Kedves Hívek!
Az elmúlt évtizedekben a hazánkra kényszerített politikai rendszer súlyos károkat okozott országunknak: népünket gazdasági és erkölcsi válságba juttatta. Nemzedékek nőttek fel a legalapvetőbb erkölcsi és vallási ismeretek nélkül. Az egyháztól elvették a lehetőséget, hogy küldetését teljesíthesse, sőt belső életébe is beleszóltak.
A négy évvel ezelőtti szabad választások óta jelentős átalakulás történt hazánkban. Bár számtalan nehézséggel kellett megküzdeni, mégis sikerült biztosítani népünk életének belső békéjét és nyugalmát. Nálunk nem dörögnek a fegyverek. Nincs idegen katona hazánkban; Mindenki élhet az alapvető emberi jogokkal, köztük a vallásszabadság jogával. Egyházunk az elmúlt évtizedek elnyomása után szabadon teljesítheti krisztusi küldetését. Mindezek következtében megerősödött hazánk nemzetközi tekintélye és megbecsülése.
Ezekért az eredményekért alázatos szívvel adunk hálát Istennek, és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik erőfeszítéseikkel hozzájárultak országunk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.
Május 8-án ismét szabad választások lesznek. Ennek eredménye négy esztendőre meghatározza népünk jövőjét. Ma, amikor komoly erkölcsi válság van a világban és hazánkban, örömmel látjuk, hogy lehetőségünk van gyermekeinket iskolai hitoktatásban részesíteni, katolikus iskolák és szerzetesházak nyitják meg kapuikat, és egyre nagyobb teret kap a szeretetszolgálatban egyházunk. Nem közömbös, hogy mindez hogyan folytatódik. Mivel már ezek a szerény eredmények is komoly ellenkezések árán születtek meg, a választások idején sem hagyatkozhatunk a pártok nagyvonalú ígérgetéseire, hanem meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak, és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban a fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák létesítésére és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására a Parlamentben és a helyi önkormányzatokban. Határozottan ellene kell mondanunk az olyan törekvéseknek, amelyek egyházunkat ismét a templomfalak közé akarják visszaszorítani és szeretnék megakadályozni abban, hogy betöltse társadalmi küldetését. Meggyőződésünk, hogy az evangéliumi értékek jelenléte a társadalomban biztosítja az erkölcsi és a gazdasági válságból való felemelkedést is. Emlékeztetünk a Szentatya szavaira, hogy bár a vallásszabadság csak egy a szabadságjogok között, az élet azonban azt mutatja, hogy a többi szabadságjog megvalósulása is ezen mérhető le.
A II. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy minden keresztény embernek joga és egyben kötelessége a szavazás szabad lehetőségével élni (vö. GS 75). Ezért a választásokon való részvétel mindnyájunk alapvető lelkiismereti kötelessége.
Kifejezzük bizalmunkat, hogy híveink józan megfontolás után megtalálják azokat a pártokat és képviselőket, akikre nyugodt lelkiismerettel bízzák rá hazánk és egyházunk jövendő sorsát.
Imádkozzunk, hogy Isten áldása és a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárása segítse népünket a megfontolt és bölcs választásban.
Budapest, 1994. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén.
Magyar Katolikus Püspöki Kar
Az elmúlt évtizedekben a hazánkra kényszerített politikai rendszer súlyos károkat okozott országunknak: népünket gazdasági és erkölcsi válságba juttatta. Nemzedékek nőttek fel a legalapvetőbb erkölcsi és vallási ismeretek nélkül. Az egyháztól elvették a lehetőséget, hogy küldetését teljesíthesse, sőt belső életébe is beleszóltak.
A négy évvel ezelőtti szabad választások óta jelentős átalakulás történt hazánkban. Bár számtalan nehézséggel kellett megküzdeni, mégis sikerült biztosítani népünk életének belső békéjét és nyugalmát. Nálunk nem dörögnek a fegyverek. Nincs idegen katona hazánkban; Mindenki élhet az alapvető emberi jogokkal, köztük a vallásszabadság jogával. Egyházunk az elmúlt évtizedek elnyomása után szabadon teljesítheti krisztusi küldetését. Mindezek következtében megerősödött hazánk nemzetközi tekintélye és megbecsülése.
Ezekért az eredményekért alázatos szívvel adunk hálát Istennek, és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik erőfeszítéseikkel hozzájárultak országunk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.
Május 8-án ismét szabad választások lesznek. Ennek eredménye négy esztendőre meghatározza népünk jövőjét. Ma, amikor komoly erkölcsi válság van a világban és hazánkban, örömmel látjuk, hogy lehetőségünk van gyermekeinket iskolai hitoktatásban részesíteni, katolikus iskolák és szerzetesházak nyitják meg kapuikat, és egyre nagyobb teret kap a szeretetszolgálatban egyházunk. Nem közömbös, hogy mindez hogyan folytatódik. Mivel már ezek a szerény eredmények is komoly ellenkezések árán születtek meg, a választások idején sem hagyatkozhatunk a pártok nagyvonalú ígérgetéseire, hanem meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak, és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban a fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák létesítésére és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására a Parlamentben és a helyi önkormányzatokban. Határozottan ellene kell mondanunk az olyan törekvéseknek, amelyek egyházunkat ismét a templomfalak közé akarják visszaszorítani és szeretnék megakadályozni abban, hogy betöltse társadalmi küldetését. Meggyőződésünk, hogy az evangéliumi értékek jelenléte a társadalomban biztosítja az erkölcsi és a gazdasági válságból való felemelkedést is. Emlékeztetünk a Szentatya szavaira, hogy bár a vallásszabadság csak egy a szabadságjogok között, az élet azonban azt mutatja, hogy a többi szabadságjog megvalósulása is ezen mérhető le.
A II. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy minden keresztény embernek joga és egyben kötelessége a szavazás szabad lehetőségével élni (vö. GS 75). Ezért a választásokon való részvétel mindnyájunk alapvető lelkiismereti kötelessége.
Kifejezzük bizalmunkat, hogy híveink józan megfontolás után megtalálják azokat a pártokat és képviselőket, akikre nyugodt lelkiismerettel bízzák rá hazánk és egyházunk jövendő sorsát.
Imádkozzunk, hogy Isten áldása és a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárása segítse népünket a megfontolt és bölcs választásban.
Budapest, 1994. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén.
Magyar Katolikus Püspöki Kar
