Kedves Testvérek!
Hazánk demokratikus fejlődésének ismét sorsdöntő állomásához, a helyhatósági választásokhoz értünk. Felhívjuk figyelmeteket arra a súlyos felelősségre, amely egyházunk és hazánk sorsának alakításában mindannyiunkat kötelez. Szeretnénk emlékezetetekbe idézni, hogy a katolikus híveknek - a helyhatósági választások során is - csak olyan jelöltekben lehet bizalmuk, akik igazán a közjót szolgálják, biztosítják az egyház szabad és hatékony működését, maradéktalanul képviselik az erkölcsi értékeket, az igazságosságot, a szabadságot és az ember személyi méltóságát.
Kérjük, hogy az alábbi irányelveket tartsátok szem előtt!
- minden katolikus hívő tekintse lelkiismereti kötelességének, hogy a választáson részt vegyen;
- tanulmányozzátok a pártok, illetve jelöltek programját, hogy lelkiismereti meggyőződésetek és felelősségetek tudatában adhassátok le szavazataitokat;
- nézzétek meg, miként viselkedtek és viselkednek azok a jelöltek, akikre szavazatotokat leadjátok;
- vizsgáljátok meg a jelölteket, mennyi biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy gondolkodásukat áthatják- e a legelemibb emberi kötelességek: kötelességük az Istennel, egyházzal, hazával, hitükkel és az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban;
- az egyházközségek törekedjenek arra, hogy képviselőtestületük révén vegyenek részt a közéletben;
- ha az egyházközségi képviselőtestületeknek módjuk van rá, állítsanak hitében érett, rátermett jelöltet.
„II. János Pál pápa Apostoli Buzdításában arra kéri a világi híveket, hogy cselekvő módon kapcsolódjanak a közélet formálásába.
Ezért biztatjuk azokat a híveinket, akiknek tehetségük és hivatástudatuk van a politikai tevékenységre, hogy felkészülten, önzetlenül, az egész társadalom javára vállalják a nemzet közösségének a szolgálatát olyan politikai párt keretében, amelynek célkitűzései megfelelnek a keresztény követelményeknek, és amelynek célkitűzéseit keresztény lelkiismerettel vállalni tudják."
(Új Ember, 1990. március 4.)
Ne feledjük, hogy plurális társadalmi körülmények, azaz sokféle elképzelés és értékrend közepette élünk. Ebben a helyzetben a keresztény közösségeknek - függetlenül a választások kimenetelétől - következetesen a keresztény értékeket kell képviselniük és megvalósítaniuk.
Nagyon lényeges tehát, hogy a hívek közössége cselekvően és hatékonyan közreműködjék
- az önzetlen szolgálatvállalásban,
- a véleményalakításban és annak kifejezésében,
- a helyi társadalomra gyakorolt befolyásban.
így válhatnak az egyházközségek eleven keresztény közösségekké a Szentatya biztatása szellemében.
Az egyház „azzal, hogy hirdeti az evangéliumi igazságot, és tanításával, valamint Krisztus híveinek tanúságtételével megvilágítja az emberi tevékenység minden ágát, egyúttal tiszteletben tartja és szorgalmazza az állampolgárok politikai szabadságát és felelősségét is.” (Gaudium et spes)
Budapest, 1990. augusztus 24-én
A Magyar Katolikus Püspöki Kar
Hazánk demokratikus fejlődésének ismét sorsdöntő állomásához, a helyhatósági választásokhoz értünk. Felhívjuk figyelmeteket arra a súlyos felelősségre, amely egyházunk és hazánk sorsának alakításában mindannyiunkat kötelez. Szeretnénk emlékezetetekbe idézni, hogy a katolikus híveknek - a helyhatósági választások során is - csak olyan jelöltekben lehet bizalmuk, akik igazán a közjót szolgálják, biztosítják az egyház szabad és hatékony működését, maradéktalanul képviselik az erkölcsi értékeket, az igazságosságot, a szabadságot és az ember személyi méltóságát.
Kérjük, hogy az alábbi irányelveket tartsátok szem előtt!
- minden katolikus hívő tekintse lelkiismereti kötelességének, hogy a választáson részt vegyen;
- tanulmányozzátok a pártok, illetve jelöltek programját, hogy lelkiismereti meggyőződésetek és felelősségetek tudatában adhassátok le szavazataitokat;
- nézzétek meg, miként viselkedtek és viselkednek azok a jelöltek, akikre szavazatotokat leadjátok;
- vizsgáljátok meg a jelölteket, mennyi biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy gondolkodásukat áthatják- e a legelemibb emberi kötelességek: kötelességük az Istennel, egyházzal, hazával, hitükkel és az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban;
- az egyházközségek törekedjenek arra, hogy képviselőtestületük révén vegyenek részt a közéletben;
- ha az egyházközségi képviselőtestületeknek módjuk van rá, állítsanak hitében érett, rátermett jelöltet.
„II. János Pál pápa Apostoli Buzdításában arra kéri a világi híveket, hogy cselekvő módon kapcsolódjanak a közélet formálásába.
Ezért biztatjuk azokat a híveinket, akiknek tehetségük és hivatástudatuk van a politikai tevékenységre, hogy felkészülten, önzetlenül, az egész társadalom javára vállalják a nemzet közösségének a szolgálatát olyan politikai párt keretében, amelynek célkitűzései megfelelnek a keresztény követelményeknek, és amelynek célkitűzéseit keresztény lelkiismerettel vállalni tudják."
(Új Ember, 1990. március 4.)
Ne feledjük, hogy plurális társadalmi körülmények, azaz sokféle elképzelés és értékrend közepette élünk. Ebben a helyzetben a keresztény közösségeknek - függetlenül a választások kimenetelétől - következetesen a keresztény értékeket kell képviselniük és megvalósítaniuk.
Nagyon lényeges tehát, hogy a hívek közössége cselekvően és hatékonyan közreműködjék
- az önzetlen szolgálatvállalásban,
- a véleményalakításban és annak kifejezésében,
- a helyi társadalomra gyakorolt befolyásban.
így válhatnak az egyházközségek eleven keresztény közösségekké a Szentatya biztatása szellemében.
Az egyház „azzal, hogy hirdeti az evangéliumi igazságot, és tanításával, valamint Krisztus híveinek tanúságtételével megvilágítja az emberi tevékenység minden ágát, egyúttal tiszteletben tartja és szorgalmazza az állampolgárok politikai szabadságát és felelősségét is.” (Gaudium et spes)
Budapest, 1990. augusztus 24-én
A Magyar Katolikus Püspöki Kar
