Jn 6,16-21 (Szent István Társulati Biblia)
Amikor beesteledett, tanítványai lementek a tóhoz, bárkába szálltak, és elindultak a tó túlsó partjára, Kafarnaum felé. Már egészen besötétedett, s Jézus még mindig nem tért vissza hozzájuk. Erős szél támadt, s a tó háborgott. Amikor már eveztek vagy huszonöt-harminc stádiumnyit, látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Megijedtek. De ő bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!” Föl akarták venni a bárkába, ám a bárka nyomban partot ért ott, ahová tartottak.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 6,16-21 (Káldi-Neovulgáta)
Miután beesteledett, tanítványai lementek a tengerre. Beszálltak a bárkába, és elindultak a tengeren túlra, Kafarnaumba. Besötétedett már, de Jézus még mindig nem ment oda hozzájuk. Mivel nagy szél támadt, a tenger háborgott. Amikor mintegy huszonöt vagy harminc stádiumnyira hajóztak, látták, hogy Jézus a tengeren járva a bárkához közeledik, és megrémültek. Ő pedig így szólt hozzájuk: »Én vagyok, ne féljetek!« Fel akarták őt venni a bárkába, de a bárka azonnal a parthoz érkezett, ahová tartottak.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 6,16-21 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
Estefelé lementek tanítványai a tengerhez, bárkába szálltak és elindultak a tenger túlsó partjára, Kafarnaumba. Sötét volt már, és Jézus még mindig nem ment oda hozzájuk. A tenger pedig háborgott, mert erős szél fújt. Amikor mintegy huszonöt-harminc stadium nyira jártak a parttól, látják ám, hogy Jézus a tengeren járva közeledik a bárkához. Megrémültek, de Jézus így szólt hozzájuk: – Én vagyok, ne féljetek! Ekkor fel akarták venni a bárkába, de a bárka egyszeriben odaért a partra, ahová tartottak.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 6,16-21 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
Mikor beesteledett, tanítványai lementek a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon Kafarnaum felé. Már rájuk sötétedett, de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt és a tó háborgott. Mintegy huszonöt-harminc stádiumnyira eveztek már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon megijedtek. De ő bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek.” Föl akarták venni a bárkába, de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen ott, ahová tartottak.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
