Hogyan kezeljünk, és hogyan kommunikáljunk egy krízishelyzetet? Léteznek-e általános eljárások? Milyen szerepet tölt be a sajtóosztály? Ezekkel a kérdésekkel nyitották meg az Európai Püspöki Konferenciák szóvivőinek és sajtóiroda vezetőinek éves találkozóját. 27 európai országból 53 résztvevő gyűlt össze Máltán június 17. és 19. között, hogy a kommunikáció és média fontos kérdéseiről tárgyaljon.
A „Kríziskommunikáció” elnevezésű találkozón a Máltai Érseki Palotában S. E. Mons. Joseph Galea-Curmi segédpüspök és főtisztelendő Martin Michalicek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) főtitkára köszöntötte a résztvevőket.
Angelo Bagnasco bíboros, a CCEE elnöke nyitó felszólalásában az új médiumokban rejlő kihívásokra és lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Emlékeztette a résztvevőket, hogy miért „kell főszereplőként élni; ismerni a világháló nyelvezetét és a benne rejlő veszélyeket, ösztönözni, de mindenekelőtt hiteles forrássá válni, amely az Igazságot átláthatóvá teszi és szolgálja, egyszer és mindenkorra a saját életstílusunkban és munkálkodásunkban is.”
Prof. Yago De la Cierva, a Pápai Szent Kereszt Egyetem professzora főelőadása a krízishelyzetek kezeléséről, valamint azok kommunikációjáról és a sajtóosztály katolikus egyház szolgálatában betöltött szerepéről szólt. Előadásában ismertette az egyházi kommunikáció jó gyakorlatait, amelyek a megelőzésben, a felkészülésben és a kommunikációban alkalmazhatóak a kritikus időszakokban.
A második munkanap a püspöki konferenciák sajtószóvivőinek beszámolóival kezdődött, olyan krízishelyzetek kezeléséről, amelyek a gazdaságot és a transzparencia kérdéseit, valamint a kiskorúak szexuális bántalmazását, a menekültek érkezését és az intézményi kapcsolatokat érintik.
Charles J. Scicluna érsek, a Máltai Püspöki Konferencia elnöke és a Hittani Kongregáció társtitkára beszámolt a februárban, a Vatikánban a Kiskorúak védelme az Egyházban címmel megrendezett találkozóról. Ezen belül ismertette az egyház új, Ferenc pápa „Vos estis lux mundi” kezdetű apostoli levelében elrendelt szabályrendszerét a szexuális bántalmazások elleni harcban. Scicluna érsek emlékeztetett továbbá a megindító találkozásokra a papság tagjai által elkövetett szexuális bántalmazások áldozataival, kiemelte az áldozatok szenvedését és annak a szükségét, hogy megértéssel és tisztelettel közeledjünk hozzájuk.
A résztvevők találkoztak Paolo Ruffinivel, a Pápai Kommunikációs Titkárság prefektusával, aki bemutatta, hogy hol tart a vatikáni kommunikáció megújulási folyamata. A beszélgetések során megoldási lehetőségeket javasolt és tanácsokat fogadott el az Egyházat szolgálandó közös misszióért.
„A kríziskommunikáció témája nem csupán egy a sok napirendi pontunk közül – hangsúlyozták a találkozó részvevői konklúzióként -, napjainkban küldetésünk legkiemelkedőbb kérdésévé válik. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy nem hagyhatjuk, hogy az aggodalmak és a bénító félelem felemésszenek minket, mindent el kell követnünk, hiszen ez a pillanat alkalmassá válhat elköteleződésünk megújítására is.”
Következzen néhány szó, amely gyakran elhangzott a találkozó során, és amely a jövőbeli munka alapját képezheti:
• Bizalom
A bizalom adja meg a munkánk ízét. Bizalom nélkül nincs értelme a küldetésünknek. Bizalmat kapni, ugyanakkor bizalmat adni.
• Változás
A változás nem egy lényegtelen szempont, mint aminek eddig gondolhattuk. A változásnak az emberiség központi elemévé kell válnia. Az elmélyüléshez vivő változásoknak az eddig felderítetlen, lenyűgöző mélységeket kell megérintenie.
• Meghallgatás
A meghallgatás nélkülözhetetlen a kommunikációhoz, a valódi kapcsolatok forrásához, amin keresztül hiteles információk fejlődnek, nem csak egyszerű hírközlés, hanem mindenekelőtt rendelkezésre állás, gazdagodás és kapcsolat.
• Együttérzés
Emlékezzünk a Szentatya közép-amerikai püspökökhöz intézett szavaira a Panamai Ifjúsági Világtalálkozón: „Még a katolikus kommunikációs eszközök között sem szerepel az együttérzés. Van szakadás, elítélés, rosszaság, ellenségeskedés, túlzott önértékelés, tévtanok hirdetése... Csak ne veszítsük el az Egyházunkban az együttérzést (...) Krisztus Egyháza az együttérzés Egyháza”.
• Szolgálat
A mi munkánknak egyedi megkülönböztető jegye van: szolgálatára lenni a másiknak... „A szeretet – gyakran emlékeztet minket Ferenc pápa – az a konkrét szolgálat, amelyet egymásnak nyújtunk. A szeretet nem a szavakat jelenti, a szeretet a tetteket és a szolgálatot jelenti; emberi szolgálatot”. A kommunikáció is a szeretet cselekedete a másik irányába; ezért nem lehetséges, hogy ne legyen szolgálat.
• Igazság
„Az igazság szabaddá tesz benneteket” ez egy út, egy távlat, amerre tartanunk kell. Olyan felelősség, amely önmagunk nevelését igényli és megkülönböztetésre, az ellenőrzésre, és az elmélyülésre nevel.
Egyetértünk abban, hogyha a krízis vissza-vissza is tér a napirendünkbe, azokkal közösen kell megküzdenünk.
ccee.eu
