A szárnyashajó 19.45-kor kötött ki
a Vigadó téri mólónál, ahonnan pápamobil hozta a Szentatyát a
Parlament főbejáratához.
A kapuban Göncz Árpád elnök úr fogadta, majd felkísérte a Vadász-terembe, ahol bemutatta családjának tagjait, s a Pápa vele folytatott négyszemközti beszélgetést. Ennek végeztével az Elnök úr a Pápát átkísérte a Delegációs terembe, ahol Antall József miniszterelnök úr várta, bemutatta családja tagjait, majd szintén négyszemközt beszélt a Pápával. Ezt követően a Miniszterelnök úr bemutatta a Pápának a kormány tagjait, majd ő és az Elnök úr kísérte le a Pápát a kapuhoz, ahonnan a Szentatya a következő szavakat intézte az egybegyűltekhez:
A Parlament lépcsőjéről az első szavak magyarul hangzottak el:
Dicsértessék a Jézus Krisztus! – Mindörökké ámen!
Kedves Magyar Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, akik itt a Parlament előtt összegyűltetek. Hálát adok Istennek azért, hogy eljutottatok az igazi szabadsághoz, mégpedig vérontás nélkül. A szeretet Istenének áldását kérem rátok, hogy életetek legyen és egyre bőségesebben legyen. Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Mindenekelőtt szeretném elnézéseteket kérni a rossz magyar kiejtésemért. Minden magyarnak, s főként a fővárosiaknak meg kell bocsátaniuk nekem ezért. Úgy mondják, hogy a lengyel és a magyar unokatestvérek. S ez igaz, mert bebizonyosodott a történelem különböző időszakaiban, igaznak bizonyult ez a rokoni kötelék. De a nyelvet tekintve én nem vagyok jó unokatestvér. De biztosítalak titeket, hogy amire lehetőségem volt, azt megtettem. Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk. Ez azonban jó jel is lehet a magyarok számára. Mindazok, akik ezt a nyelvet beszélik, megtalálják azt a szűk kaput is, amelyik a mennyországba vezet. Ez egy jó prófécia számotokra. Én mindenesetre kívánom nektek, hogy lépjetek át a mennyek országának kapuján.
Először járok Magyarországon, és máris meg kell mondanom, hogy csodálom természeti és építészeti szépségeiteket; ezeket a nagyszerű épületeket, mint például a Parlament, amely előtt most állunk, amely országotok szuverenitásának a jelképe.
Most szeretnélek mindnyájatokat megáldani: az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében! És remélem, hogy látogatásom végén már magyarul tudom adni rátok ezt az áldást.
A kapuban Göncz Árpád elnök úr fogadta, majd felkísérte a Vadász-terembe, ahol bemutatta családjának tagjait, s a Pápa vele folytatott négyszemközti beszélgetést. Ennek végeztével az Elnök úr a Pápát átkísérte a Delegációs terembe, ahol Antall József miniszterelnök úr várta, bemutatta családja tagjait, majd szintén négyszemközt beszélt a Pápával. Ezt követően a Miniszterelnök úr bemutatta a Pápának a kormány tagjait, majd ő és az Elnök úr kísérte le a Pápát a kapuhoz, ahonnan a Szentatya a következő szavakat intézte az egybegyűltekhez:
A Parlament lépcsőjéről az első szavak magyarul hangzottak el:
Dicsértessék a Jézus Krisztus! – Mindörökké ámen!
Kedves Magyar Testvéreim!
Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, akik itt a Parlament előtt összegyűltetek. Hálát adok Istennek azért, hogy eljutottatok az igazi szabadsághoz, mégpedig vérontás nélkül. A szeretet Istenének áldását kérem rátok, hogy életetek legyen és egyre bőségesebben legyen. Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Mindenekelőtt szeretném elnézéseteket kérni a rossz magyar kiejtésemért. Minden magyarnak, s főként a fővárosiaknak meg kell bocsátaniuk nekem ezért. Úgy mondják, hogy a lengyel és a magyar unokatestvérek. S ez igaz, mert bebizonyosodott a történelem különböző időszakaiban, igaznak bizonyult ez a rokoni kötelék. De a nyelvet tekintve én nem vagyok jó unokatestvér. De biztosítalak titeket, hogy amire lehetőségem volt, azt megtettem. Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk. Ez azonban jó jel is lehet a magyarok számára. Mindazok, akik ezt a nyelvet beszélik, megtalálják azt a szűk kaput is, amelyik a mennyországba vezet. Ez egy jó prófécia számotokra. Én mindenesetre kívánom nektek, hogy lépjetek át a mennyek országának kapuján.
Először járok Magyarországon, és máris meg kell mondanom, hogy csodálom természeti és építészeti szépségeiteket; ezeket a nagyszerű épületeket, mint például a Parlament, amely előtt most állunk, amely országotok szuverenitásának a jelképe.
Most szeretnélek mindnyájatokat megáldani: az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében! És remélem, hogy látogatásom végén már magyarul tudom adni rátok ezt az áldást.
