CCEE: Olyan remény a miénk, amelyre a világ vágyik
Véget ért a CCEE 2013-as plenáris ülése

Isten és az állam. Európa a szekularitás és a szekularizmus között – ez volt a fő témája a Pozsonyban megrendezett tanácskozásnak, amely a vallási közösségek szerepét vizsgálta az európai társadalmakban.

Emilia Hrabovec történészprofesszor ismertette a püspöki konferenciák körében a témában végzett kutatás eredményeit. A kutatás rávilágított, hogy bár a szekularitás az Egyház és az állam szétválasztását jelenti, maga a kifejezés nem minden kultúrkörben rendelkezik ugyanazzal a jelentéssel.

A kutatás eredményiből kiderült, hogy a társadalmi élet különböző területein gyakran megjelenik a szekularizmus, sok területen negatív képet igyekeznek kialakítani az Egyházról. Az Egyház nem válaszolhat erre bezárkózással. A keresztények a remény hordozói – amint azt a tíz éve kiadott,  Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdítás is hangsúlyozza. A püspökök kifejezték meggyőződésüket, hogy az Egyház által hordozott reménység az egész világ számára fontos. A keresztényeknek ez a remény ad bátorságot ahhoz, hogy nyitottan, az Egyház evangelizáló küldetését szem előtt tartva nézzenek szembe a nehéz helyzetekkel. Megnevezték azokat a területeket, amelyeken különösen fontos az Egyház szerepvállalása: a nevelés, az ifjúság- és család körében végzett pasztoráció, a családról való gondoskodás, a munkanélküliség általában és különösen a fiatalok körében.

A felkért hozzászólók egyetértettek abban, hogy az egészséges szekularitás biztosítja az evangélium és az Egyház társadalmi tanítása hirdetésének szabadságát. Dominik Duka bíboros, prágai érsek azt hangsúlyozta, hogy az Egyháznak részt kell vennie a közéleti vitákban, de nem azért, hogy előjogait védelmezze, hanem a közjó érdekében. Megállapította, hogy a világ szekularizálódása nem jelenti azt, hogy az Egyháznak nem marad tere a megszólaláshoz.

A sürgető kérdések között a résztvevők megvitatták a keresztények helyzetét Bosznia-Hercegovinában. Beszéltek egy másik, szintén megoldatlan helyzetről: a bukaresti katolikus székesegyház fölé magasodó épület végre nem hajtott lebontásáról. Megállapították, hogy az európai államok részéről meg kell találni a menekültek iránti szolidaritás hatékony formáját, hogy a lampedusai helyzet ne ismétlődhessen meg. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági válság miatt sok kérés érkezik a keresztény közösségekhez, amelyeket nem mindig tudnak kielégíteni. Megállapították, hogy szükség van a gazdag és szegény országok közötti szolidaritásra.

A résztvevők meghallgatták William Shomali, a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus segédpüspöke és Ignác Juszuf Younan szír pátriárka tanúságtételét a közel-keleti és szentföldi keresztények szenvedéseiről. A püspökök a pápával egységben kérik, hogy Szíria kérdésében a politikusok a párbeszéd útját válasszák.

A püspökök tanácskozását az imádság és az Eucharisztia ünneplése kísérte, ennek csúcspontja a Nyitrán celebrált szentmise volt, amelyben Erdő Péter bíboros a testület elnöke vezetésével Európát Szent Cirill és Metód oltalmába ajánlották. Az európai egyház gazdagságának jeleként Pozsony görögkatolikus székesegyházában szent liturgiát mutatott be Szvjatoszlav Sevcsuk érsek.

Magyar Kurír

(tzs)