| 948 körül | A békekötés megpecsételéseként Bulcsú törzsfő megkeresztelkedik Bizáncban, de rövidesen felrúgja a megegyezést |
| 950 körül | Az erdélyi Gyula törzsfő is megkeresztelkedik Bizáncban, és magával hozza udvarába Hierotheosz térítőpüspököt. A következő években bizánci térítés folyik a keleti országrészben. |
| 963 | Taksony (vagy Géza?) nagyfejedelem kezdeményezésére XII. János pápa a magyarokhoz küldi Zacheus térítőpüspököt, akinek útját azonban I. Ottó német-római császár megakadályozza. |
| 972 | Wolfgang, einsiedelni szerzetes (császári utasításra vagy saját kezdeményezésre?) a magyarokhoz indul téríteni, terve azonban Piligrim passaui püspök ellenállásába ütközik. Miután Géza nagyfejedelem követeket küld I. Ottó császárhoz, a magyarok közé érkezik Sankt Gallen-i Brúnó térítőpüspök, aki megkereszteli Gézát, annak családját és nagyszámú előkelőt. A kibontakozó latin rítusú térítésbe bekapcsolódnak az egymással rivalizáló passaui püspökség és salzburgi érsekség papjai is. |
| 995 körül | Többször megfordul a fejedelmi udvarban Adalbert prágai püspök. Talán ő kereszteli (vagy bérmálja?) Géza fiát, Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapja. Adalbert tanítványai a következő években jelentős szerepet játszanak a magyar egyházszervezésben. |
| 996 | István házasságot köt Gizella bajor hercegnővel, akinek kíséretében papok és szerzetesek (talán térítőpüspök is) érkeznek Magyarországra. |
| 996 | Géza – Adalbert köréhez tartozó szerzetesek számára – megalapítja a szentmártonhegyi (pannonhalmi) bencés apátságot. |
| 997 | Géza halála után, a trónkövetelő Koppány legyőzésével István lesz a nagyfejedelem, ami egyértelművé teszi, hogy a magyarság a Nyugat és a latin kereszténység felé fordul. |
| 1000 előtt | Veszprém (térítő) püspöki székhely, ami talán az egyházmegye szervezésének kezdeti lépése is. |
