Függetlenné vált hazánk - immár másodízben - szabad választásokra
készül. A Magyar Katolikus Püspöki Kar kötelességének érzi, hogy
ebben az egész nemzetet érintő kérdésben állást foglaljon.
Az utóbbi időben élesek a viták hazánk jövőjének alakításáról. Az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, amelyeket az elmúlt rendszerben felhalmozott adósság, a világgazdaságban bekövetkezett visszaesés, a keleti piacok elvesztése, az elmaradott termelői rendszer és több más tényező okoz. Mindezek nagy terhet rónak mindnyájunkra. Az új demokratikus társadalmi rend kiépítése sokféle feszültséget is eredményezett a különböző politikai csoportok között.
Sokkal fájóbb azonban a mélyülő erkölcsi válság. Ennek jelei többek között a házasság és család értékeinek céltudatos rombolása, az iskolai hitoktatás és az egyházi iskolák igazságtalan támadása és hátrányos megkülönböztetése, sokak elszegényedése, mások tisztességtelen meggazdagodása, az erőszak és a pornográfia terjesztése, a bűnözés és a korrupció terjedése, ugyanakkor az igazmondás, a lelkiismeretesség, az önzetlenség, a becsületesség és a szavahihetőség romlása.
A demokratikus társadalomban a különböző pártok saját elgondolásaik szerint keresik a kiutat a válságból. A politikai erőknek azonban kötelessége, hogy a jövő építésében mindig az egész nemzet erkölcsi és anyagi javát szolgálják, és ne a maguk csoportjának vagy pártjának hatalmi és anyagi érdekeit keressék. Kifejezetten károsnak tartjuk a demagóg ígérgetést, a rossz hangulat tudatos keltését, mások rosszindulatú lejáratását.
Felhívjuk a hívő keresztények figyelmét, hogy jövőnk alakításáért mindannyian felelősek vagyunk. Megengedhetetlen, hogy - közreműködésünkkel és szavazatunkkal, vagy éppen közömbösségünkkel és távolmaradásunkkal - olyan politikai vezetés alakuljon ki, amely nem kellően biztosítja a többségében keresztény magyar társadalom vallási jogait. A keresztény értékek nem öncélúak, hanem mindenkor hozzájárulnak az ország erkölcsi, gazdasági felemelkedéséhez és nemzetközi megbecsüléséhez.
Budapest, 1993. szeptember 23.
Magyar Katolikus Püspöki Kar
Az utóbbi időben élesek a viták hazánk jövőjének alakításáról. Az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, amelyeket az elmúlt rendszerben felhalmozott adósság, a világgazdaságban bekövetkezett visszaesés, a keleti piacok elvesztése, az elmaradott termelői rendszer és több más tényező okoz. Mindezek nagy terhet rónak mindnyájunkra. Az új demokratikus társadalmi rend kiépítése sokféle feszültséget is eredményezett a különböző politikai csoportok között.
Sokkal fájóbb azonban a mélyülő erkölcsi válság. Ennek jelei többek között a házasság és család értékeinek céltudatos rombolása, az iskolai hitoktatás és az egyházi iskolák igazságtalan támadása és hátrányos megkülönböztetése, sokak elszegényedése, mások tisztességtelen meggazdagodása, az erőszak és a pornográfia terjesztése, a bűnözés és a korrupció terjedése, ugyanakkor az igazmondás, a lelkiismeretesség, az önzetlenség, a becsületesség és a szavahihetőség romlása.
A demokratikus társadalomban a különböző pártok saját elgondolásaik szerint keresik a kiutat a válságból. A politikai erőknek azonban kötelessége, hogy a jövő építésében mindig az egész nemzet erkölcsi és anyagi javát szolgálják, és ne a maguk csoportjának vagy pártjának hatalmi és anyagi érdekeit keressék. Kifejezetten károsnak tartjuk a demagóg ígérgetést, a rossz hangulat tudatos keltését, mások rosszindulatú lejáratását.
Felhívjuk a hívő keresztények figyelmét, hogy jövőnk alakításáért mindannyian felelősek vagyunk. Megengedhetetlen, hogy - közreműködésünkkel és szavazatunkkal, vagy éppen közömbösségünkkel és távolmaradásunkkal - olyan politikai vezetés alakuljon ki, amely nem kellően biztosítja a többségében keresztény magyar társadalom vallási jogait. A keresztény értékek nem öncélúak, hanem mindenkor hozzájárulnak az ország erkölcsi, gazdasági felemelkedéséhez és nemzetközi megbecsüléséhez.
Budapest, 1993. szeptember 23.
Magyar Katolikus Püspöki Kar
