1(Alleluja!) Szeretet tölt el, mert az Úr meghallotta könyörgő kiáltásomat.
2Felém fordította fülét azon a napon, amelyen segítségül hívtam.
3Körülvettek a halál kötelékei s az alvilág csapdái; elmerültem a nyomorban és a félelemben.
4Akkor segítségül hívtam az Úr nevét: „Ó Uram, mentsd meg életemet!”
5Jó az Úr és igazságos, a mi Istenünk csupa irgalom.
6Az Úr megőrzi a kicsinyeket. Nyomorult voltam és szabadulást hozott.
7Lelkem, nyugodj meg újra, mert az Úr jót tett veled.
8Megmentette lelkemet a haláltól, szemem a könnyektől, lábam a botlástól.
9[És újra az Úr színe előtt járhatok az élők földjén.]
10Telve voltam bizalommal akkor is, amikor így szóltam: „Mély megaláztatásban lett részem.”
11Kétségbeesésemben ezt mondtam: „Az emberek gonoszak mind.”
12Mivel viszonozzam az Úrnak, ami jót tett velem?
13Veszem az üdvösség kelyhét, és segítségül hívom az Úr nevét.
14[Amit az Úrnak ígértem, feláldozom, egész népének színe előtt.]
15Az Úr szemében drága dolog az igazak halála.
16Uram, a te szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálódnak fia. Te oldottad meg bilincseimet,
17dicsőítő áldozatot mutatok be neked. Segítségül hívom az Úr nevét.
18Amit az Úrnak ígértem, feláldozom egész népének színe előtt.
19Az Úr házának udvarában, a te szívedben, Jeruzsálem!