| 1701 | A II. Explanatio Leopoldina kimondja, hogy a visszahódított területekre nem terjed ki az 1681. évi törvény hatálya, vagyis ott a protestánsok nem rendelkeznek szabad vallásgyakorlattal. A végvárak felszámolásával megszűnik a katonák szabad vallásgyakorlata is. |
| 1705 | A II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választó szécsényi országgyűlés a vallásügy terén visszatér az 1608. és 1647. évi törvényekhez, hatályon kívül helyezi az 1681. évi törvényt, a jezsuitákat pedig részlegesen kiűzi az országból. Kimondja, hogy a földesúri jog figyelmen kívül hagyásával a többségi vallást illeti meg a templomhasználat joga. |
| 1707-1708 | Rákóczi fejedelem Brenner Domokos apát útján megkísérli elnyerni a Szentszék támogatását. Ennek ellenére 1709-ben a pápa megsemmisíti Rákóczi egyházi intézkedéseit, a papokat pedig az I. József király (1705-1711) iránti engedelmességre kötelezi. |
| 1711 után | A Rákóczi szabadságharc zavarait követően nagy ütemben indul meg az egész országban a katolikus egyházszervezet újjáépítése. Az elnéptelenedett területek betelepítése növeli a katolikusok arányát a lakosságon belül. |
| 1713 | A római katolikus erdélyi püspök visszakapja 1556-ban elveszített javadalmait, és kormányozhatja egyházmegyéjét. |
| 1715 | Miután III. Károly (1711-1740) 1714-ben kijelenti, hogy az egyházpolitikában visszatér az 1681. és 1687. évi törvényekben meghatározott elvekhez, az országgyűlés szentesíti azt a kialakult gyakorlatot, hogy a felekezeti ügyeket királyi rendeletekkel szabályozzák, és kimondja, hogy a vallásügyi törvények „az uralkodó kegyéből még fenntartandóak”. A protestánsok ettől kezdve csak egyénileg adhatják elő panaszaikat, testületileg nem. |
| 1721 | Az erdélyi román görög katolikusok számára felállítják a fogarasi püspökséget. Székhelye 1738-ban átkerül Balázsfalvára. |
| 1723 | Az országgyűlés a plébánosok megélhetésének javítása végett bevezeti a párbért (a jobbágyok kötelező szolgáltatása a plébánia földjén). |
| 1731 | Az I. Carolina resolutio a keresztség érvényességének vonatkozásában a katolikus püspökök felügyelete alá helyezi a protestáns lelkészeket, továbbá kimondja, hogy a vegyes házasságokat csak katolikus pap előtt lehet megkötni, és a protestánsok házassági ügyeiben is a püspöki szentszékek az illetékesek. Egyúttal a tisztségviselők és a bírósági tanúk számára előírja a katolikus jellegű, ún. dekretális esküt, aminek következtében a protestánsok kiszorulnak a közhivatalokból. |
| 1733 | A szegény plébánosok jövedelmének kiegészítésére (kongrua) az uralkodó az egyházi nagyjavadalmasok befizetéseiből létrehozza a cassa parochorum-ot (funkcióját később a Vallásalap veszi át). |
| 1734 | A II. Carolina resolutio a bírósági tanúkat mentesíti a dekretális eskü letétele alól, egyszersmind kialakítja a protestáns egyházszervezetet (5-5 evangélikus és református szuperintendencia). |
| 1744 után | Az erdélyi románok tömegesen térnek vissza az ortodoxiába. Mivel a mozgalmat nem sikerül megakadályozni, Mária Terézia (1740-1780) 1758-ban felállítja a nagyszebeni görögkeleti püspökséget. |
| 1750 | Padányi Biró Márton veszprémi püspök „Enchiridion” című munkájában a protestánsok vallásgyakorlatának teljes felszámolását követeli. Az állami egyházpolitika változását mutatja, hogy Mária Terézia betiltja a könyvet. |
| 1758 | A Szentszék elismeri Mária Terézia apostoli királyi címét (az okmány szerint a cím nem a főkegyúri jog forrása, csak kitüntetés). |
| 1761 | Barkóczi Ferenc esztergomi érsek elveszi a jezsuitáktól a joghatósága alá tartozó szemináriumok vezetését, és világi papokra bízza azt. |
| 1762 | Kollár Ádám bécsi udvari könyvtáros „Historia diplomatica juris patronatus” című munkájában a Szilveszter bullára és Werbőczy Hármaskönyvére hivatkozva fejti ki a magyar uralkodó főkegyúri jogát. Két évvel később azonban már ezeket mellőzve az abszolút uralkodói hatalomból vezeti le az egyház feletti főfelügyeleti jogot (circa sacra jogok). |
| 1771 | A rutén görög katolikusok számára felállítják a munkácsi püspökséget. |
| 1771 | A Szent Jobbot Raguzából Budára szállítják. |
| 1773 | A királynő kihirdeti és végrehajtatja XIV. Kelemen pápa bulláját a jezsuita rend feloszlatásáról. Az országban a feloszlatáskor 3 egyetem, 3 akadémi, 42 gimnázium és 18 szeminárium állt a rend vezetése alatt. A kollégiumok elkobzott javadalmaiból hozzák létre a Tanulmányi Alapot. Ugyancsak a rend eltörlésével függ össze, hogy a jezsuita tábori lelkészek pótlására felállítják az Apostoli Tábori Helynökséget. |
| 1773-1774 | Mária Terézia, aki uralkodása első felében még fogadni sem volt hajlandó protestáns személyt, hozzájárul ahhoz, hogy a reformátusok és evangélikusok egy-egy udvari ágens útján adják elő panaszaikat. |
| 1774 | Klimó György pécsi püspök megalapítja nyilvános könyvtárát. Példáját követi Batthyány Ignác Gyulafehérváron, és Esterházy Károly Egerben. |
| 1775 | A partiumi román görög katolikusok számára felállítják a nagyváradi püspökséget. |
| 1776 | Az esztergomi főegyházmegye területéből kihasítva a királynő felállítja a besztercebányai, a szepesi és a rozsnyói püspökséget. |
| 1777 | A királynő a veszprémi egyházmegyéből kihasítva megalapítja a székesfehérvári, több egyházmegye területéből a szombathelyi, valamint a horvátországi görög katolikusok számára a körösi püspökséget. |
| 1777 | A Ratio Educationis állami főfelügyelet alá helyezi a katolikus iskolarendszert (az előírt tanrend fő vonalaiban megegyezik a piaristák gyakorlatával). |
| 1777 | A nagyszombati egyetem Budára, a királyi várba költözik (1784-ben áthelyezik Pestre). |
| 1780-1790 | II. József 6200 egyházügyi rendelete a legapróbb részletekig szabályozza a katolikus egyház életét. |
| 1781 | Az uralkodó kifejezetten is bevezeti a pápai rendelkezések előzetes királyi jóváhagyását (királyi tetszvényjog, placetum regium). |
| 1781 | II. József türelmi rendeletet ad ki a protestánsok és az ortodoxok javára, biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, a dekretális eskü eltörlésével pedig megnyitja előttük a közhivatalokat. A korábbinál kedvezőbben szabályozza a zsidók jogállását is. |
| 1782 | Az uralkodó rendelete a szerzetesrendekről felszámol 134 férfi- és 6 női kolostort, amelyek vagyonából létrehozzák a plébániák alapítását és felszerelését szolgáló Vallásalapot. |
| 1783 | A házassági rendelet hatályon kívül helyezi a kánonjogi előírásokat és egységes állami házasságjogot vezet be, amely szabályozza a vegyes házasságból született gyermekek vallását. |
| 1784 | Az uralkodó megszünteti az egyházmegyei papneveldéket, és helyettük állami (generális) szemináriumokat állít fel Pozsonyban, Egerben és Zágrábban (1786-tól: Pesten és Pozsonyban). |
| 1790 | II. József halálos ágyán visszavonja összes Magyarországra vonatkozó rendeletét a jobbágyrendelet, a türelmi rendelet és a plébániák jövedelmeit szabályozó rendelet kivételével. A jozefinizmus szelleme azonban még fél évszázadig meghatározza a bécsi udvar valláspolitikáját. |
| 1790-1791 | Évi országgyűlés teljes vallásszabadságot biztosít a protestánsoknak és az ortodoxoknak (miközben a katolikus vallás államvallás jellege, és ezzel az államnak az egyház feletti főfelügyeleti joga érintetlenül marad). A vegyes házasságok ezentúl csak katolikus pap előtt köthetők, és törvény szabályozza a vegyes házasságokból származó gyermekek vallását (a protestáns fél lemondhat a gyermekek vallási neveléséről a katolikus fél javára vagyis adhat reverzálist). A következő évszázad felekezetközi konfliktusainak legfőbb forrása lesz a vegyes házasságok és a reverzális kérdése. |
| 1799 | I. Ferenc király (1792-1835) elrendeli, hogy a katolikus plébánosnak reverzális megtagadása esetén is meg kell áldania a vegyes házasságot. Ennek ellenére a papok csak az ún. passzív asszisztenciát hajlandók megadni, vagyis szertartás végzése nélkül, a templomon kívül „tudomásul veszik” a házasság megkötését. |
| A század végén | A becslések szerint Magyarország felekezeti arányai a következők: 55 % katolikus (49 % római katolikus, 6 % görög katolikus), 21 % görögkeleti (ortodox), 23 % protestáns (14 % református, 8,6 % evangélikus, 0,4 % unitárius). |
