8. ZSOLTÁR. A TEREMTŐ DICSÉRETE

1(A karvezetőnek, Gát szerint – Dávid zsoltára.)

2Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved! Dicsőséged az egekig magasztalja

3a gyermekek és a kicsinyek ajka. Védőbástyát emeltél elleneid ellen, hogy elhallgattasd az ellenszegülőt és a lázadót.

4Bámulom az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál.

5Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá?

6Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad.

7Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél:

8minden juhot és barmot, a mezők vadjait,

9az ég madarait s a tenger halait, mindent, ami a tengerek ösvényén kering,

9–10. ZSOLTÁR

10Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved!