A vallásszabadság közvetlenül az emberi méltóságban gyökerezik. A vallás a legszemélyesebb közösségi ügy, közügy. A vallásos emberek egyszerre tagjai egyházuknak és polgárai a magyar hazának. A kettő szembeállítása természetellenes, skizofrén állapot. A kettő harmóniája a természetes, az értékgazdagodás lehetősége. Az európai, s így a magyar kultúra is elszakíthatatlanul a keresztény civilizációra épül. A Kormány tisztelettel ismeri el a történelmi egyházak munkáját a nemzet életében, és számít azok szolgálatára lelki, szellemi, erkölcsi, kulturális, oktatási-nevelési, szociális téren. Ezért feladatának tartja az egyházak szabadságának biztosítását mind törvényi, mind anyagi tekintetben. Az egyházak tényleges szabadságához elengedhetetlen anyagi függetlenségük, müködőképességük biztosítása.
A Kormány kötelessége biztosítani a szabad véleménnyilvánításhoz való jog gyakorlását, valamint azt, hogy a vallásos meggyöződés kinyilvánítása, a teljes életvitelben való követés tanítása az egyéni meggyöződés szabadsága lehessen.
A Kormány egyik legfontosabb célja a jelenlegi hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. Fontos, hogy amennyiben az egyházak lakossági igény alapján közfeladatot vállalnak át, akkor ténylegesen kapják meg ugyanazt a támogatást, mint ahasonló állami vagy önkormányztai intézmények. Ennek az elmaradása esetén nemcsak az állami, önkormányzati illetve egyházi intézmény között tesznek különbséget, hanem vallási alapon gyerek és gyerek, beteg és beteg, állampolgár és állampolgár között, ami a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütközik.
A vallásos emberek adófizető polgárok, adóforintjaik segítik fenntartani az állami és önkormányzati intézményeket. Ha a közfeladatokat átvállaló egyházi intézmények a vallásos embereket külön terhelik, akkor valójában kettős adófizetésre vannak kényszerítve. A Kormány ugyanolyan támogatásban fogja részesíteni az egyházak közfeladatokat átvállaló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, karitatív intézményeit, mint a hasonló tevékenységet végző állami és önkormányztai intézményeket.
A Kormány az egyházi ingatlanoknál a korábbi kötelezzetségek és szerződések maradéktalan betartásával törekszik a mielőbbi tulajdonrendezésre.
A Kormányt alkotó politikai pártok üdvözölték az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást és tudomásul vették a megállapodásban foglalt, a személyi jövedelemadó 1%-ának átutalására vonatkozó konstrukciót. Az így befolyó összegek azonban nem mutatják egy adott egyház, vallási közösség tényleges társadalmi támogatottságát, hanem pusztán a magasabb jövedelemmel rendelkező rétegek általi kedveltséget. Az "1%-os modell"-ből a nyugat-európai gyakorlattal ellnetétben, a nyugdíjasok, a fiatal értelmiségiek, tehát a történelmi egyházak híveinek jelentős részét adó társadalmi csoportok valójában ki vannak zárva, hiszen ők életállapotukból következően nem, vagy alig fizetnek személyi jövedelemadót. Ezért a kiegészítő támogatásoknál nem az adott egyház, vallási közösség részére juttatott összeg nagyságát, hanem a rendelkezők számát kell alapul venni . A Kormány keresi a megoldást, a konstrukció kiszélesítésére a létszámarányos elosztás irányába, hogy a SZJA-t nem fizető állampolgárok is részt vegyenek az adóbevételből származó közpénzek elosztásában.
A Kormány rendezni fogja a hittanórák finanszírozását a többi fakultatív tárgyhoz hasonló finanszírozási garanciák útján. Szorgalmazza, hogy a hittan fakultatív alapon, de védett időben kerüljön oktatásra.
A protestáns egyházak felépítéséből következően az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás járadékkonstrukciója számukra nem megfelelő. Ezért a protestáns egyházak és a MAZSIHISZ részére a Kormány, velük együttmüködve belső egyházfelépítésüknek megfelelő konstrukciót dolgoz ki.
A református egyháznak komoly hátrányt okozott a hiéleti támogatás rendszerének változása. A létszámarány mellett a feladatvállalás nagyságát vették figyelembe, ezek után a közegyházi feladatok ellátását a pénzben visszakért ingatlanok értékéből képzett járadékkal kivánták biztosítani. A protestáns egyházaknak azonban aránytalanul kevés ilyen ingatlanuk van. Ezen túlmenően a vagyon nem a közegyházé, a Zsinaté, hanem az egyes egyházközségeké, így a kapott járadék is az egyes egyházközségeket illeti. Ebből viszont nem fedezhetők közegyházi feladatok. Ezért a Kormány fontosnak tartja a református egyházzal is megkötendő mielőbbi megállapodást, a gondot okozó kérdések megnyugtató rendezését.
A jelenlegi egyházalapításokra vonatkozó szabályozás méltatlan helyzetet termet a valódi egyházak számára. Vallási, vagy önmagukat vallásinak nevező csoportok "egyházként" történő megjelenésével ma elégséges feltétel száz fő, ráadásul tényleges tartalmi kontroll nélkül. A vallási közösségek egyházként való megnevezését és müködését tényleges társadalmi támogatottsághoz vagy történelmi honossághoz kell kötni.
A Kormány az egyházi személyek társadalombiztosítási nyugdíját a többi állampolgár nyugdíjához hasonló méltányossággal állami költségvetésből kívánja biztosítani.
A Kormány az ezeréves évforduló ünnepére előkészülendő, erőfeszítéseket tesz - beleértve a legfontosabb egyházi épületek felújítását is - a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének méltó megünneplésére.
Tekintettel arra, hogy az egyházak, illetve az egyházi
fenntartású intézmények tevékenysége
különböző szaktárcák felelősségi
területéhez tartozik, szükséges, hogy az érintett
minisztériumok feledatkörében megjelenjen az egyházakkal
kapcsolatos feladatok ellátása, és létrejöjjenek
a feladat által igényelt szervezeti egységek. A Kormány
sürgősen megteszi az ehhez szükséges kormányrendelet-módosításokat.
Az Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkárságának a feladatköre az Alkotmány, az 1990. évi IV. törvény, az 1997. évi CXXIV. törvényből következően a magyarországi és nem magyarországi egyházakkal való kapcsolattartás, (utóbbi esetben az illetékes központi közigazgatási szervekkel együttmüködve) a területből következő jogszabályok, határozatok előkészítése, a költségvetési törvény vonatkozó részeinek előkészítése, a szükséges jogértelmzési feladatok ellátása és végrehajtása, továbbá az 1991. évi XXXII. törvény alapján a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezéséből fakadó feladatok ellátása.
A kormányzati struktúra átalakítása
következtében a Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkársága
közvetlen irányítását jelenleg a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes
államtitkára látja el.
Egyházpolitikai célkitűzések eddigi lépései
1998. december hónapban aláírásra kerültek a protestáns egyházakkal kötött ún. járadék megállapodások (a protestáns egyházakat jellemző sajátosságok figyelembe vételével), így, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, valamint a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségével kötött megállapodás.
Folyamatosan történik az egyházankénti ingatlanrendezési jegyzékek Kormány elé terjesztése az 1991. évi XXXII. tv. alapján (A Magyar Katolikus Egyház vonatkozásában elkészült, a kormány elfogadta ,1046/1999. V.5 Korm, a többi egyház esetében folymatosak a jegyzéket előkészítő egyzeztető bizottsági tárgyalások), 1999. szeptemberre elkészülnek. Ezzel összefüggésben a következő költségvetési évben az egyházi ingatlanrendezésre fordítandó költségvetési előirányzat további növelése, majd ennek a szintentartása szükséges ahhoz, hogy az ingatlanrendezés a hatályos törvényi előirások szerint 2011-ig valóban befejeződjék.
Folyamatos továbbá az előkészület a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. módosítására vonatkozó javaslat kidolgozására. Ez kétharmados jogalkotási tárgy, így várhatóan módosítása csak körültekintő előkészítés alapján vihető keresztül.
Az 1999. évi költségvetés a rendszerváltás óta egyházpolitikai szempontból a legkiegyensúlyozottabbnak tekinthető, azzal az egyházak többsége elégedett. A költségvetés részéről 1999-től ismét elismert és támogatott feladat a hittanoktatás támogatása.
Megkezdődött a komplexen az egyházakra vonatkozó jogértelmezési, jogalakalmazási tanulmányok elkészítése-összeállítása a további teendők EU csatlakozással is összefüggő meghatározása érdekében, pl.: a közoktaás, a felsőoktatás, a hadkötelezettség, az egyházfinanszírozás, az egyházak közfeladatellátó tevékenységével és azokból következő társadalombiztosítási stb. területek elemzése tekintetében.
Továbbra is folytatódik a Vatikán-Magyar Kormány képviselőiből, delegáltjaiból álló egyztető fórum, a "vatikáni" katolikus megállpodásból következő jogharmonizációs ágazati feladatok áttekintése tárgyában(oktatási-, kulturális-, gyüjteményi intézmények, stb.).
Komplex javaslat kidolgozása a határon
túli magyar testvéregyházak magyarországi ingatlanigényeinek
kezelésére.
Az Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkársága által küldött anyagok alapján.
