1Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és ezt mondták:
– Ki a legnagyobb a mennyek országában?

2Odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította,

3és ezt mondta:
– Bizony, mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.

4Aki tehát olyan jelentéktelenné lesz, mint ez a kisgyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.

5És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, engem fogad be.

6De ha valaki akár csak egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, bűnre visz, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyére vetik.

7Jaj a világnak a bűnre vezető alkalmak miatt! Elkerülhetetlen, hogy bűnre vezető alkalmak adódjanak, de jaj annak az embernek, aki a bűnre vezető alkalmat okozza!

8Ha a kezed vagy a lábad bűnre visz, vágd le, és dobd el magadtól! Jobb neked csonkán vagy sántán bemenned az életre, mint ha két kézzel vagy két lábbal az örök tűzre vetnek.

9Ha pedig a szemed bűnre visz, vájd ki, és dobd el magadtól! Jobb neked fél szemmel bemenned az életre, mint ha két szemmel a gyehenna tüzére vetnek.

10Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik szüntelenül látják a mennyben mennyei Atyám arcát! [

11[]

12Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és egy eltéved közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy el megkeresni az eltévedtet?

13És ha megtalálja, bizony, mondom nektek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el.

14Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsinyek közül.

15Ha testvéred vétkezik ellened, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt! Ha hallgat rád, megnyerted testvéred.

16Ha nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást!

17Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek! Ha a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt!

18Bizony, mondom nektek, amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, és amit feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is.

19Bizony, mondom nektek azt is, ha közületek a földön ketten egyetértenek mindabban, amit kérnek, mennyei Atyám mind megadja azt nekik.

20Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.

21Akkor odament hozzá Péter, és ezt mondta neki:
– Uram, hányszor vétkezhet ellenem testvérem úgy, hogy én megbocsássak neki? Hétszer?

22Jézus ezt mondta neki:
– Nem hétszer, mondom neked, hanem hetvenszer hétszer!

23Hasonló ugyanis a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival.

24Amikor hozzákezdett, eléje vittek egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa.

25Mivel nem volt miből fizetnie, az úr megparancsolta, hogy adóssága törlesztésére adják el őt, a feleségét, a gyermekeit és mindenét, amije van.

26A szolga erre leborult előtte, és így esedezett: „Légy türelemmel irántam, és mindent visszafizetek neked.”

27Az úr pedig megszánta a szolgát. Elbocsátotta, és elengedte az adósságát.

28Amikor azonban ez a szolga kiment, összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta és fojtogatni kezdte, s ezt mondta neki: „Fizesd meg, amivel tartozol!”

29Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: „Légy türelemmel irántam, és mindent visszafizetek neked.”

30De az nem engedett, hanem elment, és börtönbe vettette, amíg meg nem fizeti tartozását.

31Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon elszomorodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt.

32Akkor ura magához hívatta, és így szólt hozzá: „Gonosz szolga, minden tartozásodat elengedtem, mivel könyörögtél nekem.

33Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is megkönyörültem rajtad?”

34Ekkor ura haragra lobbant, és átadta őt a börtönőröknek, amíg vissza nem fizeti az egész tartozást.

35Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha szívből meg nem bocsátotok egymásnak.

11Ilyen helyzetben a [] arra utal, hogy a szöveg gondozói az NA28-ban a vers kihagyása mellett döntöttek.