Lk 16,1-8 (Szent István Társulati Biblia)
1Aztán a tanítványokhoz fordult: „Egy gazdag embernek volt egy intézője. Bevádolták nála, hogy eltékozolja vagyonát.
2Magához hívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok felőled? Adj számot vagyonomról, mert nem maradhatsz tovább intéző.
3Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek? Uram elveszi tőlem az intézőséget. Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek.
4Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, amikor elcsap az intézőségből.
5Egyenként magához hívatta urának minden adósát. Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak?
6Száz korsó olajjal – felelte. Erre azt mondta neki: Fogd adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet.
7Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával – hangzott a válasz. Fogd adósleveledet – mondta neki –, és írj nyolcvanat.
8Az úr dicsérte a mihaszna intézőt, hogy okosan járt el. – Igen, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 16,1-8 (Káldi-Neovulgáta)
1A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Egy gazdag embernek volt egy intézője, akit bevádoltak nála, hogy eltékozolja a vagyonát.
2Erre magához hívatta és azt mondta neki: »Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem lehetsz tovább az intézőm!«
3Az intéző ezt mondta magában: »Mitévő legyek, hisz uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek.
4Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek a házukba, miután elmozdított az intézőségből.«
5Magához hívta tehát urának minden egyes adósát, és megkérdezte az elsőtől: »Mennyivel tartozol uramnak?«
6Az így felelt: »Száz korsó olajjal.« Erre azt mondta neki: »Fogd adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet!«
7Azután megkérdezte a másikat: »Hát te mennyivel tartozol?« Az így válaszolt: »Száz véka búzával.« Erre azt mondta neki: »Fogd adósleveledet, és írj nyolcvanat!«
8Az úr megdicsérte a hamis intézőt, okosan cselekedett; mert a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 16,1-8 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
1Aztán tanítványaihoz fordult: „Egy gazdag embernek volt egy intézője. Bevádolták nála, hogy eltékozolja vagyonát.
2Magához hívatta tehát és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a vagyonkezelésről. Nem maradhatsz tovább intézőm.
3Az intéző így gondolkodott: mitévő legyek? Uram elveszi tőlem az intézőséget. Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek.
4Tudom már, mit tegyek, hogy befogadjanak házukba az emberek, mikor elmozdít az intézőségből.
5Egyenként magához hívatta ura minden adósát. Az elsőtől megkérdezte: mennyivel tartozol uramnak? Száz korsó olajjal, felelte az.
6Vedd elő adósleveledet, mondta neki, ülj le hamar és írj ötvenet.
7Aztán egy másiktól kérdezte: hát te mennyivel tartozol? Száz mérő búzával, volt a válasz. Vedd elő adósleveledet, mondta neki, és írj nyolcvanat.
8Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt, mert okosan cselekedett. Bizony a világ fiai okosabbak a maguk nemében a világosság fiainál.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 16,1-8 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
1Majd szólt tanítványaihoz is:
1– Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát.
2Hívatta, és így szólt hozzá: „Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár!”
3Erre a sáfár így gondolkodott magában:
3„Mit tegyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek.
4Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, legyen, aki befogad a házába.”
5Egyenként magához hívatta ura adósait. Megkérdezte az elsőtől:
5„Mennyivel tartozol uramnak?”
6Az így felelt: „Száz kanna olajjal.” Erre azt mondta neki: „Itt van az adósleveled, ülj le gyorsan, és írj ötvenet!”
7Azután a másiknak azt mondta: „Te mennyivel tartozol?” Az így válaszolt: „Száz mérő búzával.” Erre így szólt hozzá: „Itt van az adósleveled, írj nyolcvanat!”
8Az úr megdicsérte a hamis sáfárt, hogy eszesen járt el. E világ fiai egymás között eszesebbek, mint a világosság fiai.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 16,1-8 (Káldi Biblia)
1Mondá pedig az ő tanítványinak is: Vala egy gazdag ember, kinek sáfára vala; és ez bevádoltaték nála, mintha eltékozlotta volna az ő javait.
2És eléhíván őt, mondá neki: Mit hallok felőled? adj számot sáfárságodról, mert már nem sáfárkodhatol.
3Mondá pedig a sáfár önmagában: Mit míveljek, hogy ím uram elveszi tőlem a sáfárságot? kapálni nem bírok, koldúlni szégyenlek.
4Tudom, mit cselekedjem, hogy mikor elmozdíttatom a sáfárságból, befogadjanak engem házaikba.
5Egybehíván azért urának minden adósait, mondá az elsőnek: Mennyivel tartozol uramnak?
6Az pedig felelé: Száz tonna olajjal. És mondá neki: Vedd elé számtartó-könyvedet, és ülj le hamar, írj ötvenet.
7Azután kérdé a másikat: Te pedig mennyivel tartozol? Ki felelé: Száz köböl búzával. Mondá neki: Vedd elő leveledet, és írj nyolczvanat.
8És dicséré az Úr a hamisságnak sáfárát, hogy eszesen cselekedett; mert e világ fiai eszesebbek az ő nemökben a világosság fiainál.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
