Nagyon Tisztelendő Főrabbi Urak!
Nagy tisztelettel teszek ma látogatást itt, és köszönöm, hogy a Hechal Shlomoban fogadnak engem. Ennek a látogatásnak egyedülálló jelentősége van, mely – remélem és imádkozom érte – elmélyíti a kapcsolatot a keresztények és a zsidók között, s elvezet a vallási örökségeink közötti történeti és teológiai kapcsolatok mélyebb megértéséhez.
Én magam mindig azok közé akartam tartozni, akik mindkét részről azon fáradoznak, hogy felül tudjunk emelkedni az előítéleteken és biztosítani tudjuk a zsidók és keresztények közös lelki örökségének egyre teljesebb és tágabbkörű megértését. Megismétlem azt, amit a római zsidó közösségnél tett látogatásom alkalmával mondtam, ti. hogy mi keresztények elismerjük, hogy a zsidó vallási örökség része a hitünknek: „idősebb testvéreink vagytok” (Találkozás a római zsidó közösséggel 1986. ápr. 13-án, 4. p.). Reméljük, hogy a zsidó nép elismeri, hogy az Egyház teljességgel elítéli az antiszemitizmust és rasszizmus minden fajtáját, mert gyökerében ellenkeznek a kereszténység alapelveivel.
Együtt kell működnünk egy olyan jövőért, melyben nem lesz többé zsidóellenesség a keresztények között és keresztényellenesség a zsidók között.
Sok közös dolgunk van. Együtt sokat tehetünk a békéért, az igazságosságért, s egy testvériesebb és emberibb világért.
Az ég és föld Ura vezessen minket a kölcsönös tisztelet és a
mindenki javára történő együttműködés új korszakába! Köszönöm.
2000. március 23.
