gyakran manipulálják, és ők olyan merev pszichológiai gondolkodásminták csapdájába esnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy elmeneküljenek, segítséget kérjenek, vagy hogy egyáltalán megértsék - múltbeli, illetve jelenbeli - állapotukat, azt, hogy ők bűncselekmények áldozatai.

Nem szabad alábecsülni a virtuális terek egy részében rejlő kockázatokat; a hálózaton keresztül sok fiatalt elcsábítanak és rabszolgaságba hajtanak, amiből aztán nem képesek kiszabadulni.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez, 2018. február 12.)

Ezenkívül gyakran előfordul, hogy sokan, akiknek az élvonalban kellene lenniük - rendőrök, ügyészek, igazságügyi hatóságok, egészségügyi és szociális munkások -, nem szerezték meg az emberkereskedelem áldozatainak felismeréséhez, illetve a velük való bánásmódhoz szükséges ismereteket, nincs kellő hozzáértésük, diszkréciójuk és érzékenységük.

24. Ha az emberkereskedelem országhatárokon túl zajlik, a származási, tranzit- és célországi közösségeket megfelelő módon tájékoztatni kell. A fontos információk magukban foglalják az emberkereskedelem megelőzésére, felismerésére és üldözésére vonatkozó információkat; az emberkereskedelem kockázataira, módszereire és következményeire vonatkozó információkat, továbbá az emberkereskedelemre alkalmazandó nemzetközi és nemzeti jogszabályokra vonatkozó információkat. Különleges képzési és önképzési programokat kell helyi szinten kínálni, kimondottan azzal a céllal, hogy növeljék a megelőzés, a védelem, az üldözés és az együttműködés képességét.

Az utóbbi években a Szentszék [...] megsokszorozta felszólalásait a nemzetközi közösség felé, hogy az egyes szereplők egyesítsék erőiket és együttműködve vessenek véget ennek a borzalomnak. Ezenkívül szerveztünk néhány találkozót, hogy reflektorfénybe állítsuk az emberkereskedelem jelenségét. [...] Remélem, hogy ez az elkötelezett munka folytatódni fog és megerősödik a következő években.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös, 48. világnapjára, 2014. december 8.)

Ezeken a programokon fontos az áldozatok kellő bevonása is.

Mindazok, akik áldozatai voltak az emberkereskedelemnek, kimeríthetetlen támogatási forrást jelentenek az új áldozatoknak, és rendkívül fontos információs források sok más fiatal megmentése érdekében.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez. 2018. február 12.)

Ezenkívül arra kellene nevelni a fiatalokat, hogy felelősen éljék szexualitásukat, hűségben élt és egész életre szóló házasság keretében, erkölcsi tiszteletet tanúsítsanak mások iránt, körültekintéssel és mérlegelve használják az internetet, és tájékozódjanak a vásárolt termékek származásáról és gyártásáról.

Az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló kezdeményezéseknek – a bűnözői hálózatok felszámolásának konkrét célkitűzésével – egyre jobban figyelembe kell venniük a kapcsolódó, szélesebb körű ágazatokat, mint például a technológiáknak és a kommunikációs eszközöknek a felelős használatát, nem is beszélve azon gazdasági növekedési modellek etikai következményeinek tanulmányozásáról, amelyek a profitot az emberek elé helyezik.
(Ferenc pápa: Beszéd a ..Szent Márta Csoport" tagjaihoz. 2018. február 9.)

25. A katolikusoknak személyesen be kellene kapcsolódniuk - mind saját családjukon belül, mind közösségi szinten - a fiatalok érzékenyítését és nevelését célzó kezdeményezésekbe, hogy megelőzzék az emberkereskedelmet és hatékonyan küzdjenek ellene.

A felvilágosító munkát otthon kell kezdeni, magunknak kell elkezdenünk, mert csak így leszünk képesek közösségeink tagjainak lelkiismeretét megfelelően képezni, elkötelezett munkára ösztönözve őket, hogy egyetlen ember se váljon többé az emberkereskedelem áldozatává.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez. 2018. február 12.)

Az első kötelezettség [...] egy olyan stratégia bevezetése, amely lehetővé teszi a témára vonatkozó lényegi ismeretek elsajátítását, szétszakítva a közömbösség fátylát, mely úgy tűnik, súlyosbítja az emberiség eme szenvedő részének sorsát.
(Ferenc pápa: Videoüzenet a modem rabszolgaságról rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez, 2018. május 7.)

4. AZ EMBERKERESKEDELEM FELISMERÉSE ÉS BEJELENTÉSE

26. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények felismerését és bejelentését számos tényező akadályozza. A rendőrségi nyomozás hosszú és nehéz. Az erre a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését a kiterjedt korrupció és a más országok hatóságaitól várt együttműködés hiánya is hátráltatja.

A rabszolgaság okai közé kell sorolnunk azoknak a személyeknek a korruptságát is, akik mindenre hajlandók a meggazdagodás érdekében. Az emberi személyekkel való kereskedelem, az emberek rabszolgaként való kihasználása ugyanis nem egyszer a közvetítők korruptságán is múlik, köztük a rendvédelmi vagy más állami szervek, civil és katonai intézmények képviselői is érintettek lehetnek.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös, 48. világnapjára. 2014. december 8.)

A bűnüldöző szervek és az igazságügyi hatóságok nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az emberkereskedelem elleni küzdelemhez; ehhez gyakran társul a világos joghatósági körök és a meghatározott hierarchiák hiánya. A bűnüldöző szerveknek a hagyományos megközelítésen kívül más lehetőségeket is fontolóra kell venniük, mint például pénzügyi nyomozások lefolytatását. Az emberkereskedelem összetett és több ágazatot érintő jellege további nehézségeket jelent. Aztán kulturális tényezők is vannak, amelyek akadályozzák az emberkereskedelem azonnali felismerését. A túlélők gyakran nem jelentik be - különféle okokból - a bűncselekményt. A teljesen jogos félelem az, ami gyakran arra készteti őket, hogy ne akarják feljelenteni a bűnözőket és ne akarjanak tanúskodni ellenük. Mivel valós fenyegetésekkel találkoznak, féltik az életüket és családjuk életét, vagy attól tartanak, hogy megbüntetik őket pusztán azért, mert nincs rendben az összes okmányuk. Gyakran szégyellik magukat, teljesen egyedül érzik magukat, és senkiben sem képesek megbízni. Az átélt trauma ellenszegülővé vagy képtelenné teszi őket történeteik elmondására, vonakodnak felidézni a szörnyű bántalmazásokat és szenvedéseket. A fenyegetések, az erőszak és a kétségbeesés ugyanúgy megbénítják őket, mint amikor korábban az emberkereskedők lépre csalták őket.

Szociológiai tény: a szervezett bűnözés és az illegális emberkereskedelem azok közül választja áldozatait, akiknek ma kevés megélhetési lehetősége van, és még kevesebb reményük a jövőre nézve. Hogy világosabban fogalmazzunk: a legszegényebbek, a leginkább kirekesztettek és a leginkább elutasítottak közül.
(Ferenc pápa: Videoüzenet a modern rabszolgaságról rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez. 2018. május 7.)

27. Az emberkereskedelem felderítésének és a feljelentések megkönnyítése érdekében a bűnüldöző szerveket, az ügyészeket, az igazságügyi hatóságokat, valamint a szociális ellátásban és az egészségügyben dolgozókat megfelelő képzésben kell részesíteni és megfelelően tájékoztatni kell az az áldozat azonosításról és büntetőeljárás megindításának módjáról, az alkalmazandó nemzetközi és nemzeti jogszabályokkal összhangban. A kormányzati szintű korrupciót és összejátszást határozottan fel kell jelenteni és büntetőeljárás alá kell vonni. Elő kell segíteni, hogy az összes érintett számára, ideértve az emberkereskedelem túlélőit, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, megfelelő érdekképviseletet biztosítsanak, hogy érvényesülhessenek az összes nemzetközi szerződés előírásai, a szabályok, melyek tiszteletben tartják a migránsok jogait és előmozdítják az emberi személy átfogó fejlődését és összhangban állnak az egyház tanításával. Az emberkereskedelem túlélőit ösztönözni - de nem kötelezni - kell, hogy részt vegyenek a ki- zsákmányolóik elleni büntetőeljárásokban. Azoknak, akik az együttműködés mellett döntenek, megfelelő támogatást kell kapniuk, hogy azt biztonságban tehessék. Kerülni kell mindent, ami további stresszt okozhat nekik vagy félelmet kelthet bennük. Biztosítani kell sérthetetlenségüket és magánéletük védelmét. Biztonságos, védett szálláshelyet, megfelelő szociális és pszichológiai segítséget kell kapniuk. Az emberkereskedelem fiatalkorú áldozatainak különös védelmet kell biztosítani; a jövőjükre vonatkozó minden tervnek a kiskorú legjobb érdekeit kell szolgálnia, figyelembe véve szüleik, gyámjaik vagy más, értük jogilag felelős személyek jogait és kötelességeit.[24]

A „védelmezés” arra a kötelezettségünkre emlékeztet bennünket, hogy őrködjünk azok sérthetetlen méltósága felett, akik valós veszély elől menekülnek, menedéket és biztonságot keresve, és hogy meggátoljuk kizsákmányolásukat. Itt elsősorban a nőkre és a gyermekekre gondolok, akik olyan helyzetekbe kerülnek, ahol súlyos veszélynek és visszaélés lehetőségének vannak kitéve, olykor pedig rabszolgaság fenyegeti őket.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2018-as. 51. világnapjára, 2017. november 13.)

Adott esetben meg kell engedni az ügyvédeknek, civil egyesületeknek és vallási szervezeteknek, hogy képviseljék a túlélőket a nyomozásban és a jogi eljárásban. A bizonyítás terhének nem szabad kizárólag az emberkereskedelem túlélőire hárulnia. Amíg az emberkereskedelem bűncselekménye rejtve marad, az emberkereskedők továbbra is szinte büntetlenül tevékenykednek.

28. A határozott elköteleződés az emberkereskedelem elítélendő jelenségének leküzdésére továbbra is ösztönzi a katolikus ihletésű szervezetek szolgáló és pártfogó munkáját. Az egyházakat, keresztény közösségeket és más vallási szervezeteket, melyek az emberkereskedelem áldozatainak bizalmát élvezik, bátorítani kell a rendőrségi nyomozással és büntetőeljárásokkal való együttműködésre. „A valóságban az emberkereskedelem sok túlélője nehezen bízik meg a rendvédelmi szervekben, és ez rendkívül megnehezíti kiszabadításukat és az emberkereskedők jogi felelősségre vonását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal könnyebb nekik megbízni szerzetesnőkben és más egyházi emberekben, akik növelni tudják bizalmukat a jogi eljárások során, biztonságos menedéket és egyéb segítséget tudnak nyújtani számukra.”[25]

C) AZ EMBERKERESKEDELEM DINAMIKÁI

5. KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÁSOK VILÁGÁVAL

29. A modern pénzügy, a kereskedelem, a közlekedés és a kommunikáció a gátlástalan embereknek vonzó lehetőségeket kínál az
emberek megtévesztésének és kizsákmányolásának rendszerébe való belépéshez. Egyes ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a halászatban, az építőiparban és a bányászatban, az emberkereskedelem szélesen elterjedt a sok elkövető közötti együttműködésnek köszönhetően. Ezáltal még összetettebbé vált a jelenség és bonyolultabb az okok és a hatások vizsgálata. A bűncselekmény könnyen elrejthető a modern üzleti modellekben. A felháborodás, bár teljesen helyénvaló, elhomályosíthatja, milyen hűvös logika vezeti az emberkereskedelmet, mint rendkívül jövedelmező rendszert, amelyet jó hírű vállalatokba is be lehet építeni. Amikor eredményeket hozó kezdeményezéseket indítanak az emberkereskedelem felszámolására, a gátlástalan vállalkozók egyszerűen taktikát váltanak, hogy elkerüljék az ellenintézkedéseket.

30. Sürgősen etikai ítéletet kell alkotni a mai üzleti modellekről annak érdekében, hogy felfedjük a vállalatok által alkalmazott megtévesztés és kizsákmányolás mechanizmusait. Az egyház biztatja a kereskedelmi kapcsolatban részt vevő mindkét felet - a vállalkozókat, akik termelnek, és a végfelhasználókat, akik vásárolnak hogy vegyenek részt ebben az etikai végiggondolásban és a szükséges változtatások meghozatalában.

A gazdasági modelleknek tehát tiszteletben kell tartaniuk az átfogó és fenntartható fejlődés etikáját, mely az embert és annak jogait középpontba helyező értékeken alapszik.
(Ferenc pápa: Üzenet a Világgazdasági Fórum ügyvezető elnökének. 2018. január 23.)

31. Az egyház olyan értékek és üzleti modellek előmozdítása mellett kötelezi el magát, amelyek lehetővé teszik az egyéneknek és a népeknek, hogy megvalósítsák Istennek az emberiségről alkotott tervét, és elősegítik mindenki részvételét a gazdaságban.

A vállalkozás és a vállalkozások igazgatói irodája a meg- szentelődés helyszínévé válhat, ha mindenki elkötelezi magát a vállalkozók, a vezetők és a munkavállalók közötti testvéri kapcsolatok építése mellett, elősegítve a közös felelősségvállalást és az együttműködést a közös érdek szolgálatában.
(Ferenc pápa: Beszéd az Üzleti Vezetők Keresztény Szövetségéhez (UCID), 2015. október 31.)

Valamennyi katolikusnak személyesen azon kell elkötelezetten dolgoznia, hogy a társadalmat igazságosabbá, tiszteletet tanúsítóbbá és befogadóbbá tegye, felszámolva a kizsákmányolás minden formáját, különösen a legkegyetlenebbeket.

Míg egyének és csoportok szégyentelenül a rabszolgaságon spekulálnak, nekünk, keresztényeknek, együttesen az a feladatunk, hogy egyre nagyobb együttműködést alakítsunk ki, hogy legyőzzünk mindenféle egyenlőtlenséget, mindenféle hátrányos megkülönböztetést, hiszen épp ezek teszik lehetővé, hogy az egyik ember rabszolgává tegye a másik embert. A közös elkötelezettség amellett, hogy ezzel a kihívással szembenézzünk, értékes segítség lesz egy megújult, szabadságon, igazságosságon és békén alapuló társadalom építéséhez.
(Ferenc pápa: Videoüzenet a modern rabszolgaságról rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez. 2018. május 7.)

6. MUNKAFELTÉTELEK ÉS ELLÁTÁSI LÁNCOK

32. Az emberkereskedelem gyakran rejtőzik el az ellátási láncok labirintusában. A piaci versenyképesség folyamatos növelése arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék a munkaköltségeket és a lehető legolcsóbban szerezzék be a nyersanyagokat.

Sokkal többen hordozzák naponta egy olyan gazdasági rendszer súlyát, mely kizsákmányolja az embert, elviselhetetlen „igát” téve rá, amelyet a kevés kiváltságos nem akar hordozni.
(Ferenc pápa: Angelus, 2014. július 6.)

A munkavállalóknak gyakran nincs más választásuk, mint aláírni olyan szerződéseket, amelyek kizsákmányoló feltételeket tartalmaznak. Ritkán végzünk etikai és mélyreható értékeléseket a beszerzési, gyártási, forgalmazási és újrahasznosítási folyamatok emberi dimenzióiról. Az a figyelem, melyet napjainkban az ellátási láncoknak szentelünk, hozzájárul az átláthatóság és a felelősségvállalás növekedéséhez; ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy belekezdjünk a fogyasztók és országaik valódi felelősségének őszinte és átfogó vizsgálatába.

Az államoknak őrködniük kell, hogy az elvándorlással, a munkával, az örökbefogadással, a vállalkozások áthelyezésével és a dolgozók kizsákmányolásával létrehozott termékek kereskedelmével kapcsolatos nemzeti törvénykezés valóban tiszteletben tartsa az emberi személy méltóságát.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös, 48. világnapjára, 2014. december 8.)

33. Az olcsó munkát igénylő, olcsó áruk iránti kereslet kérdését azonnal és helyesen meg kell válaszolni, mind a lakosság tudatosságának fokozásával, mind új törvények alkotásával. Egy igazságos, mindenki átfogó fejlődését elősegítő gazdasági modell ösztönzése érdekében, a törvénynek elő kell írnia a vállalkozások számára, különösen a transznacionális szinten és a fejlődő országokban működő vállalkozásoknak, hogy fektessenek be ellátási láncuk átláthatóságába és ellenőrzésébe.

A vállalkozásoknak ugyanis az a kötelessége, hogy munkavállalóik számára méltó körülményeket és megfelelő fizetést biztosítsanak, ugyanakkor az azon való őrködés is, hogy az emberi személyek kizsákmányolásának és kereskedelmének egyes formái ne jelenhessenek meg a terjesztői hálózatokban.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös. 48. világnapjára, 2014. december 8.)[26]

Olyan szabályozásokat kell bevezetni, amelyek törvényesen megkötött szerződéseket követelnek meg, visszaélésszerű záradékok nélkül, és amelyeket kötelező betartani. A fogyasztókat figyelemfelkeltő kampányok révén tájékoztatni kell az emberkereskedelem áldozatainak a termelési folyamat bármely szakaszába történő esetleges bevonásáról. „Jó, ha az emberek rájönnek, hogy a vásárlás mindig erkölcsi és nemcsak gazdasági tett. Ezért a fogyasztónak világos társadalmi felelőssége van, amely a vállalat társadalmi felelősségéhez kapcsolódik.”[27]

Mindenekelőtt jobban tudatosítanunk kell ezt az új bajt, amelyet - a globális világban - el akarunk rejteni, mert botrányos és „politikailag inkorrekt”. Senki sem ismeri fel szívesen, hogy saját városában, saját szomszédságában, saját térségében vagy nemzetében is jelen vannak a rabszolgaság új formái, miközben tudjuk, hogy ez a métely szinte minden országot érint.
(Ferenc pápa: Beszéd a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésének résztvevőihez. 2015. április 18.)

34. A katolikus vállalkozóknak az egyház tanításait kell gyakorlatba ültetniük, biztosítva a tisztességes munkakörülményeket és fizetést, melyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók fenntartsák családjukat: „A munka szubjektív dimenziójának felismerése lehetővé teszi számunkra, hogy tekintetbe vegyük annak méltóságát és fontosságát. Lehetővé teszi annak megértését, hogy a munka van »az emberért«, nem pedig az ember »a munkáért«. A munkatársak nem pusztán »emberi erőforrások« vagy a »humántőke« részei.”[28] Minden egyházi hivatalnak, szerzetesrendnek és katolikus szervezetnek biztosítania kell azokat az erőforrásokat, amelyeket a bérszerződésekre és munkaszerződésekre vonatkozó politikáik nyomon követéséhez szükséges képzésre és készségek kialakítására kell fordítani, és meg kell bizonyosodnia arról, hogy ezek tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat és az emberi méltóságot.

Az „egységben a remény védelmében” kifejezés nagyobb átláthatósági kultúrát kíván meg az állami szervek, a magánszektor és a civil társadalom között, és nem zárom ki az egyházi szervezeteket sem. Senki sem állíthatja, hogy kívül áll ezen a folyamaton; a korrupció elkerülhető, és mindenki elkötelezettségét igényli.
(Ferenc pápa: Találkozó a hatóságokkal, a civil társadalommal és a diplomáciai testülettel, a kormánypalota díszudvara (Lima). 2018. január 19.)

7. EMBERKERESKEDELEM ÉS MIGRÁNSCSEMPÉSZET

35. A valóságban a migránscsempészet és az emberkereskedelem közötti határ egyre vékonyabbá válik. Egy migránscsempészetként kezdődött helyzet könnyen alakulhat emberkereskedelemmé. Az elmúlt években, amikor elvándorlók és menekültek tömegesen és együttesen áramlottak, sok kétségbeesett ember volt köztük, akik - a legális alternatívák hiányától kényszerítve, az egyre korlátozóbb bevándorlási politikák következtében is - azzal kezdték kalandjukat, hogy emberekkel szerződtek, hogy azok segítsék elvándorlásukat, akár illegálisan is, aztán viszont az emberkereskedelem áldozataivá váltak. Amikor az intézmények vagy a civil társadalmi szervezetek által végrehajtott humanitárius programok nem képesek megbirkózni a védelmet és áthelyezést igénylő emberek számával, és amikor a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segítségnyújtás is csökken, először azok, akik támogatják az illegális bevándorlást, aztán az emberkereskedők is, ennek az elégtelen helyzetnek szakszerű haszonhúzóivá válnak.

Az emberkereskedők gyakran gátlástalan emberek, erkölcs és etika nélkül, akik mások szerencsétlenségeiből élnek, kihasználják az emberi érzelmeket és az emberek kétségbeesettségét, hogy alávessék őket akaratuknak, rabszolgává és alattvalóvá egyék őket. Elegendő arra gondolni, hány afrikai fiatal nő érkezik partjainkra, azt remélve, hogy jobb életet kezdhetnek, arra gondolva, hogy tisztességes megélhetést biztosító munkát vállalhatnak, és ehelyett rabszolgává teszik és prostitúcióra kényszerítik őket.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez, 2018. február 12.)

36. Annak megakadályozása érdekében, hogy az emberek fizessenek olyanoknak, akik illegális migrációs útvonalakat kínálnak, és esetlegesen embercsempészek kezébe kerüljenek, először azt kell biztosítanunk, hogy ne kényszerüljenek elhagyni saját földjüket. A megelőzés legradikálisabb formája tehát annak a jognak a biztosítása, hogy saját országukban és származási helyükön maradjanak, garantálva mindenkinek az alapvetően szükséges javakhoz való hozzáférést és az átfogó emberi fejlődés lehetőségét. Az emberek elsődleges szükségletei még sürgetőbbé válnak fegyveres konfliktusok esetén vagy erőszakos helyzetekben, melyek gyakran arra kényszerítik őket, hogy minimális felkészültség és védelem nélkül elmeneküljenek. Ha - a legkülönfélébb okok miatt - úgy döntöttek, hogy útnak indulnak, vagy kényszerítve érzik magukat erre, akkor is elkerülhető a migránscsempészet és az emberkereskedelem tágabb körű legális lehetőségek felkínálásával, melyek biztonságos és rendezett migrációt biztosítanak.

A befogadás mindenekelőtt azt jelenti, hogy az elvándorlóknak és menekülteknek a biztos és törvényes belépés tágabb lehetőségeit kínáljuk a célországokban. Ebben az értelemben konkrét elköteleződés kívánatos humanitárius vízumok fokozottabb és egyszerűsített engedélyezésére és a családegyesítésre.
(Ferenc pápa: Üzenet az elvándorlók és menekültek 2018-os világnapjára. 2017. augusztus 15.)

Biztosítani és terjeszteni kell a migrációval és a menedékjoggal kapcsolatos megbízható információkat.

A kommunikáció erkölcsössége végső soron másokra figyelő, nem felületes, az embereket mindig tiszteletben tartó tudatunk gyümölcse: tiszteletben kell tartanunk mind az információ tárgyát képező személyeket, mind az üzenet címzettjeit. Mindenkinek feladata, a saját szerepében és a saját felelősségi körében, őrködni azon, hogy a kommunikáció erkölcsi szintjét magasan tartsa.
(Ferenc pápa: Beszéd a RAI-Radiotelevisione Italiana igazgatóihoz és munkatársaihoz, 2014. január 18.)

Hasonlóképpen fokoznunk kell a küzdelmet a szervezett bűnözés ellen is, mely nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt migránscsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozik. Ugyanígy minden eszközzel harcolni kell a helyi és a nemzeti hatóságok összejátszásának felszámolásáért.

A korrupció csalás a demokrácia ellen, és kaput nyit más szörnyű bajok előtt, mint amilyen a kábítószer, a prostitúció és az emberkereskedelem, a rabszolgaság, a szervkereskedelem, a fegyverkereskedelem stb.
(Ferenc pápa: Beszéd a Katolikus Vállalkozók Társulásai [UNIAPAC] nemzetközi konferenciájának résztvevőihez. 2016. november 17.)

37. Az egyház elkötelezett az emberkereskedelem áldozatainak védelme mellett. Először is ez az elkötelezettség abban áll, hogy emlékeztetjük a szülőket és a családokat azon szerepükre, hogy nekik kell lenniük az emberkereskedőkkel szembeni első védelmezőknek. Mindenkit biztatni kell az illegális toborzási gyakorlatok leleplezésére és feljelentésére, az általuk elérhető tevékenységekbe való bekapcsolódásra, az igazságosság szellemének buzgó terjesztésére, valamint a bevándorlók és menedékkérők előtti legális lehetőségek bővítésére.

E fivéreink és nővéreink megvédése erkölcsi követelmény, amelyet gyakorlatra kell váltani [...] azáltal, hogy időszerű és humanizáló programokat valósítunk meg az „emberi testen kereskedők” elleni küzdelemben, akik mások szerencsétlenségéből húznak hasznot.
(Ferenc pápa: Beszéd a „migrációk és béke" kérdésköréről rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez. 2017, február 21.)

D) VÁLASZOK AZ EMBERKERESKEDELEMRE

8. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGERŐSÍTÉSE

38. A Palermói egyezmény végrehajtását általában a 3P modell segítségével mutatták be: megelőzés [prevenzione], védelem [protezione], üldözés [perseguimento]. Számos nemzeti és nemzetközi intézmény használta ezeket az iránymutatásokat politikák és programok kidolgozásához. Ezeken kívül létezik egy negyedik „P”, a „partnerség” is, mely nem kevésbé fontos a többinél, és fennáll annak kockázata, hogy a háttérben marad. A különféle állami szereplők közötti együttműködés hiánya - ha nem a verseny - gyakran kevéssé hatékonnyá teszi a jól megtervezett politikákat és programokat.

Bizonyos esetekben az államok közötti együttműködés hiánya sok embert kizár a törvényesség területéről, és megfosztja őket annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék jogaikat, arra kényszerítve őket, hogy azok között helyezkedjenek el, akik kihasználnak másokat, vagy hogy beletörődjenek abba, hogy visszaélések áldozatai.
(Ferenc pápa: Üzenet Panama elnökének az amerikai országok VII. csúcstalálkozója alkalmából, 2015. április 10.)

Ez történik nemzetközi, nemzeti és helyi szinten. Hasonló nehézségek csökkentik a civil társadalmi szervezetek által végrehajtott programok hatékonyságát, míg az üzleti szférának és a médiának a részvétele a többi érintett szereplővel folytatott összehangolt tevékenységekben továbbra is nagyon gyenge.

A kormányközi szervezeteknek a szubszidiaritás elvének megfelelően az a feladata, hogy összehangolt kezdeményezéseket indítsanak a szervezett bűnözés emberkereskedelemmel és illegális migránscsempészettel foglalkozó transznacionális hálózatainak felszámolása érdekében. Több szintű együttműködésre van szükség a nemzeti és nemzetközi intézmények, a civil társadalom szervezetei és a vállalkozások világa között.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös, 48. világnapjára. 2014. december 8.)

39. A nemzeti és nemzetközi intézmények közötti együttműködés elengedhetetlen és alapvető fontosságú az emberkereskedelem felszámolása, valamint mindenki cselekvésének gyorsabbá és hatékonyabbá tétele érdekében a származási, tranzit- és célországokban.

Még sok tennivaló van a tudatosság szintjének a közvéleményben történő emelése terén, valamint a kormányok, az igazságügyi hatóságok, a jogalkotó testületek és a szociális területen dolgozók erőfeszítéseinek jobb összehangolása terén.
(Ferenc pápa: Beszéd RENATE [Religious in Europe Networking against Trafficking and Exploitation] által szervezett, emberkereskedelemről szóló összejövetel résztvevőihez. 2016. november 7.)

Az államoknak meg kell osztaniuk az emberkereskedelemre vonatkozó releváns információkat más államokkal, és közös intézkedéseket kell kidolgozniuk a megelőzés, a védelem és a büntetőeljárások terén. Szélesebb együttműködésre van szükség, továbbá technikai és egyéb segítséget kell nyújtani minden olyan ország számára, amelyet az emberkereskedelem útvonalai kereszteznek. A hatékonyság érdekében az együttműködésnek és a koordinációnak ki kell terjednie a civil társadalomra, a vallási szervezetekre és a vallási vezetőkre, de az üzleti szférára és a médiára is.

A püspökök és a polgári hatóságok közötti együttműködés - mindegyik saját küldetése és saját jellege szerint — annak érdekében, hogy felfedezzék a legjobb gyakorlatokat e kényes feladat végrehajtására, döntő lépés annak biztosítása érdekében, hogy a kormányok akarata elérje az áldozatokat közvetlenül és azonnal, állandóan, hatékonyan és konkrétan.
(Ferenc pápa: Üzenet a „Szent Márta Csoport által szervezett, emberkereskedelemről szóló konferencia résztvevőihez. 2015. október 28.)

40. Jóllehet a katolikus egyház jelentős előrelépést tett intézményei hatékony összehangolása terén, javításra van még lehetőség. Az egyházon belül a püspöki karok, az egyes egyházmegyék, a szerzetesrendek és a katolikus szervezetek szorosabb együttműködése hatékonyabbá tenné a már meglévő kezdeményezéseket az emberkereskedelem ellen, és újakat is teremtene. Hasznos lenne együtt dolgozni más keresztény felekezetekkel és közösségeikkel, valamint együttműködni más vallások követőivel.

A bizalmon és tiszteleten alapuló párbeszéd jó magvakat teremhet, melyek barátsággá és együttműködéssé csírázhatnak sok területen, különösen is a szegények, a kicsinyek, az idősek szolgálatában, a bevándorlók befogadásában, a kirekesztettekkel való törődésben. Együtt tudunk haladni, ha gondját viseljük egymásnak és a teremtett világnak.
(Ferenc pápa: Vallásközi általános kihallgatás a „Nostra aetate” zsinati nyilatkozat kihirdetésének 50. évfordulóján, 2015. október 28.)

Ezenkívül az egyházak közötti együttműködés a származási országokban, ahová az emberkereskedelem túlélői visszatérnek, javíthatja a re- integrációs programokat.

9. AZ EMBERKERESKEDELEM TÚLÉLŐINEK TÁMOGATÁSA

41. Az emberkereskedelem túlélőinek visszailleszkedése a társadalomba - tekintettel az elszenvedett traumákra - nem egyszerű kérdés.

A humanitárius dolgozók feladata [...] hogy befogadást, emberi melegséget és szabadulási lehetőséget kínáljanak az áldozatoknak.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelemről rendezett nemzetközi konferencia résztvevőihez, 2014. április 10.)

Többszörös igényeik fizikaiak, pszichológiaiak, szellemiek és spirituálisak; gyógyulásra szorulnak a traumából, a megbélyegzettségből és a társadalmi elszigeteltségből.

Hangsúlyozom, olyan emberi személyekről van szó, akik szolidaritásra és támogatásra szorulnak, akiknek sürgős beavatkozásra, de mindenekelőtt megértésre és jóságra van szükségük.
(Ferenc pápa: Beszéd az Elvándorlók és Vándorlók Lelkipásztori Gondozásáért Felelős Pápai Tanácsa plenáris ülésének résztvevőihez, 2013. május 24.)

Az egészségügyben dolgozóknak gyakran speciális képzésre van szükségük, hogy fel tudják ismerni az emberkereskedelem tüneteit és kezelni tudják annak sajátos, többdimenziós következményeit. Sok gyakorlati nehézség van. Az áldozatoknak segítségre van szükségük ahhoz, hogy vissza tudják fizetni adósságaikat, lakhatást kapjanak, új készségeket szerezzenek, megfelelő munkát találjanak és azt meg is tudják tartani. Mégis az emberkereskedelem túlélőit általában elhanyagolják, elutasítják és büntetik - vagy egyenesen bűnbakká teszik -, mintha az ő hibáik lennének azok a megalázó tevékenységek, amelyek végzésére kötelezték őket.

42. Az államoknak programokat és mechanizmusokat kell kidolgozniuk vagy meglévőket kell továbbfejleszteniük az áldozatok védelmére, rehabilitációjára és újbóli beilleszkedésére, az emberkereskedőktől lefoglalt gazdasági erőforrásokat pedig el kell osztani közöttük.

Az áldozatok az elsők, akiknek rehabilitációra és a társadalomba való visszailleszkedésre szükségük van. - Az egész társadalomnak növekednie kell ennek tudatosságában, különös tekintettel a nemzeti és a nemzetközi jogszabályokra, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az emberkereskedők átadását az igazságszolgáltatásnak és a jogtalan nyereség befektetését az áldozatok rehabilitációjára.
(Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelemről és a szervezett bűnözésről szóló bírói csúcstalálkozón. 2016. június 3., és Beszéd a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésének résztvevőihez. 2015 április 18.)

A lakhatás és a megfelelő munka fontos prioritások, csakúgy, mint az, hogy az áldozatok hozzáférjenek a szociális munkások, pszichológusok, pszichoanalitikusok, ügyvédek, orvosok, kórházi sürgősségi személyzet és más szakemberek által nyújtott szolgáltatásokhoz. Mindez megfelelő képzést igényel a segítők számára, mely lehetővé teszi, hogy felismerjék és kielégítsék az emberkereskedelem áldozatainak összetett igényeit. Ha a túlélők inkább az érkezési országban akarnak maradni, akkor szükségük van arra, hogy hozzáférjenek a felsőoktatáshoz, valamint olyan programokhoz, amelyek a társadalmi és a munka világába történő beilleszkedésüket segítik.

Az alapválasz az, hogy lehetőséget teremtünk az átfogó emberi fejlődésre, kezdve a minőségi oktatással: ez a kulcsfontosságú, a minőségi oktatás kora gyermekkortól kezdve, később pedig új fejlődési lehetőségeket kell teremtenünk a munka révén. Oktatás és munka.
(Ferenc pápa: Videoüzenet a modern rabszolgaságról rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez, 2018. május 7.)

Ki kell dolgozni a családegyesítési eljárásokat.

Sosem szabad elhanyagolni az integrációs folyamat családi dimenzióját.
(Ferenc pápa: Beszéd a „migrációk és béke" kérdésköréről rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez, 2017. február 21.)

A foganatosított gyakorlati intézkedésektől függetlenül, a túlélők mindenekelőtt emberek, és mindig azt kell érezniük, hogy a legnagyobb tisztelettel bánunk velük.

43. Ferenc pápa arra kéri azokat a helyi egyházakat, szerzetesrendeket és katolikus ihletésű szervezeteket, amelyek támogatási programokat indítottak az emberkereskedelem áldozatainak megsegítésére, hogy fokozzák, hangolják össze és tegyék szakszerűvé erőfeszítéseiket, a többi szereplőt pedig emlékeztessék felelősségükre.

Szeretném felhívni a figyelmet arra a hatalmas, csendes munkára, amelyet számos, főként női szerzetesrend végez évek óta az áldozatok érdekében.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös. 48. világnapjára, 2014. december 8.)

Az egyház elkötelezetten dolgozik azon, hogy növelje annak tudatosságát, hogy egyre nagyobb szükség van e bűncselekmények áldozatainak megsegítésére, kísérni kell őket a társadalomba való visszailleszkedésben és emberi méltóságuk helyreállításának útján. Az egyház hálás minden erőfeszítésért, amely az isteni irgalom balzsamát vitte a szenvedőknek, mert ez nélkülözhetetlen lépést jelent az egész társadalom gyógyulásának és megújulásának útján is.
(Ferenc pápa: Beszéd a „Szent Márta Csoport" tagjaihoz, 2018. február 9.)

A pasztorális munkatársaknak, akik az emberkereskedelem áldozatainak szolgálatába állnak, mindig emlékezniük kell annak fontosságára, hogy odafigyeljenek azok lelki igényeire, ismerjék fel a hit gyógyító erejét, mely a katolikus hívők számára különösen az eucharisztiában és a kiengesztelődés szentségében működik.

Az egyháznak az a feladata [...], hogy mindenki számára megmutassa az utat a megtérésre, amely megváltoztatja azt, ahogy embertársunkra tekintünk, és azt eredményezi, hogy a másikban, bárki legyen is az, az emberségben fivérünket és nővérünket látjuk, s felismerjük az igazságban és szabadságban megmutatkozó, veleszületett méltóságát.
(Ferenc pápa: Üzenet a béke 2015-ös, 48. világnapjára. 2014. december 8.)

Isten irgalmas szeretetén keresztül a hívők azok megtéréséhez és rehabilitációjához is hozzájárulhatnak, akik az emberkereskedelemért felelősek.

Mi, keresztények, hisszük és tudjuk, hogy Krisztus feltámadása a világ igazi reménye, amely nem csal meg. A búzaszem ereje ez, a szeretető, mely alászáll, és a végsőkig odaajándékozza magát, és amely valóban megújítja a világot. Ez az erő ma is termést hoz történelmünk göröngyei között, melyet oly sok igazságtalanság és erőszak jellemez. A remény és a méltóság gyümölcsét termi ott, ahol nyomor és kirekesztés uralkodik, ahol éhezés és munkanélküliség van, a menedékkérők és a menekültek között - akiket oly sokszor elvet a mostani leselejtezési kultúra -, a drogkereskedelemnek, az emberkereskedelemnek és korunk rabszolgaságainak áldozatai számára.
(Ferenc pápa: Urbi et Orbi üzenet, húsvét. 2018. április 1.)

10. A REINTEGRÁCIÓ ELŐMOZDÍTÁSA

44. Amint az emberkereskedelem áldozatai kiszabadulnak és hazatelepítik őket származási országukba, egy visszailleszkedési folyamatnak kell elkezdődnie; de az ezt célzó nemzeti és nemzetközi programok meglehetősen ritkák. Az a kevés, amely létezik, csak a gyors és kötelező hazatelepítést tartalmazza anélkül, hogy figyelembe vennék a hazatérés akadályait, sőt veszélyeit. A célországoknak eleget kell tenniük az emberkereskedelem áldozataival szembeni felelősségüknek: az esetleges hazatérés előtt tartózkodási engedélyt, speciális pszichológiai segítségnyújtást és megélhetésükhöz alternatív módszereket kell felajánlaniuk.

45. Az emberkereskedelmet túlélők visszatérésének származási helyükre - legyen az hazatelepítés vagy átköltöztetés saját országukon belül - soha nem szabadna kötelezőnek lennie. Mindenesetre az emberkereskedelem túlélőinek, akik a hazatérés mellett döntenek, a lehető legnagyobb támogatást kell nyújtani. „A kevésbé fejlett országokban, melyekből az áldozatok többsége származik, hatékonyabb mechanizmusokat kell kidolgozni az emberkereskedelem megelőzésére és az áldozatok rehabilitációjára.”[29] Biztosítani kell a biztonságos visszatérést, a megfelelő segítséget a származási helyen és a hatékony védelmet az emberkereskedelem hálójába való visszaesés ellen, valamint az emberkereskedők esetleges megtorló tevékenysége vagy fenyegetése ellen. A túlélők és családtagok támogatását segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés is lehetővé kell tenni. Nagyon fontos az áldozatok munkára való felkészítése, illetve a foglalkoztatáshoz való hozzáférés biztosítása számukra.

Azok számára, akik vissza akarnak térni hazájukba, hangsúlyozom, hogy kialakíthatnának programokat munkahelyi és társadalmi beilleszkedésük számára.
(Ferenc pápa: Üzenet az elvándorlók és menekültek 2018-as világnapjára. 2018. január 14.)

Teljes visszailleszkedés nélkül az emberkereskedelem szörnyű ciklusa nem szakad meg; a megbélyegzés és a szenvedés sem ér véget. Az emberkereskedelmet túlélők nem fogják visszanyerni integritásukat, és nem kapják meg annak lehetőségét, hogy azon jogoknak és méltóságnak megfelelő életet éljenek, melyeknek birtokosai.

46. Az emberkereskedelem túlélői reintegrációs programjainak mindig tartalmazniuk kell a spirituális dimenziót, mint az átfogó emberi fejlődés alapvető elemét, mely végső céljukat képviseli. Ezt a spirituális dimenziót teljes mértékben be kell építeni minden katolikus vagy felekezeti ihletettségű szervezet tevékenységébe, mely nagylelkűen áll az emberkereskedelem túlélőinek szolgálatába.

BEFEJEZÉS

47. „Mindig nagy fájdalommal töltött el azoknak a helyzete, akik az emberkereskedelem különböző formáinak áldozatává lettek. Szeretném, ha meghallanánk Isten kiáltását, aki mindnyájunktól kérdezi: »Hol van testvéred?« (Tér 4,9). Hol van rabszolga testvéred? [...] Sokféleképpen lehetünk bűntársak. A kérdés mindenkihez szól!”[30]

A szentatya imádkozik, hogy „Isten megszabadítsa mindazokat, akiket az emberkereskedelem fenyegetett, akiknek az sérüléseket okozott, bántalmazást hozott, és nyújtson vigasztalást az Úr azoknak, akik túlélték ezt az embertelenséget.” Felhívást tesz közzé, „hogy mindannyian nyissuk ki szemünket, lássuk meg azok nyomorúságát, akiket teljesen megfosztottak méltóságuktól és szabadságuktól, és halljuk meg segélykiáltásukat”.[31]

Reméljük, hogy Ferenc pápa fentebb említett bátorításaival és buzdításaival összhangban: ez a Pasztorális irányelvek az emberkereskedelemről című dokumentum vonatkozási keretként szolgálhat az összes olyan tevékenység megtervezéséhez, kialakításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez, mely azt a fontos és sürgős célkitűzést kívánja elérni, hogy legyőzze az emberkereskedelmet. Noha a közvetlen cél az emberkereskedelem csapdájába esett összes személy kiszabadítása és rehabilitációja, a végső cél ennek a végtelenül gonosz és aljas, megtévesztéssel, fondorlattal, birtoklással és kizsákmányolással működő vállalkozásnak a lerombolása és felszámolása. «Ehhez a hatalmas munkához, mely bátorságot, türelmet és kitartást igényel, a társadalmat alkotó szereplők közös és globális erőfeszítésére van szükség. Az egyházaknak is erre kell irányítaniuk erőfeszítéseiket.”[32]

IMÁDSÁG

Mindenható Atyánk, köszönjük Bakhita Szent Jozefina példáját
Bakhita Szent Jozefina, téged gyermekként rabszolgává tettek; eladtak és megvásároltak: kegyetlenül bántak veled.
Kérünk, Járj közben mindazokért, akik az emberkereskedelem és a rabszolgaság foglyai, hogy kínzóik visszaadják szabadságukat, és ez a gonoszság eltöröltessen a föld színéről.
Bakhita Szent Jozefina, amikor visszakaptad szabadságodat, nem engedted, hogy az elszenvedett kínok határozzák meg életedet. Ehelyett a Jóság és a nagylelkűség útját választottad.
Segítsd azokat, akiket a kapzsiság és a kéjvágy elvakít, és akik lábbal tiporják fivéreik és nővéreik Jogait és méltóságát!
Segítsd őket a gyűlölet láncainak szétszakításában, emberségük újra felfedezésében, Jóságod és nagylelkűséged utánzásában!
Kedves Bakhita Szent Jozefina, szabadságod Krisztushoz és az egyházhoz vezetett téged. Isten aztán kanossziánus szerzetesnőként szerzetesi életre hívott.
Hivatásodban a jótékony szeretet, az irgalmasság és az örvendező szelídség példája voltál.
Segíts követnünk példádat, különösen akkor, amikor hajlunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjunk másokat, hogy ne segítsünk nekik, elutasítsuk őket, vagy egyenesen, hogy sanyargassuk és kihasználjuk őket.
Járj közben értünk, hogy Krisztus örömteli Jelenléte betöltse szívünket úgy, ahogyan a tiedet betöltötte!
Ó, szeretet Istene, ragyogtasd irgalmasságod fényét erre a szomorú világra! Törjön be fényed oda, ahol a legmélyebb sötétség uralkodik!
Hozzon szabadulást az ártatlanoknak, akikkel visszaélnek, és akik erőszakot szenvednek! Térítsd meg a gonoszokat, akik elnyomják és fogságban tartják őket!
Adj erőt mindnyájunknak, hogy növekedni tudjunk az irántad, a felebarátaink és a közös otthonunk iránt tanúsított szeretet igazi szabadságában!
Ámen.

---

További segédanyagok és feldolgozható szempontok az Elvándorlók és Menekültek Részleg weboldalán, a „Tratta dl esseri umani e schiavitu” [Emberkereskedelem és rabszolgaság] menüpontban találhatók: https://migrants-refugees.va/it/tratta-di-esseri-umani-e-schiavitu/.
Ha bármilyen észrevételt tenne vagy kérdése van az irányelvekkel kapcsolatban, vagy ha meg szeretne osztani történeteket és fényképeket a témához kapcsolódó tevékenységekről, kérjük, írjon az címre.


Hálózati tevékenységünk egy fontos gyümölcsét tartja kezében a téma iránt érdeklődő kedves olvasó. Nagy elismeréssel és köszönettel tartozunk szerzetes elöljáróinknak, akik felismerve az emberi kizsákmányolás és kihasználás legújabb kori sokakat elgondolkodtató és néhányunkat tettekre sarkalló kihívásait, lehetővé teszik számunkra, hogy különböző szerzetesi közösségek képviseletében együtt keressük a figyelemfelhívás, prevenció, konkrét segítségnyújtás és hálózatépítés lehetőségeit.

A Ferenc pápa megnyilatkozásait összefoglaló Pasztorális Irányelvek az emberkereskedelemről című kiadvány magyar nyelvre fordításáért hálával tartozunk Tőzsér Endre piarista szerzetesnek, Mézinger Gabriella SJC testvérnek pedig azért, mert konkrét tapasztalatai alapján segített a szöveg lektorálásában. A nyomdai előkészítésért hála Geiszelhardt Júlia grafikusnak, akivel jezsuita testvéreink révén dolgozhatunk együtt. Végül köszönetünket fejezzük ki a Magyar Rendfőnöknői Konferencia és a Renovabis nagylelkű anyagi támogatásáért.
Budapest, 2019. október 18-án, az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napján
Légrádi Gabriella keresztes nővér a Solwodi Hungary Egyesület elnöke.

ELVÁNDORLÓK MENEKÜLTEK ÁTFOGÓ EMBERI FEJLŐDÉS DIKASZTÉRIUMA ELVÁNDORLÓK ÉS MENEKÜLTEK RÉSZLEG 00120 VATIKÁNVÁROS Palazzo San Calisto

---

Jegyzetek:
[1] Ferenc pápa: Üzenet az EBESZ [Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet] konferenciájának résztvevőihez, 2017. április 3.
[2] Ferenc pápa: Angelus, 2017. július 30.
[3] Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelemről rendezett nemzetközi konferencia résztvevőihez. 2014. április 10.
[4] Ferenc pápa: Üzenet a béke világnapjára. 2015. január 1.
[5] Ferenc pápa: Beszéd az ENSZ [Egyesült Nemzetek Szervezete] közgyűlésének tagjaihoz. 2015. szeptember 25.
[6] Michael Czerny jezsuita atyát Ferenc pápa 2019. október 4-én püspökké szentelte, október 5-én pedig bíborossá nevezte ki - a fordító
[7] Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez. 2018. február 12.
[8] „Emberkereskedőn” ebben a Pasztorális irányelvek című dokumentumban azt a bűnözőt érjük, aki embereket toboroz, szállít vagy kihasznál emberkereskedelem céljából. Ebben Az Egyesült Nemzetek keretében a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (Palermói jegyzőkönyv) magyar változatának szóhasználatát követjük. [Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid-A0600102.TV]
[9] Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelemről rendezett nemzetközi konferencia résztvevőihez. 2014. április 10.
[10] Ferenc pápa: Beszéd az új nagykövetekhez megbízólevelük átadásának alkalmából, 2013. december 12.
[11] Ferenc pápa: Laudato si' enciklika, 2015. május 24., 65; Katolikus egyház katekizmusa, 357.
[12] II. János Pál Pápa: Christifideles laici szinódus utáni apostoli buzdítás, 1988. december 30., 5.
[13] Ferenc pápa: Beszéd az emberkereskedelem elleni 4. reflexiós és imanap résztvevőihez. 2018. február 12.
[14] 2018. december 12-én Az Egyesült Nemzetek keretében a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvét (https://www.ohchr.org/en/professionalinterest/pages/protocoltraffickinginpersons.aspx) 173 tagország ratifikálta. A Szentszék még nem folyamodott ehhez az eszközhöz.
[15] Lásd 3. cikk, a)
[16] Lásd 3. cikk, c)
[17] ENSZ: A migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyv. 2000. 3. cikk.
[18] Többek között: www.caritas.org; www.coatnet.org, www.osce.org/secretariat/trafficking.
[19] II. János Pál pápa: Üzenet a béke 1990-es, XXIII. világnapjára, 1989. december 8.. 13. és Ferenc Pápa: Laudato si' enciklika, 2015. május 24. 222.
[20] E téren a Pápai Tudományos Akadémia és a Pápai Társadalomtudományi Akadémia hosszú távú erőfeszítéseket tesz - állami és nem állami szereplőkkel, valamint nemzetközi és nemzeti intézményekkel karöltve - annak érdekében, hogy tanulmányozza a jelenséget, valamint hogy találkozókat és csoportokat szervezzen ennek a borzalmas bűncselekménynek a felszámolására.
[21] XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate enciklika. 2009. június 29., 45.
[22] XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate enciklika, 2009. június 29., 25.
[23] XVI. Benedek pápa: Beszéd a fiatalok fogadási ünnepségén Barangarooban, 2008. július 17.
[24] Gyermekek jogairól szóló egyezmény, 3. cikk.
[25] Paul R. Gallagher: Felszólalás az áldozatok védelméről és segítéséről, 2017. szeptember 28.
[26] Lásd még: Laudato si' enciklika, 2015. május 24., 123.
[27] XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate enciklika. 2009. június 29., 66.
[28] Igazságosság és béke pápai tanácsa: Az üzleti vezető hivatása. Gondolatok, Sapientia Főiskola Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban Képzés - ÉrMe Üzleti Hálózat, Budapest. 2014, 46. pont.
[29] II. János Pál pápa: Levél Jean-Louis Tauran érseknek „A 21. század rabszolgasága: az emberi jogok dimenziója az emberkereskedelemben” című nemzetközi konferencia alkalmából. 2002. majus 15.
[30] Ferenc pápa: Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 2013. november 24., 211.
[31] Ferenc pápa: Üzenet Anglia és Wales püspöki karának az élet napja alkalmából, 2018. június 17.
[32] Ferenc pápa: Videoüzenet a modern rabszolgaságról rendezett nemzetközi fórum résztvevőihez, 2018. május 7.

---