Sarutlan Kármelita Nővérek

Mindenszentek Kármel (Magyarszék) Kis Szent Teréz Kármel (Marosszentgyörgy)  A Kármelita Rend eredete a Kármel-hegyen élő remetékre vezethető vissza, akik 1209-ben kaptak Regulát Szent Albert jeruzsálemi pátriárkától. A női ágat mintegy két és félszáz évvel később hozta létre Boldog Soreth János (1394-1471), a rend akkori generálisa, miután a Gueldern-i (Németalföld) beginázs kérte a csatlakozását. V. Miklós pápa 1452-ben adta meg ehhez az engedélyt, és Cum nulla kezdetű bullájával hivatalosan is megerősítette a női ág létrejöttét.

Dona Teresa de Ahumada y Cepeda, vagyis Jézusról nevezett Szent Teréz, 1535-ben lépett be az avilai Megtestesülés Kolostorba. A személyes belső ima egyre növekvő igénye és a kor egyháztörténelmének súlyos problémái (reformáció, missziók) indították Terézt a kármelita életforma radikálisabb megélésére, ami a rend reformjához vezetett. 1562. február 7-én érkezett meg az első reformált („sarutlan”) kolostor alapítását jóváhagyó pápai bréve: ez az avilai Szent József Kolostor volt. Teréz reformjának megfogalmazása, az ún. „Eredeti konstitúció”, 1567-ben készült el. Szent Teréz haláláig még 16 kolostort alapított hazájában. Jelenleg (legutóbb 1997-ben készült statisztika) 5 földrész 82 országában, összesen 809 kolostorban 10 600 sarutlan kármelita nővér él. A legnagyobb számban a következő országokban vannak: Franciaország – 101 kolostor, 1512 nővér, Spanyolország – 99 kolostor, 1282 nővér, Olaszország – 59 kolostor, 852 nővér.

A kármelita lelkiség középpontja az Isten jelenlétében való élet. A Regula minden más tevékenységet az ima köré rendez. Központi gondolata és előírása: „éjjel-nappal az Úr törvényéről elmélkedni és imában virrasztani”. Ez elsősorban a belső imához kötődik, amely által a szerzetes eljut ahhoz, hogy egészen magáénak érezze Isten kegyelmét s minden igyekezetével a lelkek üdvösségén fáradozzon, hogy Máriához hasonlóan a hit, a rendületlen bizalom és a mindennapi hűség által az Üdvözítő Szeretet misztériumának tanújává legyen, és Illés próféta példájára minden ember képviseletében szüntelenül Isten elé álljon könyörgésével. A klauzúra, az önmegtagadás, a hallgatás a kármelita életforma egyéb elemeivel együtt ezt az állandó imát hivatott elősegí-teni. A nővérek általában egyszerű, kétkezi munkát végeznek. Magyarországon az első női sarutlan kármelita kolostort 1891-ben Sopronbánfalván alapította Maria Ignatia nővér (született Lobkowitz Polyxenia hercegnő, gróf Esterházy Móric özvegye) a mayerlingi kármelből érkező szerzetesnők segítségével. Az első perjelnő Az isteni Gondviselésről nevezett Mária Aloisia nővér volt, az első magyar nővérek 1893-bon tettek fogadalmat. A második kolostort Szombathelyen alapította István Gyula püspök 1906-ban. Sopronbánfalváról települtek ide nővérek, így az első perjenő, Jézusról nevezett Mária Johanna Erzsébet nővér is. Végül a harmadik magyar női kármelita közösség Pécsett jött létre 1936-ban. Anyakolostora a szombat-helyi volt, ahonnan öten érkeztek, de Sopronbánfalváról is jött két nővér. A Gyermek Jézusról nevezett Mária Aloisia nővér volt az első perjelnő.

1950-ben a sopronbánfalvi közösséget, 23 nővért, Nyíregyházára evakuálták. A Szombathelyen élő 16 szerzetesnő szintén ide került, míg a 31 pécsi nővért a tiszaújfalui internáló táborba vitték, ahol 1950. június 10-től november 11-ig tartózkodtak. A szétszóratás ideje alatt legtöbbjük fizikai munkából tartotta fenn magát, néhányan külföldi kármelekben folytatták a szerzetesi életet. A pécsi közösség tagjait 1950-től 57-ig a Szentlélekről nevezett Mária Erzsébet anya (született Birnbauer Mária), 1957-től 78-ig Jézus Eukarisztikus Szívéről nevezett Mária Terézia nővér, 1978-tól 91-ig pedig a Kis Jézusról nevezett Mária Teresita Gemma nővér (született Vág Mária) fogta össze. 1991. november 10-én indult újra a kármelita nővérek közösségi élete a pécsi kolos-torban, melynek perjelnője Teresita Gemma nővér lett. A közösségi élet formálódásában jelentős szerepe volt utódának, Urunk Színeváltozásáról nevezett Marie-Elisabeth nővérnek (született Elisabeth Rey) aki 1992-ben missziósnővérként érkezett a Plappeville-i Kármelből, és 1994-ben vette át a közösség vezetését.

A marosszentgyörgyi Kis Szent Teréz Kármelt a magyarszéki Mindenszentek Kármel alapította 2006-ban. Honlapjuk: www.karmelitakolostor.hu 

Egyházjogi státusza: pápai jogú női szerzetes intézmény.
A közösség jogi személy.

A közösség nemzetközi központja:

Casa Generalizia Dei Carmelitani Scalzi

A közösség magyar központja:

Sarutlan Kármelita Kolostor

További információ: Karmelita honlap