Jn 10,31-42 (Szent István Társulati Biblia)
31A zsidók újra köveket ragadtak, s meg akarták kövezni.
32Jézus megkérdezte tőlük: „Láthattátok, mennyi jót vittem végbe Atyám erejéből. Melyik jótettemért akartok megkövezni?” „Nem jótettedért kövezünk meg –
33felelték a zsidók –, hanem a káromlásért, azért hogy ember létedre Istenné teszed magadat.”
34Jézus folytatta: „Hát nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
35Ha már azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten szólt, és az Írás nem veszítheti érvényét,
36akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt, és a világba küldött, azért, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
37Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem.
38De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van, s én az Atyában vagyok.”
39Erre ismét el akarták fogni, de kiszabadult kezük közül.
40Ezután Jézus ismét átment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt.
41Sokan fölkeresték, mert így gondolkodtak: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit mondott róla (Jézusról), az mind igaznak bizonyult.”
42És sokan hittek benne.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 10,31-42 (Káldi-Neovulgáta)
31Erre a zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék.
32Jézus azt mondta nekik: „Sok jótettet mutattam nektek az Atyától, azok közül melyik tettért köveztek meg?”
33A zsidók azt felelték: „Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat.”
34Jézus azt felelte nekik: „Vajon a ti törvényetekben nincs megírva: »Én azt mondtam: Ti istenek vagytok«?
35Ha azokat mondta isteneknek, akikhez az Isten igéje szólt – márpedig az Írás érvényét nem veszti –,
36miképp mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világra küldött: »Káromkodsz!«, mivel azt mondtam: Isten Fia vagyok?
37Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem,
38de ha cselekszem, akkor, ha nekem nem is hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy megtudjátok és belássátok, hogy az Atya énbennem van, és én az Atyában.”
39Erre ismét el akarták őt fogni, de kisiklott a kezük közül.
40Ezután ismét eltávozott a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
41Sokan jöttek hozzá, és azt mondták: „János ugyan semmi csodajelet sem cselekedett, de mindaz, amit János róla mondott, igaz volt.”
42És ott sokan hittek benne.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 10,31-42 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
31A zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék.
32Jézus szemükre vetette: „Sok jót tettem veletek Atyám erejéből, e cselekedetek közül melyikért akartok megkövezni?”
33A zsidók visszavágtak: „Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mert ember létedre Istenné teszed magadat.”
34Jézus megkérdezte tőlük: „Nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
35Ha már azokat is isteneknek mondja az Írás, akikhez Isten igéje szólt, és az Írás nem veszíti érvényét,
36hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: káromkodol, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
37Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem.
38De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.”
39Ismét el akarták fogni, de ő kiszabadult kezeik közül.
40Elment ismét a Jordánon túl arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
41Sokan keresték föl, mert így vélekedtek: „János ugyan semmi csodát sem művelt, de mindaz, amit őróla mondott, igaz volt.”
42És sokan hittek benne.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 10,31-42 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
31Ekkor a zsidók újra köveket gyűjtöttek, hogy megkövezzék.
32Jézus ezt mondta nekik:
32– Atyám sok szép művét mutattam meg nektek. Ezek közül melyik miatt akartok megkövezni?
33A zsidók így feleltek neki:
33– Nem valami szép mű miatt akarunk megkövezni, hanem istenkáromlásért, te ugyanis ember létedre Istenné teszed magad.
34Jézus így válaszolt:
34– A Törvényetekben ugye meg van írva: Én mondtam, istenek vagytok?
35Ha isteneknek nevezte azokat, akikhez Isten igéje szólt – és az Írást nem lehet érvénytelenné tenni –,
36akkor arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött, hogyan mondhatjátok: „Káromkodsz”; mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?!
37Amennyiben nem Atyám műveit viszem végbe, ne higgyetek nekem,
38de ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem is hisztek, higgyetek a műveknek, hogy megtanuljátok és felismerjétek: az Atya énbennem van, és én az Atyában!
39Ekkor ismét el akarták fogni, de ő elmenekült a kezük közül.
40Újra elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol korábban János keresztelt, és ott tartózkodott.
41Sokan mentek hozzá, és ezt mondogatták:
41– János egyetlen jelet sem tett, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt.
42És sokan kezdtek hinni benne.
Ugrás a hivatkozott fejezethezJn 10,31-42 (Káldi Biblia)
31Köveket vőnek föl erre a zsidók, hogy megkövezzék őt.
32Jézus pedig mondá nekik: Sok jótettet mutattam nektek Atyámtól, azok közől melyikért akartok engem megkövezni?
33Felelék neki a zsidók: Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember-létedre Istennek teszed magadat.
34Felelé nekik Jézus: Nincs-e megírva törvényetekben: Én mondottam: istenek vagytok?
35Ha azokat mondotta isteneknek, kikhez az Isten beszéde intéztetett, és az írás föl nem bontathatik:
36a kit az Atya megszentelt és e világra küldött, mikép mondhatjátok róla, hogy káromló: mivel azt mondottam: Az Isten Fia vagyok?
37Ha Atyám tetteit nem cselekszem, ne higyetek nekem;
38ha pedig cselekszem, és ha nekem nem akartok hinni, a tetteknek higyetek, hogy megismerjétek és higyétek, hogy az Atya énbennem vagyon, és én az Atyában.
39Azon valának tehát, hogy őt megfogják, de ő kiméne kezeikből.
40És ismét eltávozék a Jordánon túl ama helyre, hol János először keresztel vala, és ott marada.
41És sokan jövének hozzája és mondák: hogy János ugyan egy csodajelt sem cselekedett,
42azonban a miket János erről mondott, mind igazak voltak. És sokan hivének őbenne.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
