Megnyílt a Szent István Könyvhét

„Épüljön a könyvek által lelkünk és szellemünk, erősödjön hitünk” – e szavakkal nyitotta meg Erdő Péter bíboros a huszonegyedik  Szent István Könyvhetet. A keresztény szellemiségű könyvkiadók legelismertebb hazai seregszemléjét Szent István Társulat szervezi.

Farkas Olivér, a Szent István Társulat  igazgatója könyvhétről szólva elmondta, a szervezésben nagy hangsúlyt fektetnek a tájékoztatásra, ezt szolgálja az évente négy alkalommal 1000 új megjelenést bemutató katalógusuk. Ez a keresztény szellemiségű kiadókat népszerűsítő kiadvány is közös jelenlétük hangsúlyát hivatott képviselni.

Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke áttekintést adott  Magyarország legrangosabb keresztény könyvünnepéről. Felhívta a figyelmet az idei dedikálásokra, az olvasók 38 szerzővel találkozhatnak az Egyetem téren.

Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke informatívan, lényegre törően foglalta össze számos újdonság tartalmát.

A megnyitón Erdő Péter bíboros, Szent István Társulat fővédője és Spányi Antal székesfehérvári püspök, az alapítvány elnöke nyújtották át társulat és a Stephanus Alapítvány elismerését.

A jelenleg Mexikóban tartózkodó Gianfranco Ravasi levélben köszönte meg a kitüntetést. Ebben kifejezte szándékát, hogy egy későbbi időpontban ellátogat Magyarországra. Megtiszteltetésként élte meg, hogy a kitüntetettek rangos sorában helyet kapott. Erdő Péter bíboros reményét fejezte ki, hogy Ravasi látogatása még az idén megvalósul.

Az elismeréseket először 1993-ban adták át, azóta minden évben kiosztják teológiai és irodalmi kategóriában. Az alapító okirat szerint a díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.

Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, a Központi Papnevelő Intézet rektora Gianfranco Ravasi laudációjában arról beszétl, hogy Gianfranco Ravasi Lámpás a titkok tengerén című könyvében a katolicitás szelleme él. Az egymásnak ellentmondani látszó igazságok szerves és termékeny egységbe rendeződnek. Nála nincs liberális és konzervatív, haladó és reakciós, csak e fogalompárok jelezte ellentétek szeretetben való meghaladásának gigászi erőfeszítése.

Kuminetz Géza rámutatott a kultúra terjesztéséhez mindenekelőtt kultúremberekre van szükség, akik képesek és készek a következetes gondolkodásra, meg tudják különböztetni a látszatot a valóságtól, készek és képesek az igazság felismerésére és fáradhatatlanok továbbadásában. Emlékeztetett arra, hogy a keresztény kultúra ráébreszti az embert „nagy, objektív kötelmeire" embertársaival szemben, a keresztény kultúra terjesztése pedig az új evangelizáció szerves része.

Ravasit idézve Kuminetz Géza kitért arra, hogy az igazi kerszténység kulturális eszményének érvényesítésében nem torzulhat se teokráciává, se cezaropapizmussá. Ravasi bíboros hangsúlyozza a kultúra építésében nélkülözhetetlen párbeszéd szerepét, melyet meggyőződése szerint a felületesség, a függőség és a töredékesség magatartásformái gátolnak.

Az irodalmi kategóriában kitüntetett Adamik Tamás munkásságát Ritoók Zsigmond akadémikus méltatta. Gazdag, nagy területet átfogó tudományos munkásság Adamik Tamásé, mondta Ritoók Zsigmond. Az klasszika-filológus a laudációban áttekintette Adamik Tamás pályájának főbb állomásait. Kiemelte Martialis teljes életművét feldolgozó munkáját, mely kandidátusi fokozatot hozott számára 1976-ban. Ritoók Zsigmond szerint ez a munka tudománytörténeti jelentőségű amiatt, hogy szakít a hatvanas évek felfogásával, mely az irodalomban csak társadalmi viszonyok tükröződését tartotta fontosnak. Adamik Tamás monográfiája ezzel szemben vizsgálja a római költő helyét a maga társadalmában, viszonyát elődeihez és magához a költészethez. Részletesen foglalkozik stílusával és nyelvi hatáseszközeivel.

Ritoók Zsigmond szólt arról, hogy Adamik Tamás munkásságának fő területe a római irodalomtörténet, melynek tanulmányozása olyan korszakra is kiterjed, melyre más szerzők nem fordítanak figyelmet. Kiemelte Adamik munkásságát a retorika tudományának művelésében. Rámutatott, Adamik Tamás elérhetővé tett fontos forrásokat, kézikönyvet, lexikont adott közre. Ritoók Zsigmond Adamik Tamás személyében azt a tudós nevelőt méltatta, akinek ismeret átadó, terjesztő, szemléletformáló tevékenysége meghatározó. 

Adamik Tamás a díjért köszönetet mondva élete meghatározó hatásaként tanulmányai piarista indíttatását méltatta.

A Stephanus-díjat 1993 óta adják át teológiai és irodalmi kategóriában. Eddig negyvenketten kapták meg, köztük Nemeskürty István, Franz König, Erdő Péter és Joseph Ratzinger, Reinhard Marx német bíboros, Rózsa Huba, Szabó Ferenc SJ, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Jelenits István piarista szerzetes, Jókai Anna, Kalász Márton, Hárs Ernő és Czakó Gábor írók, valamint Kopp Mária.

 

Magyar Kurír

(té)

Fotó: Fehér János